Még rosszabbak Európa kilátásai, mint eddig gondolták, miközben az USA elhúz mellettünk

Idén és jövőre is 3,2 százalékkal nőhet a világgazdaság, a bővülés üteme 2029-re 3,1 százalékra mérséklődhet – írja októberi jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Az intézmény szerint a közepesen távoli jövőben az olyan strukturális problémák, mint a népesség elöregedése és a gyenge termelékenység számos ország gazdasági növekedését lassítani fogják.

Az IMF utoljára idén áprilisban adott ki ilyen részletes jelentést és előrejelzést, akkor ehhez nagyon hasonló világgazdasági növekedést prognosztizáltak. A hasonló számok mögött azonban jelentős felülvizsgálatok történtek, így az IMF most:

• javította az Egyesült Államokra vonatkozó előrejelzéseit;
• cserébe rontotta több fejlett országra, főleg a nagy nyugat-európai gazdaságokra vonatkozó becslését;
• javította Ázsia gyorsan fejlődő régióinak kilátásait;
• viszont a nemzetközi konfliktusok, zavargások, társadalmi feszültségek és szélsőséges időjárási események miatt rontotta a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és a szubszaharai Afrika kilátásait.

Az IMF jelentése szerint több szempontból javultak a világgazdaság kilátásai idén tavaszhoz képest. Most például arra számítanak, hogy a globális infláció a tavalyi 6,7 százalékról idén 5,8 százalékra, jövőre pedig 4,3 százalékra csökken. Szerintük az árupiaci árak a világ legtöbb régiójában mára stabilizálódtak, de a szolgáltatásoknál sok helyen még mindig magas az infláció, amire ezekben a régiókban szerintük monetáris politikai lépésekkel kellene reagálni.

Kockázat, kockázat, kockázat

A helyzet általános javulásával párhuzamosan több kockázatra is felhívják a figyelmet. Az augusztusihoz hasonló tőzsdei bizonytalanságok miatt például sok cégnek a korábbinál nehezebb lehet pénzhez jutni. Ez különösen a fejlődő országokat érinti rosszul, amelyek nagyobb mértékben függenek a külső tőkétől. Ezekben az országokban a külföldi tőke kivonása a beruházások elmaradásához és akár adósságválságok kialakulásához vezethet.

Az IMF szerint elképzelhető, hogy a geopolitikai feszültségek miatt újból megugranak a nyersanyagárak, ami miatt újabb, a korábbinál kisebb inflációs hullámok indulhatnak el. Ez lassíthatja a központi bankok kamatcsökkentéseit, ami ronthatja a fiskális politika lehetőségeit és potenciális hatékonyságát.

Az IMF külön kockázatként jelölte meg a kínai ingatlanpiacot, amelynek a korábbinál is durvább visszaesése pénzügyi instabilitáshoz vezethet és ronthatja a kínaiak fogyasztói hangulatát. Mivel Kína rendkívül fontos szereplő a világkereskedelemben, az ilyen belső gazdasági problémái könnyen továbbgyűrűzhetnek a világ többi részére.

A valutaalap ezenkívül a protekcionista politikai lépéseket, például a büntetővámok kivetését is potenciális gazdasági kockázatként jelölte meg, mivel ezek szerintük bezavarnak az ellátási láncokba és csökkentik a termelés hatékonyságát. Szerintük továbbá a növekvő társadalmi feszültségek is gazdasági kockázatokat jelenthetnek, ha rontják a fogyasztói és befektetői bizalmat és késleltetik az állami strukturális reformok elfogadását és végrehajtását.

Az IMF szerint a következő időszak egyik legnagyobb kihívása sok országban az államadósság féken tartása lesz. Sok államnál ugyanis – elsősorban a Covid óta – messze elváltak egymástól a bevételek és a kiadások, az olló pedig egyre csak tágul. A szervezet szerint az államadósság fenntartható pályára állítása érdekében egy sor országnak jelentősen vissza kell vágnia a kiadásait, vagy növelnie kell az adóbevételeit – mindkettő fontos tétel.

Ezek nem Európa évei

A nemzetközi sajtóban az IMF idén októberi jelentéséből az kapta a legnagyobb figyelmet, hogy érdemben javították az USA kilátásait, miközben rontották az európai országokra vonatkozó becsléseiket. Az Egyesült Államoknak idénre 2,8, jövőre 2,2 százalékos növekedést jósolnak, az Eurózónának azonban csak 0,8, illetve 1,2 százalékot.

Az EU-ra vonatkozó előrejelzéseket elsősorban az húzza le, hogy a német gazdaság szerintük idén csak 0,3 százalékkal nő, jövőre pedig egyáltalán nem. Az olasz gazdaság közben idén 0,7 százalékkal, jövőre pedig 0,6 százalékkal nőhet.

Ezzel folytatódhat Európa vesztes sorozata, az EU gazdasága ugyanis már a koronavírus-járvány óta nem tud úgy növekedni, mint az USA gazdasága. Ennek egy sor oka van, az egyik legfontosabb ezek közül az, hogy az európaiak a Covid óta egyre többet spórolnak, míg az amerikaiak még a korábbinál is többet költenek.

Az IMF most októberben a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó becslését is lefelé módosította, idénre 1,5 százalékos, jövőre 2,9 százalékos növekedést várnak.