Miért tört ki tőzsdepánik az egész világon?

Az amerikai, az európai és az ázsiai tőzsdék is nagyot zuhantak hétfőn, ezzel párhuzamosan az olyan alternatív befektetések, mint a bitcoin is jelentősen vesztettek az értékükből. A nagy amerikai techrészvények közül néhány órán belül az Nvidia 10,5 százalékot, a Tesla 10 százalékot az Apple 5,5 százalékot esett.

A nagy magyar tőzsdei cégek részvényei múlt hét közepéig nagy menetelésben voltak, pénteken azonban a hirtelen elromló nemzetközi hangulattal szintén lefelé indult az értékük. Az elmúlt 5 napban így az OTP majdnem 9, a Richter és a Magyar Telekom 5, a Mol pedig egy százalék mínuszban van. A forint ezzel párhuzamosan vesztett értékéből a nagy valutákkal szemben: az euró ára néhány napon belül ugrott 390 forint környékéről 398 forintra.

Válság? Tőzsdepánik?

A pénteken kezdődő és hétfőn folytatódó tőzsdepánikot a pénteken megjelent amerikai munkanélküliségi statisztika indította el. Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal jelentése szerint ugyanis az Egyesült Államokban júliusban csak 114 ezerrel nőtt a dolgozók száma, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3 százalékra emelkedett. Bár egyik adat sem drámai, az elemzők arra számítottak, hogy a dolgozók száma 175 ezerrel nő majd, a munkanélküliség pedig a júniusi szinten, 4,1 százalékon marad.

Az Egyesült Államokban sokkal könnyebb felvenni és kirúgni dolgozókat, mint Európában, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi adatok ezért viszonylag szoros összefüggésben vannak a gazdaság állapotával és kilátásaival. A munkanélküliség kis növekedését ezért az elemzők hagyományosan egy válság kialakulásának első jeleként szokták értelmezni.

Amerikában a válság-előrejelzés egyik indikátora az úgynevezett Sahm-szabály, amelyet Claudia Sahm közgazdász alkotott meg 2019-ben. Eszerint ha a munkanélküliség elmúlt három havi mozgóátlaga legalább fél százalékponttal magasabb, mint az elmúlt 12 havi mozgóátlag, akkor biztosan válság van, vagy az közeledik. A Sahm-szabály a múltban mindig igaznak bizonyult, és ha feltételezzük, hogy most is igaz, akkor az Egyesült Államokban éppen kialakulóban van egy gazdasági válság.

Ennek ellentmondani látszik, hogy az Egyesült Államok gazdasága az idei második negyedévben éves alapon 2,8 százalékkal bővült, ami kifejezetten jó eredménynek számít, főleg, hogy az EU-ban ugyanez az érték mindössze 0,3 százalék volt. A Sahm-szabályt kitaláló Claudia Sahm a CNBC kérdésére erről azt írta:

„Ellentétben azzal, ami a Sahm-szabályból következik, most nem vagyunk recesszióban, de afelé haladunk. A recesszió nem elkerülhetetlen, és jelentős mozgástér van a kamatlábak csökkentésére.”

Ez utóbbival Sahm az amerikai jegybanki feladatokat ellátó Fed kamatpolitikájára utal. Az ugyanis – az MNB-hez hasonlóan – kamatemeléssel válaszolt a koronavírus-járvány utáni inflációs helyzetre. A magasabb kamatok miatt az emberek kevesebbet vásárolnak, a cégek pedig kevesebb beruházást hajtanak végre, ami visszafogja a gazdaságot, de cserébe az árak emelkedését is.

Az Egyesült Államokban tavaly júliusig emelték az alapkamatot, azóta az ott elég magasnak számító 5,5 százalékon áll. Az infláció időközben visszaállt a toleranciasáv közelébe, a befektetők és az elemzők pedig hónapok óta várják, hogy újra csökkentsék a kamatokat, ami pörgetné a gazdaságot és részvények árait is felfelé tolná. Mivel azonban mindenki arra számít, hogy nemsokára csökkentik a kamatot, ezt a várakozásukat bele is árazták már a részvényekbe, vagyis olyan áron kereskednek velük, mintha már most alacsonyabb lenne a kamatszint.

Ehhez képest volt pofára esés a múlt hét, amikor szerdán a Fed nem csökkentett kamatot, majd pénteken kiderült, hogy a munkanélküliség a várakozásokkal szemben érezhetően nőtt.

És a Fed elnöke ugyan elég egyértelműen utalt arra, hogy egy hónap múlva, szeptemberben már tényleg elkezdik a kamatcsökkentést, sokan azt gondolják: addigra már késő lesz, és tényleg válság alakul ki Amerikában.

Túlárazott volt az amerikai tőzsde?

A pénteki pánikot a munkanélküliségi adat mellett egy sor másik tényező is befolyásolta. Ezek között volt, hogy:

• kiderült, hogy Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb befektetője, a Berkshire Hathaway vezére az idei első negyedév után a másodikban is eladott egy csomó Apple-részvényt, fél év alatt összesen 405 milliót – kb. 25-30 ezer milliárd forintnyi dollárért;
• és több nagy techcég a várakozásoknál rosszabb második negyedéves jelentést mutatott be.

Mindkettő azt a hónapok óta keringő narratívát erősítette, amely szerint a nagy amerikai techcégek túlárazottak, vagyis sokkal több pénzért forognak a részvényeik, mint amennyit igazából érnek. Az amerikai techcégek részvényárfolyama ugyanis a mesterséges intelligenciát övező magas várakozások miatt tavaly november és idén július eleje között 40 százalékkal emelkedett, az viszont korántsem biztos, hogy ezek a cégek tényleg ennyivel többet érnének mostanra.

