A magyar cégek és a fogyasztók várakozásai is zuhannak, nem csoda, hogy folyton a fényes gazdasági kilátásokat sulykolja a kormány
2024. november 26. – 08:54
Novemberben az üzleti szféra és a fogyasztók is valamelyest pesszimistábbak lettek Magyarországon a gazdasági kilátásait illetően – derül ki a GKI Gazdaságkutató által az EU támogatásával végzett felméréséből.
A GKI üzleti bizalmi indexe novemberben bő 2 ponttal csökkent októberhez képest. Mind a négy vizsgált szektorban romlottak a kilátások. Az ipari bizalmi index 3, az építőipari 2 ponttal csökkent havi összevetésben, a kereskedők és az üzleti szolgáltatók körében mért mutató hibahatáron belül mérséklődött. Továbbra is a kereskedelem a legborúlátóbb ágazat, de nem sokkal marad el tőle az építőipar sem. A szolgáltatások terén a legkevésbé kedvezőtlen a hangulat. A vállalkozások összesített foglalkoztatási hajlandósága nem igazán változott, az építőipar az egyetlen ágazat, ahol valamelyest erősödött.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése sokat romlott, ez a mutató kétéves mélypontjára esett.
Az üzleti szféra összesített áremelési tervei érezhetően emelkedtek az előző hónaphoz képest, ez a mutató 11 havi csúcsára emelkedett. Az áremelési törekvések erősödése a kereskedelemben volt a legnagyobb mértékű.
A fogyasztókra áttérve, november a harmadik olyan egymást követő hónap, amikor a GKI fogyasztói bizalmi index csökkent a megelőző hónaphoz képest, ezúttal csaknem 4 ponttal. Ezzel e mutató 12 havi mélypontjára jutott.
A lakosság elégedettsége az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetével kapcsolatban lényegesen csökkent,
a következő 12 hónapra vonatkozó várakozás is romlott valamelyest októberhez képest. Az ország következő 12 hónapban várható gazdasági helyzetének és a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése csak hibahatáron belül romlott. A lakosság inflációs várakozása számottevően emelkedett, míg a munkanélküliségre vonatkozó nem változott.
Ebben a hangulatban nem csoda, hogy a kormányzat fő témája mostanában a gazdaság, annak élénkítése külön akciótervvel és a szerintük pozitív kilátások hangsúlyozása, valamint a „gazdasági semlegesség” témájában indított nemzeti konzultáció. A bizalmi indexek romlása ugyanis soha nem ígér sok jó az újraválasztásban érdekelt kormányoknak, 2026 tavasza pedig már nincs olyan messze.
Az elmúlt két, rosszul sikerült év után a kormány jövőre 3,4 százalékos növekedéssel tervezte a költségvetést (az Európai Bizottság szerint inkább 1,8 a reális), hétfőn pedig aláírták a következő hároméves bérmegállapodást, amely rendkívül ambiciózus minimálbéremelést tartalmaz. Ugyanakkor az is benne van, hogy ha a vártnál kedvezőtlenebbül alakulnak a makroadatok, akkor újra lehet tárgyalni a bérnövelés ütemét. Orbán Viktor ugyanakkor úgy néz ki, nem aggódik, minden fórumon elmondja mostanában, hogy „fantasztikus évet vár” 2025-ben.
