A magyar lottóötös potenciális nyertese 6,525 milliárd forintra számíthat – de vajon mibe lenne érdemes tennie ezt az összeget, ha megnyeri? Bár nem ugyanaz a helyzet egy olyan háztartásban, ahová megérkezik Dáriusz kincse, mint ott, ahol „csak” némi kamat landol, a kérdés hamarosan másoknak is érdekes lehet, hiszen jövő februárban és márciusban a korábbi inflációkövető állampapírok (PMÁP-sorozatok) után mintegy 1000 milliárd forintnyi kamatfizetés is esedékes lesz majd.
A nyertes szelvénnyel járó vagyont aligha tudná bárki is mindössze a korábbi lyukak betömködésére elkölteni, biztosan lesz hosszabb távon is fialtatható összeg. Így az újdonsült forintmilliárdosnak érdemes érett befektetési szakemberként viselkednie, és pénzügyi eszközök, illetve devizanemek között is megosztani az összeget: azaz diverzifikálnia a portfóliót. Persze lottónyertes és lottónyertes között is lehet különbség. Szétdobhatja a javasolt befektetéseket az, hogy az illető mennyire mozog otthonosan a befektetések világában, elviseli-e (az átmeneti vagy tartós) veszteségeket a nagyobb hozam reményében, hol képzeli el hosszabb távon az életét, mennyire vállalkozó szellemű, mint ahogy az is, hogy milyen céljai vannak az életben.
Olcsóbb piacok, defenzív papírok
Már rögtön abban megoszlanak a vélemények, hogy mennyire kell kapkodni, mennyire szabad például egy forintszámlán hagyni az elnyert összeget. Ha valaki kevésbé gyakorlott befektető, aludjon egyet a 6,525 milliárd forint befektetése előtt, tájékozódhat, privátbankárokkal egyeztethet, bízhat abban, hogy nem éri végzetes veszteség, ha kivár, például a forint összeomlása, elinflálódása miatt. Ugyanakkor, ha profi befektetési szakemberrel találkozunk, lehet, hogy tőle azt halljuk, hogy erre nincs idő, azonnal el kell végezni a kockázatok megosztását, legyen a portfólióban egy kevés magyar eszköz, de a nagy devizákban felvett kötvény és részvény, illetve befektetésialap-pozíciók, arany és ingatlan egyaránt dukál egy ekkora vagyonhoz.
Általában is igaz, hogy a kockázatmentesnek mondott állampapírpiaci befektetések mellett nem nagyon vannak olyan lehetőségek, amelyek szépen fialnak, és mellette nincs velük különösebb kockázat sem. A jó hír azonban az, hogy a kockázatoktól (vagyis az átmeneti veszteségektől) irtózó, magyar fókuszú megtakarítók is képesek ma reálhozamot elérni, vagyis a magyar állampapírokkal infláció feletti hozamot lehet felmarkolni.
Az infláció feletti hozam jól hangzik, de az összehasonlítás nem is olyan egyszerű. Ha valaki 2024 októberében befektet egy évre, őt valójában nem az érdekli, hogy most mekkora az infláció (hiszen az azt jelzi, hogy mennyi volt az elmúlt évben, vagyis visszafelé), hanem az, hogy amennyiben egy évre befektet 6 százalékon, akkor 2025 októberében 6 százaléknál alacsonyabb vagy magasabb lesz-e az infláció.
És akkor térjünk rá a konkrétumokra! Egy magyar befektető vélhetően döntően magyar eszközökben tartja a pénzét. Amennyiben az infláció a várakozásoknak megfelelően mérséklődik, a lakossági állampapírok jó befektetési eszközök maradnak, lehet ez a portfólióban a kályha, de
a Magyar Állampapír Plusz hosszú távra már jobb befektetés lehet, mint a Prémium Magyar Állampapír
– véli Muhi Gergely, az Equilor vezető elemzője. A részvénypiacokon – a tagadhatatlanul sok kockázat mellett is – vannak jó papírok, de a bizonytalan időkben csökkenthetjük a kockázatot, ha az olcsóbb piacokról válogatunk, illetve, ha már nem bízunk az olyan növekedési történetekben, mint amit a mesterséges intelligencia jelentett az amerikai tőzsdéken, akkor válogathatunk defenzívebb papírokat, ehhez jó szektor a gyógyszeripar, a kiskereskedelem, a közművek.
Ugyanakkor a Concorde egyik friss podcastjából az is kiderül, hogy a félvezetőgyártás a mesterséges intelligencia nagy igényei miatt egy átmeneti visszaesés után megint nagyon népszerű, vagyis a tajvani TSMC, vagy az amerikai Nvidia és Broadcom nem biztos, hogy csak visszatekintve (ex post), hanem akár előrenézve (ex ante) is remek befektetés lehet.
