„Ha egy kicsit is kriptoellenes vagy, véget vetünk a politikai karrierednek” – egyre durvábban befolyásolja az amerikai politikát a kriptolobbi

Dianne Feinstein demokrata párti politikus 1992 és 2023 között képviselte Kalifornia államot az Egyesült Államok szenátusában. 2023 elején bejelentette, hogy nem indul újra a pozícióért, majd 2023 végén, 90 éves korában meghalt, így a kaliforniaiaknak az idei választáson új szenátort kellett választaniuk.

Az államban kétpárti előválasztásokat tartottak, amelyeken demokrata és republikánus jelöltek is indulhattak, és ahonnan az első két jelölt jutott el a valódi választásra. Mivel azonban Kalifornia rendkívül liberális hely, szinte biztos volt, hogy egy demokrata jelölt nyeri majd a választást. Kérdés maradt viszont, hogy a párton belül ki.

Az idei előválasztáson több demokrata jelölt is elindult, köztük a párt balszárnyához tartozó Katie Porter, aki addigra már öt éve ült a képviselőházban. Porter az amerikai kereskedelmi tévék gyakori vendége volt, azokon rendszeresen kritizálta a legnagyobb amerikai cégeket és nagytőkéseket a dolgozóik kizsákmányolása miatt.

Három héttel az előválasztás előtt, egy februári reggelen Porter az ágyában ült, amikor az egyik munkatársától kapott üzenetből megtudta, hogy egy Fairshake elnevezésű, számára korábban ismeretlen szervezet beszállt az előválasztási kampányba. A Fairshake a kampány utolsó három hetében tízmillió dollárt szánt olyan hirdetésekre, amelyek Porter lejáratásáról szóltak, és előválasztási győzelmét igyekeztek megakadályozni – írta meg akkor a New York Times.

Porter az előválasztási kampányára több év munkájával 30 millió dollárt gyűjtött össze, így meglepődött, hogy egy korábban ismeretlen szervezet egyik napról a másikra ennek egyharmadát költené a lejáratására. Mikor a Google-ön rákeresett, kiderült, hogy a Fairshake egy olyan, kampánypénzek gyűjtésére és költésére létrehozott politikai akcióbizottság (PAC), amelyet elsősorban három, a kriptobizniszben érdekelt cég finanszíroz. A támadásuk azért volt meglepő, mert Porter korábban nem foglalt állást a kriptovaluták szabályozásának ügyében – mint kiderült, ez nem számított, egy, a Fairshake-hez kötődő honlap „nagyon kriptoellenes” képviselőnek sorolta be, tárgyi tévedéseket tartalmazó hivatkozások alapján.

Nem sokkal később megjelentek a tévében a Fairshake hirdetései, amelyek semmilyen, a kriptóhoz kötődő üzenetet vagy általános politikai állásfoglalást nem tartalmaztak. A hirdetések ehelyett egy hazug zsarnoknak nevezték Portert, akiről azt a hamis állítást terjesztették, hogy olajvállalatoktól és gyógyszergyártóktól fogadott el kampánytámogatásokat. Az intenzív lejáratókampány megtette a hatását: a korábbi közvélemény-kutatásokban jól szereplő Porter az előválasztáson csak a szavazatok 15 százalékát szerezte meg, amivel nem jutott tovább a valódi választásig. Azt végül a szintén demokrata, de a kriptolobbi szerint kriptobarát Adam Schiff nyerte.

A New Yorker októberben részletes cikkben mutatta be Porter ügyét és a Fairshake felemelkedését. A cikkhez több, a Fairshake-hez vagy a mögötte álló cégekhez kötődő szereplővel beszéltek, akik közül az egyik azt mondta: „Porter tökéletes választás volt, mert az esete egyértelművé tette: Ha csak egy kicsit is kritikus vagy a kriptókkal szemben nemcsak megölünk, de kivégezzük az egész családodat és véget vetünk a karrierednek. Ez az akció politikai szempontból egy mestermű volt.”