A túlárazottság árnya hetek óta belengi a szektort, így az Nvidia részvényárfolyama például már július eleje óta lefelé halad. A pénteki események aztán sok befektetőt meggyőzhettek arról, hogy ideje másba fektetni a pénzüket.

Japán különleges esete

Az árfolyamok hirtelen zuhanására rendszeres reakció, hogy a befektetők pánikolnak, és még nagyobb bukástól tartva eladják a részvényeiket – tovább hajtva az árak zuhanását. Ez történt most is, az amerikai tőzsdepánik így nagyon hamar átterjedt Európára és a világ többi részére is.

A legnagyobb zuhanást az ázsiai tőzsdék mutatták, az elemzők figyelmét pedig a japán Nikkei tőzsdeindex hétfői 12,4 százalékos esése ragadta meg, ami az elmúlt 37 év legdurvább zuhanása ilyen rövid idő alatt. Ennek a hangulat romlása mellett egy másik, specifikus oka is van.

A japán jegybank az elmúlt években az infláció ellenére sem emelte az alapkamatot, 0,1 százalékon tartotta azt. Emiatt Japánban iszonyatosan olcsó hitelekhez lehetett jutni, sokan így jenben vettek fel kölcsönt, a pénzt dollárra vagy euróra váltották, majd külföldön (olyan országokban, ahol a magasabb kamatszintek miatt jobban lehetett keresni például kötvényeken) fektettek be. Ez, és az alacsony jegybanki alapkamat másfél éve egyre gyengítette a jent a dollárral szemben, hiszen a jen átváltása eladást jelent, vagyis növeli a deviza kínálatát.

Múlt héten azonban váratlanul 0,25 százalékra emelték az alapkamatot, ami miatt:

• a jövőben kevésbé működik majd a jenben történő hitelfelvétel stratégiája;
• erősödni kezdett a jen, ami árt a főleg exportra gyártó japán iparvállalatoknak;
• ha erősödik a jen, akkor ráadásul a jenben felvett hitelek visszafizetése is egyre drágább lesz.

Ezek miatt sokan egyszerre kezdtek megszabadulni a japán részvényeiktől, ami pánikszerű eladási hullámhoz vezetett az ottani tőzsdén. Elemzések szerint nem nagyon van, ami megállítsa ezt a folyamatot, a jen pedig a következő időszakban tovább erősödhet a dollárral szemben – ami miatt a japán tőzsde tovább gyengülhet.

A magyar papírokat is megtépte, de itt azért más a helyzet

A pénteken kezdődő tőzsdei lejtmenet a Budapesti Értéktőzsdén kereskedett papírokat is elkapta, az OTP majdnem 10 százalékot, a Richter és a Magyar Telekom 5 százalékot vesztett az értékéből. Fontos viszont megjegyezni, hogy ezek a papírok az elmúlt hónapokban-években nagyon jól teljesítettek, vagyis most jellemzően a néhány héttel ezelőtti szintjeikre estek vissza.

Hétfő délután már enyhe javulás látszott a budapesti tőzsdén, ettől még viszont egyáltalán nem lehet tudni, hogy a következő időszakban lefelé vagy felfelé mennek majd az árfolyamok, amelyeket a nemzetközi hangulat nagyban meghatároz. Érdemes viszont tudni, hogy:

• a válságok és bizonytalanságok idején a pénz általában menekül az olyan kis és bizonytalan országokból, mint Magyarország, vagyis ha most tényleg kialakulna egy globális válság, az nem kedvezne a hazai részvényeknek;
• másrészt viszont nemzetközi összehasonlításban bizonyos mutatók szerint a magyar tőzsdei cégek egy része nagyon alulértékelt (ilyen az OTP és a Richter is), vagyis ezeknek lehet nagy növekedési tere, ha megszűnnek az olyan bizonytalan tényezők, mint a kormány különadókra építő gazdaságpolitikája és az orosz-ukrán háború.

Ezzel együtt a magyar tőzsde közeljövője valószínűleg leginkább attól függ, mi történik a nálunk nagyobb országokban, és főleg Amerikában.

De mi történik ott?

Egyelőre senki nem tudja, mi fog következni az Egyesült Államokban. A részvények árfolyama ugyanis aszerint megy fel vagy le, hogy a befektetők gazdasági növekedésre vagy recesszióra számítanak, ezeket azonban ördögi körként sokszor a részvények árfolyamváltozása is befolyásolja. Vagyis lehet, hogy végül a pénteki tőzsdepánik is hozzátesz majd ahhoz, hogy tényleg recesszió alakuljon ki.

Egyelőre az látszik, hogy a befektetők a bizonytalanság hatására igyekeznek a pénzüket minél kisebb kockázattal járó eszközökbe fektetni. A Business Insider gyűjtése szerint az elmúlt napokban Amerikában:

• nagyon sokan eladják az elmúlt években iszonyatos árfolyam-növekedésen keresztülment techrészvényeiket:
• ehelyett olyan, biztosabbnak tekintett ágazatokba fektetnek, mint az ingatlanpiac és a fogyasztási eszközök gyártása;
• vagy osztalékrészvényeket vesznek, amelyeknek ugyan nincs nagy növekedési potenciálja, ellenben sok osztalékot fizetnek;
• esetleg államkötvényeket vásárolnak, ami hagyományosan a legbiztonságosabb befektetés.

Azt, hogy végül valódi tőzsdei válság alakul majd ki, vagy csak egy ideiglenes visszaesés tanúi vagyunk, egyelőre nem tudjuk. Ez a következő hetekben leginkább az befolyásolja majd, hogy milyen adatok jönnek az amerikai gazdaságról, illetve hogy a Fed szeptemberben, esetleg még az előtt megvágja-e az 5,5 százalékos kamatot.