Az olcsóbb piacok között ott lehet Lengyelország, Románia és Magyarország, és bármennyire is nem Magyarországnak áll mostanában a zászló, amikor sok a makrogazdasági probléma, valójában a hazai blue chipek közül a Richter Gedeon és az OTP még kifejezetten jó lendületben van. Ahogy valójában a Mol és a Magyar Telekom is, csak előbbinél a sok különadó, a geopolitikai változások és az alacsonyabb olajár kockázatokat is jelent, utóbbi pedig már elég sokat drágult, hiszen az év eleje óta 56 százalékot ment feljebb az árfolyam.
Az Equilor szakembere szerint a kamatfizetés után felszabaduló tőke nagyobb része maradhat az állampapírpiacon, de az alacsonyabb kamatok miatt a korábbinál nagyobb arányban mehet pénz az ingatlanpiacra.
Akár az unoka is megélhet belőle
Tény, hogy van egy furcsa kettősség: a világgazdaság recseg-ropog, de elég sok részvény, kötvény, deviza vagy menekülőeszköz (arany), még akár a nyugati világ ingatlanpiacai is lendületben vannak.
A két legismertebb befektetői attitűd közül most nem dominál sem a félelem, sem a kapzsiság, vagyis leginkább egyszerre dominál mindkettő. Nem lehet azt mondani, hogy nem érdemes ingatlanba fektetni, hogy már túl sokat drágultak a bigtech-részvények, de azt sem, hogy biztosak vagyunk abban, hogy drágulni fognak a piacok. Ez a hangulat kihathat a devizanem-választásra is. Bár természetesen egy magyar befektetőnek a forintmegtakarítások jutnak elsőként az eszébe, de ez valójában eléggé nagy kockázat is. A forint ugyanis inkább van gyengülő, mint erősödő trendben, nem olyan jók a magyar adatok, nem érkeznek az uniós források, politikailag is kockázatos az ország.
„Trend is your friend”
– idézte Móró Tamás, a Concorde Értékpapír befektetési stratégája a már említett podcastban azt a megfigyelést, hogy valójában a befektetési piacon nem az számít, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy kinek hisznek többen. Csak persze azt nehéz megítélni, hogy az olyan aktuális trendek, mint a kínai eszközök reneszánsza, vagy a big tech utáni amerikai másodvonalbeli IT-cégek felívelése mennyire marad tartós.
Kalapos Csaba, az SPB Befektetési Zrt. privátbanki igazgatója egy részben hazai, részben nemzetközi portfóliót javasolt a lottónyertesnek. Mint mondta, amennyiben egy ügyfele megnyerné minden idők legmagasabb ötöslottó-nyereményét, azt javasolná neki, hogy olyan befektetésekben gondolkodjon, amelyek éves szinten stabil, kiszámítható hozamot biztosítanak, mindezt alacsony kockázatvállalás mellett. Ha ugyanis valaki ekkora összeget nyer, és kiszámítható módon fekteti be, még az unokái is minőségi szinten megélhetnek a vagyonból, így felesleges túlzott kockázatokat vállalni. A jó hír, hogy a jelenlegi piaci környezetben azért lehet találni ilyen lehetőségeket.
A szakember három különböző típusú befektetési eszközt javasolt, amelyeket egyharmad-egyharmad arányban tenne, ezek
az ingatlanok, a magyar állampapírok és a nemzetközi kötvények.
Az ingatlanportfólió kialakításánál a frekventáltabb, vagyis jó helyen lévő és jobb minőségű, új ingatlanokat javasolta, amelyek bérbeadásából éves szinten 3–5 százalékos stabil hozamot el lehet érni, mindamellett, hogy az ingatlanok remélt értéknövekedése is növelheti a vagyon ezen részét.
A második csomag a jelenlegi magas forintos hozamkörnyezetet használná ki, itt is az a trükk, hogy a kiszámíthatóan magas hozam mellett még extrák (vagyis gyors felértékelődések) is vannak a pakliban. Egy jó állampapír-befektetési portfólió még most is képes lehet 6–7 százalék körüli éves hozam elérésére. Ahhoz pedig, hogy ezt a relatíve magas hozamot minél hosszabb időre, tehát akár több évre is be tudjuk magunknak biztosítani, érdemes lehet a hosszabb futamidejű magyar állampapírok közül szemezgetnünk. Ilyen például a
- 2032/G Zöld Magyar Államkötvény 5,94 százalék körüli lejárati hozammal;
- 2041/A Magyar Államkötvény, 6,30 százalék körüli lejárati hozammal; illetve
- a 2051/G Zöld Magyar Államkötvény, 6,32 százalék körüli lejárati hozammal.
Mint látható, ezek nem a ma elérhető legmagasabb éves hozamot biztosító papírok, de olyanok, amelyek tartósan ígérnek magas hozamot.