Porter veresége után sok politikus, aki korábban kritikusan állt a kriptovalutákhoz, vagy a szabályozásuk mellett foglalt állást, hirtelen látványosan a rajongójukká vált, vagy legalábbis nagyon elnéző lett az irányukban. Májusban, Porter esete után két hónappal egy olyan kriptobarát törvényjavaslat került a képviselőház elé, amelynek elfogadását Biden egyértelműen ellenezte. A korábbi években a hasonló törvényjavaslatokat a republikánusok tessék-lássák támogatták, a demokraták pedig hevesen ellenezték – ezt a javaslatot azonban jelentős többséggel, 71 demokrata szavazattal fogadták el, és a szenátusi többség akkori demokrata vezetője is a támogatásáról beszélt.

A Fairshake azonban nem állt meg Porternél. Nem sokkal az ő bukása után nyilvánosságra hozták, hogy legalább 170 millió dollárt – átszámolva több mint 65 milliárd forintot – gyűjtöttek az idei amerikai választások befolyásolására. Ez több pénz, mint amennyit a Trump újraválasztásáért küzdő Preserve America, vagy a demokraták szenátusi többségéért dolgozó WinSenate politikai szervezetek gyűjtöttek a választásokra.

Az Open Secrets, politikai szervezetek költéseit számon tartó szervezet szerint a Fairshake az idei választásokon legalább negyvenmillió dollárt költött bizonyos jelöltek támogatására vagy lejáratására (más források szerint több mint százmilliót). Az Open Secrets 29 olyan helyi választást azonosított, amelybe a Fairshake beszállt – néha a demokraták, néha a republikánusok oldalán – az általuk preferált jelöltek pedig a legtöbb esetben nyertek. A Fairshake által finanszírozott lejáratókampányokkal sikerült kiszorítani a képviselőházból a Demokrata Párt balszárnyának számító Squad két tagját is, a New York-i Bowman Jamaalt, és a Missouri-i Cori Busht.

Majd elintézik, hogy legyenek kriptoválasztók

A New Yorker cikke szerint a Fairshake kampányait ekkoriban Chris Lehane korábbi demokrata párti tanácsadó vezette, aki a 2010-es években az Airbnb-nek dolgozott az állami szabályozások és tiltások elleni harcban. Lehane segítségével a rövidtávú lakáskiadást globális biznisszé emelő cég el tudta érni, hogy az Airbnb-t a legtöbb amerikai városban ne tiltsák be, csak enyhén szabályozzák. A módszere nagyon leegyszerűsítve az volt, hogy elhitette a politikusokkal: a lakástulajdonosok és Airbnb-üzemeltetők olyan fontos választói csoportot jelentenek, ami ellen nem éri meg politizálni.

A kriptók ügyében nagyon hasonlóan járt el. A FED egy 2023-as felmérése szerint kevesebb mint 20 millió amerikai állampolgárnak volt kriptovalutája, a korábbi közvélemény-kutatások szerint pedig a kriptók szabályozása egyáltalán nem volt a választóknak fontos témák között. Amikor az egyik kriptolobbista felvetette: egyáltalán nem biztos benne, hogy létezik akár egy szavazó is, aki a kriptók szabályozása alapján dönt a jelöltek között, Lehane a New Yorker beszámolója szerint azt válaszolta: „akkor majd elintézzük, hogy legyen”.

A Fairshake mögött álló Coinbase kriptotőzsde a kampány elején elkezdett hirdetni egy olyan állítólagos kutatás eredményét, amely szerint 52 millió amerikainak van kriptovalutája, és közülük sokak szavazási preferenciáit befolyásolja a kriptók szabályozásának kérdése. Később alapítottak egy Stand with Crypto nevű lobbiszervezetet, amelyen keresztül a kriptotulajdonosok petíciókat küldhettek a képviselőiknek.

A Stand with Crypto egy olyan adatbázist is létrehozott, amelyben a politikusokat ötös skálán értékelték a kriptóhoz való hozzáállásuk szerint, és arra buzdították a kriptotulajdonosokat, hogy a magasabb értékkel rendelkező jelöltekre szavazzanak. A Coinbase egyik alkalmazottja a New Yorkernek később azt mondta: mivel a legtöbb politikus nem foglalt állást a kriptók ügyében, sokak esetében csak tippeltek azzal kapcsolatban, mit gondolhat a róluk. Így tettek Porterrel is – pusztán annak alapján, hogy jóban volt Elizabeth Warrennel, aki a demokraták balszárnyához tartozik – majd demonstratív céllal leradírozták a politikai palettáról.

