„A zsebtolvaj visszaadja a pénzed egy részét hitelre, ha elnézést kérsz” – így segítene Budapesten a kormány

„A zsebtolvaj visszaadja a pénzed egy részét hitelre, ha elnézést kérsz” – így segítene Budapesten a kormány
A Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése után 2025.12.01-én Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely a Clark Ádám térre hívta a támogatóit, hogy innen együtt vonuljanak és vigyék el a közgyűlésen elfogadott határozatot a Karmelita kolostorba, a Miniszterelnökségnek – Fotó: Bődey János / Telex

„A kormány állja a szavát és kész segíteni Budapestnek” – Gulyás Gergely múlt heti posztjának ezen soráig még reménykedhetett Karácsony Gergely és a főváros vezetése, hogy aztán a „segélyhitel” kifejezésénél minden bizakodásuk elillanjon azzal kapcsolatban, hogy a kormány nekik is elfogadható módon rendezi Budapest pénzügyi helyzetét.

A kormány az elvonások után most hitellel, és egy ahhoz kapcsolódó Btk. módosítással segítene a fővárosnak.

A főpolgármester azt mondta: a hitel „politikai furkósbot”, ők azt szeretnék, hogy a kormány fizesse ki a tartozásait Budapestnek. A város külső segítség nélkül durva mínuszban zárhatja az évet, ami a törvénytelen állapot miatt odáig is elvezethet, hogy a saját, például a fővárosi tömegközlekedést is működtető dolgozóiknak sem tudnak bért adni. Miért nevezte a főpolgármester azonnal „uzsorásnak” és „tolvajnak” a kormányt, és miért mondja Karácsony, hogy börtönnel fenyegetik?

A Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt pénteken hosszú ígérgetés után elárulta, hogyan szeretnének segíteni a fővárosnak. „A budapesti segélyhitel törvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell álljon a politikai csatározásoknak” – írta Gulyás Gergely. Szerinte a hitelt biztosító törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy Budapest fizetésképtelensége esetén is valamennyi fővárosi dolgozó hozzájusson a fizetéséhez.

A főpolgármester Gulyás hitelről szóló bejegyzése után „ordas nagy hazugságnak” nevezte a kormány korábbi ígérgetését. A részletes, elvileg Budapestet segítő törvényjavaslat megjelenése után pedig „uzsorásnak” nevezte a kormányt. Szerinte amit korábban törvénytelenül elvettek a várostól, azt hitelként, kamattal akarják „nagy kegyesen” visszaadni. „A kormány hitelnek nevezi azt, ami valójában adósság, segítségnek nevezi azt, ami valójában kötelesség” – írta Karácsony Gergely, jelezve, hogy számukra nem elfogadható a „segélyhitel”.

Karácsony Gergely arról is írt, hogy ha a dolgozók a kormány ígéretei ellenére sem kapják meg a fizetésüket, akkor tudják majd, kitől kell követelniük. Itt Karácsony Orbán Viktor múlt heti kijelentésére utalt, miszerint a budapesti dolgozók bérét ki fogja fizetni. „Ha maguk nem tudják, én akkor is kifizetem” – ígérte a miniszterelnök egyes szám első személyben.

„A zsebtolvaj elvette a pénztárcádat, de visszaadja a pénzed, ha elnézést kérsz”, foglalta össze a helyzetet a főpolgármester, hozzátette a „zsebtolvaj” a pénzt csak hitelre adná vissza.

​Karácsony kedden, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének sajtótájékoztatóján „politikai furkósbotnak” nevezte a „segélyhitelt”, ami szerinte semmilyen problémát nem old meg. Hozzátette: jelenleg a hitelfelvétel feltételeit sem ismerik, a kereskedelmi bankoktól felvett kölcsönöknél legalább ezzel tisztában vannak. „Ha a kormány elfogadja ezt a jogszabályt akkor semmi nem változik, a kormány kinyit egy ajtót, amin mi nem fogunk bemenni” – fogalmazott.

