Újabb brutális visszaesés: sokéves mélypontra kerültek a magyarországi beruházások

Folytatódott a magyarországi beruházások két éve tartó mélyrepülése az idei harmadik negyedévben, a gazdaság növekedéséhez szükséges mutató sokéves mélypontra került – derül ki a KSH adatközléséből. Eszerint a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 2,5 százalékkal, az előző év azonos időszakához képest viszont 14,9 százalékkal esett vissza a beruházások teljesítménye.

Az ábrán a 2021-es átlaghoz nézik az egyes negyedévek beruházási szintjeit, most épp 21 százalékkal vagyunk a 2021-es adat alatt. A KSH szerint a „beruházások mérséklődéséhez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, valamint az oktatás járult hozzá. A visszaesést az ingatlanügyletek, illetve az energiaipar növekvő beruházási aktivitása mérsékelte.”

Ahogy a magyarországi beruházások bezuhanásáról szóló legutóbbi cikkünkben írtuk, ha a magyar gazdaság aktuális állapotát negatív (sajnos most ezek az erősebbek) és pozitív tényezőkre bontjuk, akkor a negatív oldalon

• a gyenge beruházási adat,
• az alacsony ipari termelés
• és a vártnál lassabban felfutó lakossági fogyasztás emelhető ki.

Ezekből fakadóan természetesen az összkép, a GDP-adat, a költségvetési egyensúly tartása vagy az adósságfinanszírozás is nehéz helyzetet mutat. A serpenyő pozitív oldalán pedig

• a továbbra is magas aktivitás és foglalkoztatás,
• a pozitív külkereskedelmi egyenleg
• és a csökkenő inflációs és kamatkörnyezet említhető meg (bár júliusban a drágulás üteme ismét gyorsulni kezdett).

Fókuszáljunk most kifejezetten a beruházásokra! Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az év elején úgy fogalmazott, hogy Magyarország a világgazdaság nyertesei közé tartozik, mert az állami beruházásösztönzésnek hála 2022-ben 6,5, 2023-ban 13 milliárd euró beruházás érkezett Magyarországra, és ennek következtében 19 ezer munkahely létesült.

Ha ugyanezt a tartalmú közleményt angolul is megnézzük a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség oldalán, ott úgy tűnik, hogy talán inkább a foreign direct investment (FDI) fogalomról, vagyis külföldi működőtőkéről, és nem beruházásról lehet szó. A két fogalom nagyjából lefedi egymást, de azért tegyünk egy kis különbséget: az FDI hosszú beruházási programokról szól, ha egy miniszter bejelenti, hogy jön egy kínai akkugyár, és 1-2 milliárd eurót fektet be, vagy ennyi beruházást eszközöl, esetleg ennyi működőtőkét hoz, az nem azonnal, de nem is egy év alatt jön be, hanem fokozatosan, például 3-4 év alatt.

Mind az FDI, mind a beruházási adat fokozatosan és nem a politikusok bejelentésekor kerül be a magyar statisztikai adatokba. A beruházási adat akkor, amikor megvalósul egy szakasz, egy adott projektelem, az FDI pedig akkor, amikor a folyó fizetési mérlegben látszik, hogy megérkezett egy pénzáram, vagyis utóbbiban a pénzmozgás számít. Ezek nagyjából szinkronban vannak, de persze bejöhet előbb a pénz, és onnan még akár fél-egy év is lehet a beruházás megvalósulása.

A beruházásokra gyakorolt hatások között az első számú az, hogy a gyárak milyen kereslettel találkoznak. Ebben az európai, de a magyar vevői igények is mostanában eléggé mérsékeltek. Ugyanakkor a magyar beruházások értékelésénél sok szempontból a kormány szerepe is kiemelhető, márpedig az állami költés most valamennyire takaréklángon van a korábbi időszakhoz képest.

Magyarország az elmúlt évtizedben arról volt híres, hogy nagyon sokat költött befektetők idecsalogatására, beruházásösztönzésre, de mostanában a költségvetés kifeszítettsége miatt kevesebbet tud csak erre szánni, mint amennyit szeretne. Úgyis fogalmazhatunk, hogy

a kormányzat most nem húzza annyira a magángazdaságot, mint korábban.

És itt kulcsfontosságú az unióval való állandó veszekedés. Összességében még mindig nem jön sok uniós forrás, nincs annyi pályázat. Ugyanakkor a gazdaság szereplői – a kormány kommunikációja alapján – számíthatnak arra, hogy ez csak átmeneti, majd megint indulnak a pályázatok, vagyis biztosan sokan azért is halasztanak beruházásokat, mert azt gondolják, hogy később ezeket meg lehet majd csinálni állami (uniós) pénzügyi segítséggel, tehát nekik olcsóbban.