Trump sokat ígért, de nem mindent

Az idei amerikai választásokon az olajvállalatok és a gyógyszeripari vállalatok mellett a kriptocégek költötték a legtöbbet az egyes jelöltek kampányainak támogatására, vagy azok hátráltatására. A Fairshake mellett más lobbiszervezetek is alakultak, illetve bizonyos kriptovállalkozók személyesen is beszálltak a kampányba. Egy részük mindkét párt kriptobarát jelöljeit támogatta, más részük nyíltan beállt Trump elnökjelölti kampányába.

A kriptolobbi hatékony fellépésének eredménye volt, hogy az első elnöksége idején a kriptovalutákkal szemben még kritikus Trump idén tavaszra megtért. Pálfordulása július végén fejeződött be, amikor az éves amerikai Bitcoin Konferencia nyitóbeszédében azt mondta: „Ma délután ismertetem a tervemet annak biztosítására, hogy az Egyesült Államok a bolygó kriptoközpontja és a világ bitcoin-szuperhatalma legyen, és ezt meg is fogjuk valósítani. (…) A Biden-Harris-kormányzat elnyomása a kriptovalutával és a bitcoinnal szemben helytelen, és nagyon rosszat tesz az országunknak. Hadd mondjam el, ha ők nyerik ezt a választást, nektek mind annyi lesz. Gonoszak lesznek. Kegyetlenek lesznek. Olyan dolgokat tesznek majd, amiket el sem hinnétek.”

Trump akkor és később számtalan alkalommal kriptopárti jelöltnek állította be magát, és megígérte, hogy megválasztása esetén az ágazatnak kedvező döntéseket hoz majd. Konkrét intézkedésekről azonban keveset beszélt, azokból a Forbes és a CNBC választás utáni összefoglalója szerint a következő derül ki egyértelműen:

1. Az Egyesült Államok szövetségi kormánya nem ad el több bitcoint, tehát a gyakorlatban tartalékot képeznek abból. (A bitcoinlobbi egyik követelése az volt, hogy az állam bitcoinvásárlással építsen kriptovaluta-tartalékot, ezt azonban Trump nem ígérte meg.)
2. Támogatni fogják a belföldi bitcoinbányászatot. (A Biden-kormányzat a nagy energiaigénye miatt szigorítani próbálta abányászat szabályait és meg is adóztatta volna ezt a tevékenységet, Trump valószínűleg ezt fordítaná a visszájára.)
3. Kirúgja a szerinte kriptoellenes Gary Genslert, aki az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) elnökeként több pert is indított kriptocégek ellen. (Trump megválasztása után Gensler bejelentette: január huszadikával lemond, hogy Trump új elnököt nevezhessen ki.)

Azt, hogy Trump pontosan milyen további kriptobarát intézkedéseket javasol majd, megválasztása óta nem derült ki. Az viszont beszédes, hogy pénzügyminiszterének a kriptobarát Scott Bessentet jelölte, és a kriptókat támogató Elon Musk is fontos kormányzati pozíciót kapott. A Reuters forrásai szerint pedig már előkészítik Trump kriptotanácsadó testületét, amelyben az ágazat nagy cégeinek képviselői is helyet kapnának, és amely a kriptoipari döntésekben segítené Trump munkáját.

Ennek pedig már meg is van az eredménye: a rendkívül volatilis, de 2022-ben és 2023-ban még 15-30 ezer dolláron forgó bitcoin árfolyama idén tavaszra 60 ezer dollárra emelkedett, és a novemberi választásig nagyjából azon a szinten is maradt. A választás után azonban kilőtt, majd újabb és újabb történelmi rekordokat ért el bitcoin árfolyama, ami november huszadika környékén 97 ezer dollárra is felment, a cikk írásának pillanatában pedig 90 ezer dollár környékén áll.

Azon megy a vita, hogy olyan-e a bitcoin, mint a kőolaj

A kriptóval kapcsolatos legfontosabb szabályozási kérdés az, hogy a kriptovaluták az Egyesült Államokban értékpapíroknak számítsanak-e – mint például a Tesla, a Microsoft vagy az Apple részvényei – vagy áruknak, mint amilyen a kőolaj, a gabona vagy az arany.

Az értékpapírok kereskedelmére a befektetők védelme érdekében szigorú állami szabályozások vonatkoznak, az áruk kereskedelmére azonban nem, azokat az Egyesült Államokban gyakorlatilag korlátozások nélkül lehet adni és venni.

