124 ezer munkahely szűnt meg egy év alatt Németország ipari ágazataiban

2025-ben 124 ezer munkahely szűnt meg Németország ipari ágazatában – írta meg az MTI az EY tanácsadó cég jelentése alapján. Németországban tavaly 5,38 millióan dolgoztak az ipari ágazatban, ami 2,3 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben. Egy év alatt 124 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. Ez a létszámleépítés csaknem a duplája volt a 2024-es évben mértnek, miközben a legtöbb embert, körülbelül 50 ezer főt, az autóiparból bocsátották el. Emellett kétezerrel csökkent az alkalmazottak száma a vegyiparban és a gyógyszeriparban is.

Jan Brorhilker, az EY szakértője úgy látja, hogy a német ipar mély válságban van, és valódi és kézzelfogható gazdasági fellendülésre van szükség a további leépítések elkerülése érdekében. A jelentés szerint 2023 óta nagyjából 5 százalékkal csökkent az ipari ágazat bevétele. A tavalyi évet nézve 1,1 százalékkal esett vissza az ágazati bevétel, miközben az utolsó 2025-ös negyedévben már a tizedik egymást követő negyedévben jegyeztek fel bevételcsökkenést. A legnagyobb visszaesés az autó-, textil- és papíripari ágazatban volt megfigyelhető.

Az EY szerint 2019-hez, a koronavírus-járvány előtti utolsó évhez képest 5 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma az ipari ágazatokban, vagyis körülbelül 266 ezerrel dolgoznak kevesebben a szektorban. Ezen belül az autóipar 111 ezer dolgozóját, a foglalkoztatottak körülbelül 13 százalékkal veszítette el.

Az elemzők most úgy számolnak, hogy a korábbi évek stagnálása után 2026-ban 1 százalék körüli mértékben fog nőni a német gazdasági teljesítmény, kézzelfogható változás azonban csak 2027-ben jöhet, amikor az EY szerint a GDP-re is hatni kezdenek a megnövekedett kormányzati kiadások, valamint a védelmi és infrastrukturális beruházások.

Egy héttel ezelőtt Hildegard Müller, a Német Autóipari Szövetség elnöke beszélt róla, hogy a német járműipar leépülésével fenyeget, hogy a beruházásokat és a munkahelyeket egyre inkább külföldre viszik a cégek. A szervezet felmérése szerint a megkérdezett 124 cég 72 százaléka a németországi beruházásai visszafogását tervezi, közülük pedig 28 százalék inkább külföldön tervezi megvalósítani a beruházásokat. A cégek közel kétharmadának csökkent tavaly a létszáma Németországban, és ezt túlnyomó többségük helyi versenyképességi hátrányokkal indokolta.

A német gazdaság növekedési gondjai a magyar GDP alakulásában is éreztették a hatásukat. Január végén derült, hogy elmaradt a repülőrajt, 2025-ben mindössze 0,3 százalékkal bővült a magyar GDP. Az eredményeket Nagy Márton is kommentálta: nagyrészt külső tényezőkkel magyarázta a gyenge teljesítményt, és azt is kiemelte, hogy a magyar gazdaság szinte teljesen integrált a németbe. Az érv, hogy a magyar gazdaság a német gazdaság problémái miatt nem tud növekedni, az évek során már többször is előkerült: Nagy 2024 novemberében például azt mondta, „Németország teljesen szétesett, és ezzel maga alá teperte a magyar gazdaságot”, de tavaly novemberben is arról beszélt a parlament gazdasági bizottságának ülésén, hogy „kis, nyitott ország lévén a háború és a német recesszió az exportot, az ipart, a beruházást nagymértékben gyengíti”.

Nagynak részben igaza van, amikor a német gazdaságot hibáztatja a gyenge magyar teljesítményéért, de erősen eltúlozza ennek a jelentőségét. Ezt jól mutatja, hogy míg az elmúlt három évben a magyar gazdaság stagnált, a szintén a német ipar perifériájának számító Szlovákiában 1,6, Csehországban pedig 1,3 százalékkal nőtt a gazdaság éves átlagban. Nagy Márton állításaival, valamint a német ipar jövőre vonatkozó kilátásaival a G7 ebben a cikkben részletesebben is foglalkozott.

A német ipar nehézségei ráadásul munkahelyeket is hozhatnak a magyar gyárakba. Ha ugyanis költségcsökkentésre kényszerül egy cég, a gyártókapacitásaik egy részét a magyarországi üzemeikbe is áthozhatják – így tett korábban például a Bosch és a Thyssenkrupp Automotive Technology is. Ebben a cikkünkben számoltunk be a jelenségről.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a német autóipar világuralma fölött eljárt az idő, de egyáltalán nem biztos, hogy hosszú távon is beigazolódnak a hanyatlásáról szóló jóslatok. Erről Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Intézet vezető kutatója beszélt a G7-nek.