Megszavazta a parlament a fővárosnak szánt „segélyhitelt”

A parlament 134 igen és 34 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a kormány Budapestnek szánt „segélyhiteléről” szóló javaslatát. A főváros akkor veheti fel a hitelt, ha fizetésképtelenné válik, és emiatt nem tudja kifizetni a cégeinél (BKK, BKV stb.) dolgozók bérét. Karácsony Gergely főpolgármester várhatóan nem kér majd a hitelből, a főváros vezetése a kormányt „uzsorásnak” tartja, mert szerintük hitel formájában akarják visszaadni azt a pénzt, amit elvettek tőlük.

A kormány, illetve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter december elején hosszú ígérgetés után elárulta, hogyan szeretnének segíteni a szorult pénzügyi helyzetbe került Budapestnek. A kormány egy, csak a főváros vagy cégei által felvehető, úgynevezett „budapesti segélyhitel” lehetőségét kínálta fel. Ezt az Országgyűlésnek is jóvá kellett hagynia. A most elfogadott indítvány a kormány szerint azt a célt szolgálja, hogy Budapest fizetésképtelensége esetén is valamennyi fővárosi dolgozó hozzájusson a fizetéséhez.

A kormány „segélyhiteléről” szóló törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek. A hitelt kizárólag a főváros vagy a cégei tudják felvenni, ha a dolgozóiknak nem tudják kifizetni a szerződésükben meghatározott bérüket. A hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) igényelhetné a közgyűlés, maga a főpolgármester vagy a főváros cége akár önállóan, a Fővárosi Önkormányzat hozzájárulása nélkül is, miután igazolták a fizetési nehézséget.

Egyéb apróságokat is beillesztettek a most elfogadott törvényjavaslatba. Amennyiben a hitelszerződés megkötését „a fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat” nem kezdeményezte, de a fizetési nehézség fennáll, akkor annak tényét a Fővárosi Kormányhivatal is megállapíthatja, amit történetesen Sára Botond vezet, aki 2022-ben a Fidesz jelöltje volt a józsefvárosi-ferencvárosi választókerületben. Ilyen eljárás kérelemre indulhat, például ha egy szakszervezet kezdeményezi azt.

Az igénylőnek – tehát Budapestnek vagy cégeinek – vállalnia kell, hogy a tartozás mellett minden felszámolt díjat kifizet, emellett fedezetet is be kell mutatniuk az államnak, például ingatlan formájában – ebben az esetben az állam kezességet vállal. A hitelhez vállalniuk kellene, hogy részletes, a kormány által később meghatározott módon vagyonleltárt készítenek. Tájékoztatót is kellene küldeniük az MFB-nek, hogy döntéseiket úgy alakítják át, hogy azok célszerűek, gazdaságosak és hatékonyak legyenek. Kéthetente pedig még likviditási tervet is készítenie kellene a Fővárosi Önkormányzatnak vagy a hitelt felvevő cégének, amit elküld a banknak.

Ezzel még mindig nem érné be a kormány. A város nyakára küldene egy bizottságot is: ők vizsgálhatnák, hogy a hitelből lehívott részlet indokolt-e. Nekik lehetőségük lenne kifogást emelni vagy akár a kifizetést is megtagadni. Megemlítik azért, hogy „olyan kifizetési igény teljesítése nem tagadható meg, amely a fővárosi lakosok jelentős tömegét érintő közszolgáltatás működését lehetetlenné teszi”.

Bár hitelről van szó, a biztonság kedvéért még a Büntető Törvénykönyvhöz is hozzányúlna a kormány. Kiegészítenék azzal, hogy aki a hitellel járó egyes kötelezettségeket (például vagyonleltár, likviditási terv készítés stb.) önhibájából megszegi, azt vétség miatt akár két év börtönnel is büntethetik. Ez vonatkozhat a Fővárosi Önkormányzat esetében a főpolgármesterre, a budapesti cégeknél pedig a felelős döntéshozóra.

A főpolgármester Gulyás Gergely hitelről szóló bejegyzése után „ordas nagy hazugságnak” nevezte a kormány korábbi ígérgetését. A részletes, elvileg Budapestet segítő törvényjavaslat megjelenése után pedig „uzsorásnak” nevezte a kormányt. Szerinte amit korábban törvénytelenül elvettek a várostól, azt hitelként, kamattal akarják „nagy kegyesen” visszaadni. „A kormány hitelnek nevezi azt, ami valójában adósság, segítségnek nevezi azt, ami valójában kötelesség” – írta Karácsony Gergely, jelezve, hogy számukra nem elfogadható a „segélyhitel”.

​Karácsony „politikai furkósbotnak” nevezte a hitelt, ami szerinte semmilyen problémát nem old meg. Hozzátette: jelenleg a hitelfelvétel feltételeit sem ismerik, a kereskedelmi bankoktól felvett kölcsönöknél legalább ezzel tisztában vannak.

A főpolgármester két hete Orbán Viktornak személyesen kézbesített levelében nem ilyen segítséget kért. Karácsony azt kérte a kormánytól, hogy fizessék ki a megvásárolt trolibuszok árából azt a 8,8 milliárd forintot, amelynek kifizetéséről már kormánydöntés született, és a 12 milliárd forintos közlekedési normatívát, amit törvény szab meg, ezeket a kormány állítólag még az idén kifizeti Budapestnek. Ezen kívül szerette volna, hogy idén már ne vonják le a szolidaritási hozzájárulás újabb részleteit – ezt időközben egyszer már megtették azóta. A kérések teljesítése elvileg elég lett volna ahhoz, hogy ne mínusszal zárjon a város, ami törvénytelen.

A főpolgármester szerint egyszerű a helyzet: adják oda a városnak azt a pénzt, ami jár, aztán valahogy kihúzzák. Ha az év végét sikerülne nullán zárnia Budapestnek, azzal részben, de kikerülnének a víz alól: ha nincs mínusz Budapest számláján, akkor törvényes az évzárás, azonban ha van, akkor nem. Ebben az esetben viszont Budapest folyószámlahitel-keretét a bankok azonnal felmondhatják. Ez azért okozna problémát, mert Budapestnek nagyobb bevétele legközelebb márciusban lesz, addig átmenetileg hitelből kellene gazdálkodnia.