A kriptolobbi, és a kriptopárti képviselők és szenátorok egy része azt szeretné elérni, hogy egyszer és mindenkorra nyilvánítsák áruknak a kriptovalutákat. Ezzel azok felügyelete kikerülne a ma a kriptókat szigorúbban szabályozni igyekvő Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) alól, és átkerülne az Árutőzsdei Határidős Ügyletek Kereskedelmével Foglalkozó Bizottság (CFTC) felügyelete alá, ami egy sokkal kevésbé szigorú szervezet.

Ha ez megtörténne, megnyílna a lehetőség, hogy a pénzügyi vállalatok szigorúbb szabályozás nélkül különböző kriptovalutákra alapuló pénzügyi termékeket hozhassanak forgalomba. Vagyis, ahogy most vannak például a kőolaj vagy az arany árához kötött pénzügyi termékek, ugyanez megvalósulhatna a kriptovalutákkal is. Egy ilyen már van is, a bitcoin ETF-et idén januárban vezették be, azóta is egyre több pénz áramlik bele – ha viszont tovább lazulna a szabályozás, akkor mindenféle más coinokra is létrehozhatnának hasonló, vagy akár nehezebben átlátható, kockázatosabb termékeket.

Kritikusok – köztük a SEC jelenlegi vezetése – szerint ez egy rendkívül veszélyes kezdeményezés. Az áruk értékét ugyanis az biztosítja, hogy a gazdaságban felhasználják őket, vagyis van és mindig lesz is rájuk piaci igény. Emiatt, ha az árfolyamuk csökken is, nem nullázódhat le, hiszen nem fog olyan történni, hogy megszűnik a piaci kereslet a gabonára, az aranyra vagy a kőolajra.

A kriptóval azonban nem teljesen ez a helyzet: míg a bitcoinnál és az ethernél legalább elmondható, hogy a mögötte álló blokklánc-technológia és a benne álló puszta tőkemennyiség ad nekik némi stabilitást, az altcoinokat (pl. az időről időre felívelő majd összeomló dogecoint) a tulajdonosok kizárólag spekulációs céllal vásárolják. Vagyis az értéküket egyedül az biztosítja, hogy vannak más emberek is, akik elhiszik, hogy van értéke. Ha azonban valami miatt egy részük egyszerre akarná kivenni a pénzét a kriptóból, semmi nem garantálná, hogy az árfolyam ne csökkenjen nullára, hiszen a hétköznapi életéhez egyetlen tulajdonosnak sincs szüksége dogecoinra. A normál devizákkal egyébként szintén nagyrészt spekulatív ügyletek zajlanak a devizapiacon, viszont az fontos különbség, hogy egy nemzeti fizetőeszköz mögött azért még a lebegő árfolyamok korszakában is ott áll egy nemzetgazdaság és annak jegybankja, tehát nem tud hipp-hopp teljesen elértéktelenedni.

Az Egyesült Államok – és azon keresztül az egész világgazdaság – ráadásul többször is ráfázott már arra, hogy nem szabályozta eléggé a pénzügyi termékeket. A 2008-as válság onnan indult ki, hogy Amerikában a bankok különböző pénzügyi termékeket kínáltak a komolyabb hitelbírálat nélkül kiadott jelzáloghitelekre. Amikor aztán az ingatlanok ára csökkenni kezdett, és egyre több hiteles maradt el a törlesztőrészleteivel, a hiteleiken alapuló pénzügyi termékek hirtelen rengeteget vesztettek az értékükből, ami magával rántotta a reálgazdaságot is.

A SEC leköszönő vezetése szerint hasonló történhet majd a kriptóval is: ha a bankok elkezdenek bitcoinra, etherre és a többi, sokkal kisebb piaci kapitalizációjú kriptóra alapuló pénzügyi termékeket árulni, ezek a termékek a kriptók árfolyamának bezuhanása esetén teljes értéküket elveszíthetik. A SEC egy tisztviselője erről a választás előtt a New Yorkernek azt mondta: „Ha a kriptó nyer, a pénzintézetek mind azt fogják mondani, hogy a termékeik a kriptókon alapulnak, és dollármilliárdokat nyomnak majd át ezen a kiskapun. Láttuk, hogy ez történt a takarék- és hitelintézetekkel, a jelzáloghitekből képzett derivatívákkal és a regionális bankokkal: ez mindig rosszul végződik. Valami fel fog robbanni, és akkor rengeteg ember rosszul jár.”