Ingatlanok fedezetként, ellenőrző bizottság és két év börtön

A kormány „segélyhiteléről” szóló törvényjavaslatot a múlt héten Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek. A hitelt kizárólag a főváros vagy a cégei tudják felvenni akkor, ha a dolgozóiknak nem tudják kifizetni a szerződésükben meghatározott bérüket. A hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) igényelhetné a közgyűlés, maga a főpolgármester vagy a főváros cége akár önállóan, a Fővárosi Önkormányzat hozzájárulása nélkül is, miután igazolták a fizetési nehézséget.

Egyéb „apróságokat” is beillesztettek a törvényjavaslatba. Amennyiben a hitelszerződés megkötését „a fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat” nem kezdeményezte, de a fizetési nehézség fennáll, akkor annak tényét az elfogulatlansággal nehezen vádolható, Sára Botond által vezetett Fővárosi Kormányhivatal is megállapíthatja. Ilyen eljárás kérelemre indulhat, például ha egy szakszervezet kezdeményezi azt.

Az igénylőnek – tehát Budapestnek vagy cégeinek – vállalnia kell, hogy a tartozás mellett minden felszámolt díjat kifizet, emellett fedezetet is be kell mutatniuk az államnak, például ingatlan formájában – ebben az esetben az állam kezességet vállal. A hitelhez vállalniuk kellene, hogy

  • részletes, a kormány által később meghatározott módon vagyonleltárt készítenek;
  • tájékoztatót is kellene küldeniük az MFB-nek, hogy döntéseiket úgy alakítják át, hogy azok célszerűek, gazdaságosak és hatékonyak legyenek;
  • kéthetente pedig még likviditási tervet is készítenie kellene a Fővárosi Önkormányzatnak vagy a hitelt felvevő cégének, amit elküld a banknak.

Ezzel még mindig nem érné be a kormány, a város nyakára küldene egy bizottságot is: ők vizsgálhatnák, hogy a hitelből lehívott részlet indokolt-e. Nekik lehetőségük lenne kifogást emelni vagy akár a kifizetést is megtagadni. Megemlítik azért, hogy „olyan kifizetési igény teljesítése nem tagadható meg, amely a fővárosi lakosok jelentős tömegét érintő közszolgáltatás működését lehetetlenné teszi”.

Bár hitelről van szó, a biztonság kedvéért még a Büntető Törvénykönyvhöz is hozzányúlna a kormány. Kiegészítenék azzal, hogy aki a hitellel járó egyes kötelezettségeket (például vagyonleltár, likviditási terv készítés stb.) önhibájából megszegi azt

vétség miatt akár két év börtönnel is büntethetik.

Ez vonatkozhat a Fővárosi Önkormányzat esetében a főpolgármesterre, a budapesti cégeknél pedig a felelős döntéshozóra.

Nem ilyen segítséget kértek Karácsonyék

A kormány törvényjavaslatából kiderül, hogy a fővárosnál kialakult helyzetet, miszerint mi történt, hova sorolható be Budapest válságos helyzete, azt maga a kormány sem tudja meghatározni. „Jogrendszerünk (…) nem ismeri annak a helyzetnek a kezelési módját, amely a fővárosi önkormányzatnál előállt” – írják. A törvény garanciát kérne a hiteligénylőtől, hogy „hasonló fizetési nehézség a jövőben ne álljon elő”.

A kormány viszont azt nem mondja el, hogy mit kifogásolnak, mit kellene átalakítani, vagy éppen hol lehetne ekkora összegre bukkanni a főváros rendszerében. Pedig június közepe óta a kormány megbízásából folyton dolgozik a FÁSZ, azaz a Fővárosi Átvilágítási Szakértő, Domokos László, volt Állami Számvevőszéki elnök személyében, aki a város pénzügyeit nézi át. Domokosék szeptember végén egy „részjelentéssel” álltak elő, fizetésképtelenségről és a „pénzügyi diktatúráról” is írtak, de azt ők sem fogalmazták meg konkrétan, mi okozza a kialakult helyzetet, esetleg hol folyt el a város pénze.

A kormány, illetve a Fidesz most csak annyit hangoztat, hogy Karácsony Gergelyék „felelőtlen gazdálkodása” vezetett el a mostani helyzethez, és mindenképpen ki szeretnék mondatni a főpolgármesterrel, hogy ő vitte csődbe Budapestet. Bár Karácsony Gergely azt mondta, őt nem érdekli, hogyan keretezi politikailag a Fidesz Budapest kisegítését, az eddigi reakciók alapján aligha terveznek a kormány „segélyhitelével”.

