10 éve nem láttunk annyira alacsony inflációt, mint februárban
2026. februárban a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójából. Ennél alacsonyabb értékre 2016 novemberében volt példa a Portfolio.hu szerint, a lap által előzetesen megkérdezett szakértők is magasabbat, 1,5 és 1,7 százalék közötti adatot vártak. Már a januári, 2,1 százalékos szint is meglepőnek számított, annál alacsonyabb értékre utoljára 2018 márciusában volt példa.
A dezinflációhoz, azaz az áremelkedési ütem lassulásához nagyban hozzájárult az élelmiszerek árának alakulása. Tavaly februárban rendkívül nagymértékben drágultak az élelmiszerek, emiatt erős volt a bázishatás. Mivel idén februárban kis mértékben – egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal – emelkedtek a fogyasztói árak, a tavalyi tetemes dráguláshoz képest a statisztika most jelentős javulást mutat.
Az árak alakulásában a forint megerősödése is érezteti a hatását, de segítettek az évszakhoz köthető kedvezmények, hiszen a ruhák ára már második hónapja folyamatosan csökken. A tartós cikkek, például a műszaki gépek vagy bútorok drágulása is megállt. A szolgáltatásoknál is hasonló a helyzet, mint az élelmiszereknél: mivel tavaly év elején óriási áremelések voltak, az idei nyugodtabb évkezdés mellett a szolgáltatások inflációja évek óta nem látott alacsony szintre, 4,2 százalékra esett vissza. Ebben van némi bizonytalanság is, ez a javulás részben csak halasztás, a nagy szolgáltatók várhatóan júniusban fogják bepótolni az elmaradt áremeléseket, írja a Portfolio.hu.
Az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 3,2 százalékkal csökkent). A szeszes italok, dohányáruk ára 5,8 százalékkal emelkedett. A háztartási energiáért 4,2, ezen belül a vezetékes gázért 10,8, az elektromos energiáért 2,3 százalékkal többet kellett fizetni. A szolgáltatásokon belül a színházjegyek ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal.
A tartós fogyasztási cikkek ára 2,8 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 26,6, a motorkerékpárok 6,6, a szobabútorok és a használt személygépkocsik 5-5 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 5,4 százalékkal drágultak, az üzemanyagok ára 11,1 százalékkal mérséklődött, utóbbi adaton még nem érződik a közel-keleti konfliktus miatt meredeken emelkedő olajárak, valamint a tegnap bejelentett benzinárstop hatása.
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint azzal, hogy a februári infláció a jegybanki célsáv (2–4 százalék) alsó széle alá süllyedt, a
kiskereskedelmi élelmiszer-árindex pedig negatív, végképp beigazolódott, hogy
az árrésstop hosszú fenntartásával a kormány túllőtt a célon. Kozák szerint az intézkedést legkésőbb novemberben ki kellett volna vezetni a rendszerből, mivel minden egyéb hatása káros a fogyasztókra nézve. A valódi probléma ugyanis nem a kereskedelmi árrés, hanem az élelmiszer-termelők és beszállítók felől érkező költségalapú árnyomás volt. A nagy élelmiszerláncok a veszteségeik miatt nem tudnak igazán jó akciókat indítani, és fejlesztéseket végrehajtani, a kisebb boltok forgalma pedig visszaesik, mert a mesterségesen nyomott árak miatt a vevők inkább a nagy láncokba járnak vásárolni.
Az MNB kamatdöntéseire nagy hatással vannak az inflációs várakozások. Bár a jegybank nemrég 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, a forint gyengülése és a piaci bizonytalanság miatt kérdésessé vált a folytatás. Egy esetleges gyors gazdasági rendeződés lehetővé tenné az újabb márciusi vágást, de a fokozódó kockázatok, mint a bizonytalan olajhelyzet és a közel-keleti konfliktus kérdése miatt jelenleg valószínűbb a jegybanki óvatosság és a kivárás.