Az árfolyamveszteség kockázatával a kriptósok is tisztában vannak, a kriptolobbi azonban a szabályozás helyett inkább azt szeretné elérni, hogy az állam biztosítsa: a kriptovaluták nem veszíthetik el az értéküket. Első körben ezt szolgálja, ha az amerikai állam nem adja el a hozzá kerülő kriptovalutákat, második körben az, hogy továbbiakat vásároljon, és egyre növekvő készletet halmozzon fel belőlük (mint azt a kampányban a később Trump mellé beálló Robert F. Kennedy ígérte.)

A kriptósok szerint ez egy nagyobb célt szolgál: azt, hogy az emberek az állam és a jegybankok ellenőrzése nélkül tudjanak befektetni és kereskedni. A cikk elején említett, a Fairshake kampányát vezető Chris Lehane szerint pedig ő mindig a kisemberekért harcolt: az Airbnb-ügyben ugyanis a szobájukat kiadó tanárokat és ápolókat képviselte a nagy hotelláncokkal szemben, kriptoügyben pedig a nagy bankoktól és az általuk kiszabott díjaktól védené meg az alternatív fizetési rendszereket használókat.

Ez az érvelés persze nem oldja fel azt az ellentétet, amely a kriptolobbi szlogenjei és valódi követelései között húzódik. Ők ugyanis szavak szintjén az államtól és a jegybanki ellenőrzéstől független pénzügyi rendszert és valutát szeretnének, miközben a valós követelésük az, hogy az állam vagy a jegybank halmozzon fel kriptovalutákból – vagyis a beavatkozásával védje meg őket a piactól.

Legközelebb még durvábban befolyásolhatják majd a választást

Azt, hogy a Trump-kormányzat pontosan milyen intézkedéseket vezet majd be a kriptovaluták szabályozásának ügyében, egyelőre nem lehet tudni. Az viszont valószínűnek tűnik, hogy a kriptolobbi nem elégszik meg a novemberi választási sikerével, hanem vérszemet kap, és a jövőben még bátrabban él a más lobbicsoportok által egyébként régóta használt politikai eszközökkel.

A Bloomberg összesítése szerint a kriptolobbi az idei amerikai választáson 48 helyen támogatta egyik vagy másik jelöltet, akik mind a 48 helyen győztek. A Coinbase, az a16z és más kriptovállalatok pedig már az idei választás lezárulta előtt bejelentették, hogy több mint 78 millió dollárt költenek majd a 2026-os félidős választások befolyásolására, amelyen 33 szenátori és 435 képviselői helyért folyik majd a küzdelem.

Várható tehát, hogy akkor a mostaninál is több helyen avatkozik majd be a kriptolobbi a választásokba, és 2026-tól még a most következőnél is kriptopártibb kongresszus alakul. Kérdés, hogy ők milyen irányba viszik majd el az amerikai pénzügyi szabályozást egy olyan időszakban, amikor Trump egyébként is piaci deregulációt ígért, vagyis azt szeretné, hogy a vállalatok szabadabban csinálhassák, amit akarnak.

A kriptolobbi tevékenységét a New Yorker cikke szerint kétféleképpen lehet értelmezni. Az egyik értelmezés, hogy így kell működnie a modern demokráciának: a kriptósok ugyanis nem zárt ajtók mögött, füstös szobában próbálnak nyomást gyakorolni a hatalomra, hanem nyíltan, mindenki számára látható kampányokkal igyekeznek meggyőzni a politikusokat az ügyük támogatásáról, a választókat pedig a nekik kedves politikusok támogatásáról. A kriptopárti politikusok pedig csak akkor kerülnek hatalomba, ha az emberek többsége rájuk szavaz.

A másik értelmezés szerint a kriptolobbi tevékenysége az amerikai demokrácia rendszerszintű rohadásának tünete, ami arra utal, hogy a milliárdosokon kívül már szinte senki nem tud beleszólni a politika alakulásába. A kritikusok szerint a kriptolobbisták a száz évvel ezelőtti, munkásaikat kizsákmányoló iparbárókhoz hasonlóan kizárólag a saját további, mérhetetlen vagyonosodásuk érdekében, mindenki más kárára befolyásolják a közéletet.