Végül a harmadik, stratégiai rész a nem forintban denominált, leginkább eurós és dolláros külföldi, jó minősítésű, vállalati és államkötvények. Ezek, a forintos állampapírokhoz hasonlóan évente euróban, illetve dollárban fix 4–6 százalék közötti éves kamatbevételt biztosítanak a befektetőnek, valamint a jelenlegi másodpiaci árfolyamuk a jövőbeni jegybanki kamatcsökkentések hatására még fel is értékelődhetnek.
A várható európai kamattrend a hosszú lejáratú kötvényeknek kedvez, itt nem lehetetlen a kamatfizetésen felül a következő pár évre 10–15 százalékos árfolyam-potenciál sem, mindezek mellett pedig a forint várható leértékelődésével szemben is védi a befektetési portfóliót. A kötvények közül Kalapos Csaba mostanában elsősorban a jó minősítésű, likvid másodpiaccal rendelkező régiós állampapírokban lát fantáziát.
A szomszédos Románia tőkepiaca nagyon fejlődik, az ország energetikailag egyre jobban függetlenedik, és felminősítése is várható. Keleti szomszédunknál a dolláros befektetést keresők körében népszerű most a 2033-as lejáratú állampapír, amely 6,5 százalékos évesített lejárati hozammal elérhető. Az ennél hosszabb lejáratú kötvényekben gondolkodó befektetők pedig választhatják például a 2051-ben vagy 2053-ban lejáró papírokat, melyek amerikai dollárban közel 7 százalékos évesített hozamot kínálnak. Tőlünk északra, az A minősítésű lengyel piacon a 2054-es lejáratú államkötvény biztosít dollárban 5 százalék feletti éves hozamot.
Euróban például a holland bankcsoport, a Rabobank 6,5 százalékos éves kamatozással rendelkező, úgynevezett örökjáradék típusú kötvénye vonzó. Ez az eurós kötvény a hozamok emelkedése miatt jelentős leértékelődésen ment keresztül, így például két éve októberben névérték alatti árfolyamon lehetett megvásárolni, és azóta mintegy 30 százalékos profitot tudtak elérni a befektetők, azonban a papírban még jelenleg is lehet felértékelődési potenciál.
Ki hol tart majd tíz év múlva?
Kardos Zsolt, a VIG Alapkezelő portfólió-menedzsere a lottónyertes helyében azt is megvizsgálná, hogy hosszabb távon hol várható fejlődés, felértékelődés. Természetesen az talán nem reális, hogy egy magyar lottónyertes, mondjuk, csak kínai, vagy indiai alapokba fektessen, de azért érdemes átgondolni, hogy ezek a ma még egzotikus piacok mikor lesznek befektethetők. 5–10 éves távlatban ugyanis nem az az érdekes, hogy rövid távon mi történik, hanem az, hogy egy évtized múlva melyik piac lesz előrébb.
Warren Buffett híres mondata szerint
soha ne fogadj az Egyesült Államok ellen, ne fogadj az amerikaiak csődjére!
Amerika valóban nem fog összeomlani, az innováció jelentős része még ott van, a soft power megmarad, de lehet, hogy egyszer már tényleg nem az Egyesült Államok lesz a világ első számú hatalma. Ha majd már ott tartunk, hogy egy fiatal kínai zseni komolyan elgondolkodik azon, hogy ő inkább csinálná meg a startupját Kínában, és nem az Egyesült Államokban, ha a kiváló indiai diák, aki eljutott az amerikai csúcsegyetemre, már nem a zöldkártyára hajtana csak, hanem a kaliforniai fizetéssel már versenyképes lesz számára a nominálisan feleakkora fizetés Bengaluruban, ahol otthon van és olcsóbb az élet, akkor ezek a piacok is valóban stabilan felértékelődhetnek. Valahogy úgy, mint az Egyesült Államok az 1950-es évektől. A szakember mindenesetre nagyon nemzetközi portfólióban gondolkodna a lottónyertes helyében, ahol nagyjából a vagyon kétharmadát tenné a fejlett piacokra, de az egyharmadát már a feltörekvőkre.
Ahol van a családban orvos, informatikus, vagy autószerelő, ott folyamatosan merülnek fel a családi segítségkérések. Ha gazdasági szakember is van a családban, akkor két kérdés szokott felmerülni:
- Mibe tegyem most a pénzemet?
- Mikor érdemes eurót váltani a nyaralásra?
A reakció nagyjából ugyanakkora hitelességgel lehet az, hogy „nem tudom, hiszen amit én tudok, az már benne van az aktuális árakban”, de az is, hogy a szakember részletes magyarázatokba kezd kamatfolyamatokról, makrogazdasági adatokról, világtrendekről. Akinek most van lehetősége nagyban befektetni, az egészen biztos, hogy jó hozamot tud rögzíteni magának, ráadásul úgy, hogy a csillagok szerencsés együttállása esetén a nyeremény akár hamar lehet még nagyobb is. Olyan ez, mint a barátság extrákkal: a bázis is jól hangzik, de még akár több is lehet benne.
