Drága karácsonyi ajándékot kaptak az önkormányzatok a kormánytól: december 23-án jelent meg a kormányrendelet arról, mennyi szolidaritási adót vonnak el jövőre Budapesttől, a 23 fővárosi kerülettől és 256 másik önkormányzattól.
A szolidaritási hozzájárulást a nagyobb iparűzési bevétellel rendelkező önkormányzatok elvileg a szegényebb települések támogatására fizetik be egy bonyolult számítás alapján. A gyakorlatban azonban követhetetlen, hogy hova kerül a pénz. A Fővárosi Önkormányzat a bíróságon vitatja az adó mértékét, és az elmúlt években több fideszes polgármester is felszólalt a folyamatosan növekvő, átláthatatlanul elköltött hozzájárulás miatt.
A legnagyobb összeget jövőre is Budapest kénytelen befizetni az államkasszába, a rendelet szerint 97,74 milliárd forintot vonnak le 2026-ban a főváros számlájáról. Budapest adóterhe drasztikusan nőtt az elmúlt években: 2023-ban még 58 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást vont el a fővárostól az állam, 2024-ben 75 milliárdot, idén pedig már 89,1 milliárdot. A hozzájárulás mértékét egy olyan számítással állapítják meg, ami elvileg a települések adóerő-képessége és lakosságszámát vesz figyelembe, de így is jelentős aránytalanságokat eredményez. A G7 korábbi elemzéséből az derült ki, hogy az azóta a csőd szélére jutott, „segélyhitellel” felszínen tartott fővárosi önkormányzatnál volt a legjelentősebb az elvonás, ott a teljes bevétel 12,9 százalékát tette ki a vizsgált évben (2022), míg más helyeken inkább 5-6 százalék volt jellemző. „A fővárosi önkormányzat terhelése tehát kiemelkedő, főleg annak fényében, hogy kötelező törvényes feladata a közösségi közlekedés ellátása, ami önmagában 150 milliárd forintos tétel” – állapították meg.
A dobogó második helyén Győr áll 13,14 milliárd forinttal, a harmadik pedig Debrecen 11,99 milliárddal. Táblázatunkban megnézheti, hogy a kormányrendelet alapján melyik településre mennyi szolidaritási hozzájárulás jut, és fejenként mennyi elvonást jelent ez. A népességhez a Belügyminisztérium 2025-ös adatait (Magyarország állandó lakosságának száma az év első napján megyei és települési bontásban) vettük alapul. A táblázatot rendezheti a lakosság száma, az adó összege és fejenkénti összege szerint is:
Győrnek komoly iparűzési bevételei vannak többek között az Auditól. Ennek köszönhetően több mint kétszer akkora szolidaritási adót kell fizetniük, mint a nagyobb Szegednek vagy Miskolcnak. Cser-Palkovics Andrást nem érte meglepetésként, hogy Székesfehérvártól 9,47 milliárdot vonnak el jövőre, a fideszes polgármester szerint ugyanis a város „továbbra is kiemelkedően teljesít”, és az idei iparűzési adóbevétele várhatóan 30 milliárd forint felett lesz. „Tartom, hogy a szolidaritás elvének van helye az önkormányzatok és települések között. A mostani konstrukció mértékét és formáját azonban régóta vitatom, lehetne hatékonyabban is, térségi, regionális alapon szétosztani egy mérsékeltebb összegű szolidaritási hozzájárulást” – írta Facebook-posztjában Cser-Palkovics, aki szerint a helyi források felhasználásáról elsősorban helyben kell dönteni.
A legkisebb összeg az 5 ezer fős Alsózsolcáé, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei település 51 milliót kénytelen befizetni az államkasszába szolidaritási hozzájárulás címén. Pechjük van, a kis önkormányzatoknak ugyanis azzal segített a kormány, hogy 50 millió forint alatt nem kell befizetni az adót. Ezek a települések nem szerepelnek a fenti táblázatunkban.
Lakosságarányosan a baranyai mini-Dallasnak is nevezett, 311 fős Gyöngyösmelléken fizetik a legtöbbet: fejenként 903 277 forintot vonnak el. Az ormánsági településen és környékén pár éve olajmezőket találtak, és komoly iparűzési adóbevételre tettek szert a kitermelésből. A közeli, 166 fős Várad adóterhe 59,6 millió forint, míg Kétújfalué 299,87 milliót. Az ország túlsó felén, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Berentének fejenként 450 ezer forintot kell befizetnie. Ide tartozik a BorsodChem Zrt. vegyipari nyersanyaggyártó cég egy része.
A fővárosi kerületek közül a DK-s vezetésű Óbuda-Békásmegyer járt a legrosszabbul, 5,98 milliárdot vonnak el a III. kerülettől. A legkisebb összeget – 1,16 milliárd forintot – a fideszes vezetésű belvárosi (V. kerület) önkormányzat fizeti. Térképünkön megnézheti, hogy hány forint befizetendő szolidaritási hozzájárulás jut egy budapesti lakosra 2026-ban kerületi bontásban:
„Ezzel a lépéssel a szolidaritási hozzájárulást Budán 2019 óta a 15-szörösére emelték” – írta Őrsi Gergely II. kerületi polgármester. A kerülettől több mint 4 milliárd forintot vonnak el jövőre. A polgármester azt kifogásolta, hogy az elvont összegről még mindig nem tudni, hogy melyik országrészben, milyen fejlesztésekre költik. „Így viszont mindössze annyi látszik, hogy a II. kerületiek adóforintjait felhasználva a kerülettől elvont forrásokkal tömködik be a központi költségvetésen tátongó lyukakat, aminek következtében a helyi adó nem helyben hasznosul.”
Lakosságarányosan a csepeliekre (XXI. kerület) jut a legnagyobb teher, fejenként több mint 120 ezer forint, míg Angyalföldön (XIII. kerület) csak 101 ezer forintnyi szolidaritási adó jut egy főre. „Nincs kegyelem számunkra. Újabb 5,5 milliárd forint pénzelvonással bünteti a hatalom a 18. Kerületet az új év során” – reagált a kormányrendeletre Szaniszló Sándor. A DK-s polgármester szerint a 18. kerületben élőket fejenként 80 ezer forint kár éri. „Ebből az összegből négy év alatt felújíthatnánk az összes rossz állapotú kerületi útszakaszt, építhetnénk csaknem 400 szociális bérlakást, kéthavonta segíthetnénk utalvánnyal a nyugdíjas lakótársainkat, saját erőből megépíthetnénk a hiányzó kerékpárutakat.”
Valószínűleg a kormánynál is érzik, hogy nem megfelelő az önkormányzatok jelenlegi finanszírozási struktúrája. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter már októberben arról beszélt, hogy módosíthatják az önkormányzati törvényt, szombaton pedig egy Facebook-videóban bejelentette, hogy januártól az önkormányzati rendszert érintő „finomításról” kezd konzultációt. „A célunk az, hogy valamikor majd a választások után egy olyan átfogó, önkormányzati rendszert érintő módosító javaslatcsomagot tudjunk letenni az asztalra, amely mind az önkormányzati szereplőknek, mind a kormányzati szereplőknek, mind pedig mindenkinek elnyeri a tetszését” – mondta Navracsics.
