Zsiday Viktor: Nem értek egyet azzal, hogy a vagyonadóval büntessük a NER-t

A gazdasági adatokból arra lehet következtetni, hogy a Fidesz nagyjából félmillió szavazót veszíthetett el az előző választások óta, ami viszont még nem jelenti azt önmagában, hogy ezeket a szavazókat mind fel tudja szívni a Tisza. Az üzleti szféra viszont arra számít, hogy valamilyen kormányváltás lesz 2026-ban – ezt mondta Zsiday Viktor a Téma évzáró adásában. A közgazdász arról is beszélt az adásban, hogy mekkora tere lehet még a Fidesznek az osztogatásra, ha Magyar Péter lesz a következő miniszterelnök, hova kellene vezetnie egy új miniszterelnök első útjának, miért kellene Magyarországnak belépnie az euró-övezetbe, és recesszió követi-e az amerikai MI-boomot. Az egész interjút érdemes meghallgatni, de akinek erre most nincs ideje, annak összeszedtük az egyórás beszélgetés legfontosabb gondolatait.

Mire lehet elég a kormány osztogatása?

Zsiday – aki a közelmúltig a Citadella befektetési alap portfóliómenedzsere volt, de mint mondta, nem politikai tervek vagy hasonló miatt hagyta abba az aktív alapkezelést – úgy látja, 2026-ban a magyar gazdaság helyzete nagyban függ majd attól, mi lesz a választások kimenetele. Nem azért, mert mondjuk egy kormányváltás esetén Magyarország jobban hozzáférne a zárolt uniós forrásokhoz, mert azok 2026-ban még nem hatnának a magyar növekedésre, hanem azért, mert a választások kimenetele számít abban, hogyan alakul a lakosság gazdaságba vetett bizalma. Az is számít emellett, hogy lesz-e béke vagy tűzszünet Ukrajnában, és hogy az EU-ban és az Egyesült Államokban lesz-e recesszió, ami lehúzná a magyar exportot. Ha ezt sikerül elkerülni, akkor Zsiday szerint 2–3 százalékos növekedésre lehet számítani jövőre.

A választások kimenetelére a gazdasági szereplőknek is készülniük kell, és bár nyilván mindenkinek van egyéni preferenciája, a cégvezetők realisták, terveket kell készíteniük, tényekből tudnak kiindulni.

„Jelenleg az összes kredibilis előrejelzés azt mutatja, hogy a Tisza Párt vezet, ezen már nagyon nehéz változtatni. Szerintem a várható dolog, és amivel a legtöbben számolnak, az az, hogy valamilyen kormányváltás lesz.”

A volt portfóliómenedzser saját gazdasági modelljén elemzi a gazdasági tényezők és a kormány politikai szereplésének összefüggéseit, és ez alapján úgy látja, hogy a Fidesz az előző választások óta nagyjából félmillió választót veszíthetett el itthon. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek mind a Tisza szavazói lettek. Ebből a félmillió elvesztett szavazóból a kormányzat eddig bejelentett választási osztogatása már nem hozhat vissza nagyon sokat, ehhez már későn jöttek a bejelentések, a komoly eredményhez nagyon jelentős ugrást kellene tudni felmutatni a gazdaságban, amire nincs kerete a kormánynak.

Eddig is óvatosan, előbb meglebegtetve jelentették be a 14. havi nyugdíjhoz hasonló osztogató lépéseket, figyelve, hogy mennyit ugrik az államkötvények hozama, vagyis a magyar állam finanszírozói meddig hajlandók ezt a politikát elviselni. Ebben pedig már látszott némi megingás, amikor Nagy Márton bejelentette, hogy idén és jövőre is 5 százalékos lesz a költségvetési hiány, ami azt is jelenti, hogy nagyon sokat már nem fog tudni költeni a kormány. Ettől még valószínűleg próbál majd valamennyit költeni, de a szakember szerint ez már nem fog jelentősen módosítani a választási eredményeken.

A már eddig bejelentett, a GDP nagyjából a 2026-os GDP 2,2 százalékának megfelelő osztogatásból csak a GDP 0,5 százalékának megfelelő fegyverpénz egyszeri tétel, minden más beég a rendszerbe, egyes elemei pedig 2027-ben és 2028-ban még tovább nőnek majd. Zsiday Viktor úgy látja, ezeket a tételeket politikailag nagyon nehéz visszavonni, és nem is gondolja, hogy ezeket visszavonnák, bárki is kerül kormányra. Így viszont évekig nagyon nehéz lesz csökkenteni a költségvetési hiányt.