A főpolgármester két hete Orbán Viktornak személyesen kézbesített levelében nem is ilyen segítséget kért. Karácsony azt kérte a kormánytól, hogy fizessék ki a megvásárolt trolibuszok árából azt a 8,8 milliárd forintot, amelynek kifizetéséről már kormánydöntés született, és a 12 milliárd forintos közlekedési normatívát, amit törvény szab meg. Ezen kívül szerette volna, hogy idén már ne vonják le a szolidaritási hozzájárulás újabb részleteit – ezt időközben egyszer már megtették azóta. A kérések teljesítése elvileg elég lett volna ahhoz, hogy ne mínusszal zárjon a város.

A főpolgármester szerint egyszerű a helyzet: adják oda a városnak azt a pénzt, ami jár, aztán valahogy kihúzzák. Ha az év végét sikerülne nullán zárnia Budapestnek, azzal részben, de kikerülnének a víz alól: ha nincs mínusz Budapest számláján, akkor törvényes az évzárás, azonban ha van, akkor nem. Ebben az esetben viszont Budapest folyószámlahitel-keretét a bankok azonnal felmondhatják. Ez azért okozna problémát, mert Budapestnek nagyobb bevétele legközelebb márciusban lesz, addig átmenetileg hitelből kellene gazdálkodniuk.

A kormány „segélyhitelét” eddig csak a fővárosi Fidesz üdvözölte, Szentkirályi Alexandra azt mondta, ezzel biztosítani lehet a fővárosi közszolgáltatásokat, még akkor is, ha Budapest fizetésképtelen helyzetbe kerül. „Ezen felül minden más csak Karácsonyék szokásos előadása. Zsarolás, hazudozás, fenyegetőzés – de az igazi bajuk az, hogy a pénzt csak a budapestiekre költhetik” – írta.

A DK zsarolásnak és a kifosztás újabb állomásának tartja a hitelt, Déri Tibor szerint „a kormány elveszi, ami jár”, majd „megmentőként” hitelt ajánl érte cserébe. A Kutyapárt pártigazgatója pedig tömören és egyszerűen, egy felmutatott középső ujjal reagált a „hitelsegélyre”. Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) pedig azt kérte, hogy Karácsony tisztázza, most akkor mennyivel zárja az évet Budapest, ugyanis egy friss jelentésben plusz 30 milliárd forint szerepel. „Kérem a főpolgármestert, hogy Excel-hibák nélküli valós, részletes és teljes képet adjon a fővárosi képviselőknek arról, mi is a valós pénzügyi helyzet” – írta.

A kormány „hitelsegélyéről” jövő hét szerdán szavazhat a parlament, és mivel a Fidesz-KDNP frakcióknak nincs kifogása a javaslat ellen, az várhatóan akadály nélkül át is megy majd. A Fidesz gyorsított is volna az elfogadáson, már a héten napirendre vették volna a hitelről szóló törvényt, de az ellenzéki pártok ezt nem támogatták. A jövő hét szerda azért is fontos, mert szintén ekkor tartja decemberi ülését a Fővárosi Közgyűlés. A fővárosnak ekkor kellene döntenie a 2026-os költségvetéséről, miközben az se látszik, hogy az idei éven hogyan lesznek túl. A 2026-os költségvetés tervezetének összefoglalója már csak a reménybe és az új esélybe kapaszkodik:

„A 2026. évi költségvetés tervezete a mostani valósággal való szakítás kiindulópontja”

– írják. Majd úgy folytatják, hogy a „költségvetés készítésének pillanatában nem ismert, hogy Budapest képes lesz-e lezárni a 2025. pénzügyi évet. Ez olyan fokú bizonytalanság, amely lehetetlenné teszi a jövő tervezését. Ennek ellenére nincsen más lehetőség, mint hinni abban, hogy a 2026. év új esélyt hordoz magában.” Három héttel év vége előtt továbbra is bizonytalan a város működésének jövője, annyi viszont biztos, hogy a következő napok sok mindent eldönthetnek majd.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!