A dolgozók legalább fele legyen európai bizonyos nagyberuházásoknál egy EU-s javaslat szerint

Az Európai Bizottság szerdán olyan iparfejlesztési jogszabályt javasolt, amellyel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, európai technológiák és termékek keresletét erősítené a testület közleménye szerint. A cél, hogy a feldolgozóipar arányát a bruttó nemzeti összterméken belül 14,3 százalékról húszra növeljék 2035-re.

A Draghi-jelentéssel összhangban az új jogszabály célzott követelményeket vezetne be a közbeszerzéseknél és az állami támogatásoknál bizonyos stratégiai ágazatokban. Ilyen lenne az acél-, a cement- és az alumíniumipar vagy a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátási célt szolgáló technológiák, de a rendszert más energiaigényes iparágakra is ki lehet terjeszteni. A jogszabállyal a tagállami hatóságok egységes digitális engedélyezést vezetnének be, hogy egyszerűsítsenek és gyorsítsanak az eljáráson.

Made in EU

A követelmények kiterjesztenék az EU-n belüli beszerzésekre előírt részarányt, azaz a „Made in EU” elvet, amelyet korábban az autógyártásnál is javasoltak. Ilyen feltételeket határoznának meg például az akkumulátoroknál – amelyek gyártását a magyar kormány különösen ösztönzi EU-n kívüli cégek bevonásával –, valamint többek között a napelemeknél, hőszivattyúknál, és nukleáris technológiáknál az Európai Bizottság részletes magyarázata alapján.

A testület kiemelte: azok az országok, amelyek a saját vállalkozásaikhoz hasonló piacra jutási lehetőségeket kínálnak az uniós vállalkozásoknak, egyenlő bánásmódban részesülhetnek. Ilyenek például az EU-val korábban szabadkereskedelmi megállapodást kötő vagy vámuniót létesítő országok. A magyarországi akkumulátorgyártásban fontos szerepet játszó Dél-Korea közéjük tartozik, míg a cégeit különféle eszközökkel, például az EU-nak szemet szúró támogatásokkal előnybe hozó Kína nem.

A kínaiak ellen fordítanák a korábbi eszközüket

Kína egyik piacvédő intézkedése korábban az volt, hogy vegyesvállalatokba kényszerítette a külföldi cégeket, és ezeken keresztül technológiák átadását csikarta ki. Az EU most ezt fordíthatná vissza.

Az új jogszabály külön feltételeket határozna meg a 100 millió eurót meghaladó értékű, közvetlen külföldi beruházásokra olyan stratégiai ágazatokban, amelyeknél egyetlen EU-n kívüli ország ellenőrzi a globális kapacitás több mint 40 százalékát. A magas színvonalú munkahelyekre, az innovációra és a technológiatranszfer biztosítására határozhatnának meg feltételeket, valamint arra, hogy legalább 50 százalékban európai munkavállalókat kellene alkalmazni.

A tervezet egy rendeletet javasol, azaz egy kötelező jogszabály lenne, amelyet közvetlenül kellene alkalmazni minden uniós országban. A végső szöveg még változhat, arról rendes jogalkotási eljárásban kell megegyeznie az Európai Parlamentnek (EP-nek) és a tagállami kormányok testületének. Utóbbiban minősített többség kell, így egy-két ország vezetése nem tud vétózni, legalább négyen kellenének egy blokkoló kisebbséghez.

A javaslat „fontos lépés Európa ipari jövőjének”, jelentette ki Raúl De La Hoz Quintano, aki az EP legnagyobb frakcióját adó Európai Néppárttól tárgyal majd a javaslatról a képviselő-testületben. A jobbközép csoport közleménye szerint az egyre bizonytalanabb geopolitikai helyzetben az EU-nak meg kell ragadnia az irányítást, és meg kellene erősítenie a hazai termelést ahelyett, hogy a behozatalra szorulna. Christian Ehler német néppárti képviselő ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nincsenek egyszerű megoldások az ilyen összetett problémákra, „egy protekcionista gazdaságpolitikai nem megoldás a strukturális problémáinkra”.

„Kínával és az Egyesült Államokkal szembenézve nem habozhatunk” – jelentette ki a javaslat hírére Christophe Grudler. A liberális francia képviselő hangsúlyozta minden közpénzből elköltött eurót elsődlegesen európai értékekre és munkahelyekre kellene adni. „A naivitás ideje véget ért. Európának ismét ipari hatalommá kell válnia.”