Hová vezessen Magyar Péter első útja?

Felmerül a kérdés, hogy egy kormányváltás esetén mekkora gazdasági mozgástere lenne egy új kormánynak, ha valamennyire le tudja építeni a NER-t, mennyi pénzt tud ezen megspórolni, átcsoportosítani más politikai prioritások felé. Nemrég mi is részletes cikkben foglalkoztunk azzal, hogy a költségvetésnek mennyibe kerül a Nemzeti Együttműködés Rendszere.

Zsiday Viktor szerint nehéz megmondani pontosan, hogy mennyibe is kerül a NER, a közbeszerzési rendszer reformjával, a korrupció visszaszorításával „vad becslése” szerint nagyjából a GDP 1–1,5 százalékát lehet megtakarítani, de a valóságban lehet ennél kisebb vagy nagyobb is. Az ázsiai akkugyáraknak és hasonló multicégeknek adott állami támogatásokat is vissza lehetne fogni, mert látszik, hogy ezek nem hasznosulnak jól: messze Magyarország költ erre a legtöbbet a régióban, mégsem nálunk a legnagyobb a növekedés. A NER legnagyobb kárát viszont már nem lehet visszafordítani, mert az abból áll, hogy ahogy sok szektorban egyesek politikai okokból kerültek előtérbe, a versenyképes, de nem politikához közeli piaci szereplőket elnyomták, így elveszett az ország növekedési többlete.

Ami a Tisza forrásteremtő terveit illeti, Zsiday Viktor egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy vagyonadó bevezetésével büntessék a NER kegyeltjeit.

A vagyonadó bevezetéséről érdekes gazdaságfilozófiai vitákat lehetne tartani, de az a fajta egymilliárd forintos limit, ami fölött Magyar Péter legutóbb a vagyonadó bevezetéséről beszélt, olyan üzletembereket is adóztatna, akik tisztességesen, a piacról szerezték a vagyonukat. Zsiday szerint nem lenne igazságos, ha most azt mondanák nekik, hogy „ti most adózzatok azért, mert vannak, akik loptak, vagy akikről azt gondoljuk, hogy loptak”.

„Ha azt gondoljuk, hogy voltak emberek, akik jogtalanul, bűncselekmények elkövetésével gazdagodtak, akkor folytassunk le egy eljárást, nézzük meg, és ha igen, akkor a bíróság majd kimér rájuk egy büntetést. Ennek része lehet vagyonelkobzás, részleges vagyonelkobzás.” A nemzetközi példák amúgy azt mutatják, hogy a vagyonadót nehéz beszedni, nem is lehet belőle olyan sokat beszedni, éppen ezért a legtöbb európai ország, ahol volt ilyen, már ki is vezette.

Az adásban az a kérdés is fölmerült, hogy egy esetleges kormányváltás után a Orbán-kormány által felépített mélyállam mennyire szabotálná egy nem fideszes kormány munkáját. Erről Zsiday úgy gondolja, hogy a legtöbb hivatal, szerv nem tenne közvetlenül keresztbe, az új kormánynak pedig akár lehet, akár nem, meg kellene próbálnia együttműködnie ezekkel a szereplőkkel. „Magyar Péter azt mondta, hogy az első útja talán Varsóba vezetne. Én azt mondanám, hogy a legfontosabb az lenne, hogy az első útja vezessen a jegybankba!”

A közgazdász szerint erre azért lenne szükség, hogy Varga Mihállyal elmondhassák, mindenki abban érdekelt, hogy Magyarország gazdasága és a forint stabil legyen, illetve hogy alacsonyak legyenek a kamatok. Emellett Zsiday azt sem tartja kizártnak, hogy egy új kormánynak lenne céldátuma az euró bevezetésére (amit szerinte érdemes lenne megtenni, mert Magyarország nem használta ki jól az önálló deviza adta előnyöket). Ebben pedig kulcsfontosságú lenne az együttműködés a jegybank és a kormány között.

A teljes adást itt lehet visszanézni: