„Kis utazás, nagy spórolás” – magyaroknak szánt akciós újsággal csábítja át a határon a szlovák Kaufland a magyar vásárlókat

Hiába nőnek elég gyorsan a fizetések Magyarországon, nagyjából két éve nem nő a kiskereskedelmi forgalom, vagyis az emberek nem vásárolnak többet a boltokban, benzinkutakon, hazai webshopokban. Ez most már nemcsak a magyar gazdaságra, de az állami költségvetésre is rendkívül negatív hatással van, nem véletlenül panaszkodik erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

A jelenségnek két oka van: az egyik, hogy a magyarok az inflációs válság óta eltelt időszakban költés helyett inkább megtakarítanak, a másik, hogy egyre többet vásárolnak külföldről, illetve külföldön. Ez a probléma pedig újra a figyelem középpontjába állította azt az évtizedek óta létező jelenséget, hogy sok magyar rendszeres időközönként külföldre jár vásárolni.

Ezzel a témával már a Telexen is sokat foglalkoztunk, 2022-ben például körbejártuk a környező országokat, és megnéztük, ugyanazok a termékek melyik országban lévő Lidlben mennyibe kerülnek. Több jel arra utal viszont, hogy az akkori élelmiszerár-robbanás óta olyanok is rászoktak a külföldi bevásárlásra, akik korábban nem tettek ilyet.

Az egyik ilyen, hogy 2023 áprilisában létrehoztak egy Facebook-csoportot Szlovákiai bevásárlás néven, arra, hogy a bevásárlóturisták megoszthassák egymással tapasztalataikat, és spórolási tippjeiket, trükkjeiket. A csoportnak mára majdnem 75 ezer tagja van, az azt megalapító Hovanyecz István nemrég a G7-nek azt mondta: sosem gondolta volna, hogy az ekkora siker lesz. Ő saját elmondása szerint Tatabányáról jár át Szlovákiába, általában havonta kétszer, de

a csoport bejegyzései alapján úgy tűnik, hogy vannak, akik száz, vagy akár több száz kilométerről autóznak el egy-egy nagyobb bevásárlásra.

Ha pedig elfogadjuk, hogy akár 50-100 kilométerről is megérheti átjárni Szlovákiába, akkor hirtelen valóban rengetegen érintettek lesznek, hiszen nagyjából az ország lakosságának fele ennyire közel él Szlovákiához.

A legprofibbak törzsvásárlói kártyával nyomulnak

De mit vásárolnak, akik kijárnak? A Facebook-csoport bejegyzései szerint elég sok mindent, a legtöbben alapvető élelmiszereket, de a kutyatáptól kezdve pelenkán és a cigin keresztül a benzinig mindenről szó van. Igaz, néha kiderül, hogy valami egyáltalán nem olcsóbb, sőt, még drágább is kint, mint itthon.

Az utóbbi hetekben például rendszeresen beposztolja valaki, hogy kimenne tankolni, amire jön a kiábrándító válasz, hogy az éppenséggel Magyarországon olcsóbb. (Egy nem hivatalos statisztika szerint most éppen a benzin drágább, a dízel olcsóbb Szlovákiában, mint Magyarországon, de a különbség olyan kicsi, hogy nehéz elképzelni, hogy bárkinek megérné csak ezért átjárni tankolni.)

Abban a legtöbben egyetértenek, hogy ha valaki csak úgy bemegy egy szlovák boltba egy kenyérért, tejért, tejfölért meg almáért, akkor nem biztos, hogy olcsóbban kijön. A csoport bejegyzései szerint viszont

a kinti akciók jóval nagyobbak, mint az itthoniak, és a törzsvásárlói kártyákkal egy csomó speciális kedvezményhez is hozzá lehet jutni.

Az elmúlt hetek egyik legnépszerűbb bejegyzése éppen arról szól, hogy a szlovák Billa törzsvásárlói kártyáját interneten igényelve magyarországi címre is kiszállítják.

A magyarok körében külön népszerűségnek örvend, hogy szerintük a szlovák boltok a magyarországiaknál nagyobb akciókat is bevállalnak, hogy magukhoz vonzzák a vevőket. Így az akciós újságokban rendszeresen lehet találkozni 50 százalékos leárazásokkal, amivel – az így bevásárlók szerint – jóval többet lehet spórolni, mint az itthoni 20-30 százalékos akciókkal.

Ez pedig bizonyos, egyes vevőknek kulcsfontosságú termékeknél tényleg sokat jelenthetnek. Egy határon átjáró vevő nemrég az RTL-nek azt mondta: egy tálca sörön annyit spórol, hogy az már kihozza az oda-vissza benzin árát, és minden további termékkel már pozitívban van. A G7 szerint pedig Szlovákiában akciósan akár 5-600 forinttal olcsóbban lehet megvenni egy doboz cigit, mint itthon. 12-15 doboz cigi pedig ki is hoz egy 200 kilométeres út üzemanyagköltségét.

Külön reklámoznak a magyarországi magyaroknak

A Magyarországról átjáró vásárlókra az egyik üzletlánc rá is mozdult: a szlovákiai Kaufland olcsobban-szlovakiaban.hu néven honlapot indított, amelyen az akcióikat kifejezetten a magyarországi magyaroknak mutatják be. A honlapon azt írják: „Kis utazás, nagy spórolás minden család számára”.

Az újságokon magyarul írják ki a termékek neveit, és forintban is feltüntetik az árakat, hogy a magyarországi vásárlóknak könnyebb legyen összehasonlítani azokat a hazai boltok áraival. A honlapon kilenc, a magyar határhoz közeli Kauflandot reklámoznak, amelyek Pozsonytól Sátoraljaújhelyig kisebb-nagyobb hézagokkal nagyjából egyenletesen oszlanak el a magyar határ mellett.

A Kaufland a Lidl testvérvállalata, mindkettő a német Schwarz-csoporthoz tartozik, csak míg a Lidl egy diszkont, vagyis viszonylag kevés terméket próbál meg olcsón eladni, addig a Kaufland egy hipermarket, jóval nagyobb kínálattal. A cég környező országok közül Szlovákia mellett Horvátországban és Romániában is jelen van, de Magyarországon nem terjeszkedtek. Méretben és kínálatban nagyjából a Tescóhoz vagy az Auchanhoz lehet hasonlítani.

Az olcsobban-szlovakiaban.hu az akciós újság mellett minden, a határhoz közeli üzlete környékén szabadidős tippeket is ad, ajánlják például a Slovakia Ringet, a Pozsony melletti modern művészeti múzeumot, de még Mikszáth Kálmán horpácsi emlékházát is. Nagy kérdés, hogy a bevásárlásra átjárókat érdeklik-e ezek a programlehetőségek, vagy csak a spórolás hajtja őket, mindenesetre elég érdekes a Kaufland marketingötlete.

De tényleg egyre többen járnak ki?

Az, hogy mostanra Facebook-csoport alakult, és az egyik szlovákiai üzletlánc rámozdult a magyarországi bevásárlókra, arra utal, hogy valóban egyre többen járhatnak Szlovákiába bevásárolni. Az, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is a külföldi, illetve külföldről történő bevásárlást okolja a magyarországi kereslet növekedésének elmaradásáért, szintén egybecseng ezzel.

A kiskereskedelmen lévő adókat nézve pedig nem is lenne meglepő, hogy a magyarok egy része külföldön, például Szlovákiában vásároljon be.

Magyarországon 27 százalék az általános áfakulcs, ami Szlovákiában csak 20 százalék. Az élelmiszerekre vonatkozó kedvezményes adókulcs nálunk 5, illetve 18 százalék, Szlovákiában pedig 10 százalék, bár az ez alá tartozó élelmiszerek köre különbözik. Magyarországon ezen kívül a kiskereskedőknek a 100 milliárd forint feletti forgalmukra 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadót is fizetni kell, ami megint csak jelentősen drágítja a magyar boltokat.

Egyelőre azonban nincs olyan statisztika, amely egyértelműen alátámasztaná, hogy egyre több magyar jár ki bevásárolni, vagy ők egyre nagyobb értékben vásárolnának. A KSH statisztikája szerint a magyarok 2019-ben 147 milliárd forintot költöttek egynapos külföldi útjaikon vásárlásra. Ez 2023-ban 221 milliárd forint volt, ami 50 százalékos bővülést jelent. Igen ám, csakhogy az említett négy évben Magyarországon összesen 46 százalék volt az infláció, vagyis az akkori 147 milliárd forintos összeg nagyjából ugyanakkora értéket jelent, mint a tavalyi 221 milliárd.

Az MNB hazai kártyák tranzakcióiról szóló statisztikája szerint ráadásul nemhogy nem nőtt, de egyenesen csökkent a magyar kártyák külföldi bevásárlásainak értéke. 2014 elején a magyar kártyákkal történő tranzakciók 7-8 százaléka történt külföldön, személyesen lebonyolított vásárlásoknál, ez azonban mostanra 3-4 százalék környékére csökkent. Ezt persze nagyban befolyásolja az is, hogy több mint másfél millió magyar használ Revolutot, az ilyen vásárlások pedig nincsenek benne a statisztikában.

Nem is nálunk a legdrágább?

Szintén a szlovákiai (vagy ausztriai, vagy horvát) bevásárlás ellen szól, hogy az Eurostat adatai szerint ezekben az országokban igazából nem olcsóbb az élelmiszer, mint Magyarországon. Sőt, Szlovákiában és Ausztriában egyenesen drágább, átlagosan több mint öt százalékkal.

Az ábrán látszik, hogy a magyar élelmiszerárak az elmúlt 10 évben nagyjából az EU-s átlag 80-85 százalékán voltak. Az elmúlt három év inflációs válsága miatt azonban 2023-ra behoztuk az EU-s átlagot és a horvát és az olasz átlagárakkal kerültünk egy szintre.

Ausztria korábban volt, hogy negyven százalékponttal volt drágább, Szlovákia és Horvátország viszont csak nagyjából 10 százalékponttal. Ezeket sikerült mostanra nullára, illetve nagyjából ötre faragni.

Ha hiszünk az Eurostat statisztikájának, akkor két olyan szerencsés ország van az Európai Unióban, amelyben még mindig jóval az átlag alatt maradtak az élelmiszerárak: ez Lengyelország és Románia. Ha tehát csak ebből indulunk ki, akkor Párkány helyett megérheti inkább Nagyváradra vagy Krakkóba járni bevásárolni – már ha valakinek végtelen ideje és üzemanyaga van.

A statisztika persze nem zárja ki, hogy bizonyos termékek olcsóbbak legyenek Szlovákiában, mint Magyarországon. Azért, hogy ezt kiderítsük, elmentünk egy győri Tescoba, és egy a határ szlovák oldalán álló Kauflandba, és megvettük ugyanazokat a termékeket. A próbavásárlás eredményét egy külön cikkben fogjuk közölni.