6,5 százalék maradt az alapkamat, az MNB még az infláció árnyékát is elkerülné

A Monetáris Tanács november 19-i kamatdöntő ülése nem hozott meglepetést, maradt a 6,5 százalékos alapkamat. A döntés utáni sajtótájékoztatóján Virág Barnabás, az MNB alelnöke világította meg a kamatokat helyben hagyó döntés hátterét. Az alelnök logikáját követve, egy hármas bontásban, ezek az

• inflációs hatások,
• a reálgazdaság állapota,
• illetve a kockázatok.

Inflációs folyamatok

A magyar infláció októberben 3,2 százalékos, vagyis kedvező volt, ez a szint nagyon komoly előrelépést jelent a 2022-t és 2023-at jellemző magas szintekhez képest,

„de ezen a ponton kell szerénynek maradni és az infláció árnyékát is elkerülni”

– mondta az alelnök. Az alacsony értékben ugyanis egy váratlan hatás, a „mobiltelefónia”, vagyis a mobiltávközlési díjak októberi árcsökkentése játszott kiemelt szerepet, amit még elemezni kell. Az MNB már 2022-ben felhívta a figyelmet arra, hogy az úgynevezett profitinfláció elég markáns, vagyis egyes ágazatokban (távközlés, állateledel, alkohol) a költségeket messze meghaladó ütemben nőnek az árak. Most azonban árcsökkenést lehetett tapasztalni, igaz ez egyetlen havi adat, amiből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

Rövid távon mindenesetre a korábban vártnál alacsonyabb árak jöhetnek. Jövőre pedig az befolyásolhatja az árakat, hogy mit látunk az élelmiszereknél, sok országban ugyanis gyenge volt a mezőgazdasági idény, de a gyenge kereslet deflációs hatását bizonyos adóemelések is megtörhetik.

Reálgazdasági folyamatok

A jegybank az óvatossággal, a hitelességgel tud a legjobban hozzájárulni a jobb hangulathoz, a reálgazdaság javulásához – üzent Virág Barnabás azoknak, akik rendre kamatvágásokat sürgetnek.

A globális gazdasági térben jelenleg van egy kettősség: az USA gazdasága szépen nő, az EU számai gyatrák, ezt a kettősséget mutatják a várakozások is. Európán belül a várakozásokhoz képest alacsonyabb, az Egyesült Államokban magasabb gazdasági adatokat és kamatokat várnak az elemzők.

Magyarországon vannak a monetáris politika hatókörén belül eső folyamatok, a belső fogyasztás élénkülése, a reálkeresetek emelkedése, a hitelpiac élénkülése. De vannak az MNB-n kívül eső negatív folyamatok is, a német gazdaság helyzete, illetve az, hogy a kereskedelmi háború miatt most mindenki kétszer meggondolja, hogy mire költi el a forrásait, mennyire fog beruházásokba.

Kockázatok

Ami pedig a kockázatokat illeti, az elmúlt két hónapban a dollár erősödése volt a fő téma, az amerikai gazdaságtól mindenki erőteljesebb növekedést, nagyobb hiányt vár, és emiatt a kamatkülönbözet is nőtt a dollár javára, vagyis sok befektető elhagyja a feltörekvő piacokat és dollárpozíciót vesz fel.

Sajnos eközben a nagy geopolitikai kockázatokban mintha csak eszkalálódna a helyzet, amire az energiapiacok is érzékenyen reagálnak.

Kockázatok tehát bőven vannak, a monetáris politika ezeket szoros figyelemmel követi, de a magas infláció visszatérésének a legkisebb esélyét is el szeretné kerülni, vagyis az MNB kommunikációja alapján huzamosabb ideig is 6,5 százalék maradhat az alapkamat.