Nagy Márton szerint a középréteg és az átlag alatti jövedelműek túl óvatossá váltak a költéseikben

„Fontos lenne idén újraindítani a gazdasági növekedést, ugyanakkor látni kell, hogy a fogyasztást gátló óvatossági motívum oldódása hosszabb időt vesz majd igénybe, több türelemre van szükség” – fogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjújában. Nagy Márton így Orbán Viktor és Szalay-Bobrovniczky Kristóf után beállt azon kormánytagok sorába, akik vállalták a nagyinterjút a lapban.

A nemzetgazdasági miniszter az interjúban többek között arról beszélt:

• A GDP és a fogyasztás növekedése is a várakozás alatti szinten van, de még ezzel a teljesítménnyel is az Európai Unió első harmadába tartozunk.
• Idén a gazdasági növekedés 2 százalék körül lehet, jövőre megcélozható a 4 százalék. A háború viszont továbbra is akadályozza a gazdaság újraindítását, a GDP-növekedéshez elsősorban békére van szükség.
• Fontos, hogy a konjunktúrából minden társadalmi réteg részesüljön, az újraindításkor az alacsony jövedelmű vidéki családokra és a fiatalokra kell koncentrálni, és a vállalati szektorban a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokra.
• Februárban a Prémium Magyar Állampapírok után kifizetett kamatok csaknem 400 milliárd forintot hagytak az emberek zsebében. Ezt viszont nem elköltötték, hanem újra befektetették.
• Az átlag alatti jövedelemmel rendelkezőknek nincsenek megtakarításaik, náluk a reálbér-emelkedés azonnali fogyasztásként kéne hogy megjelenjen, de egyelőre nem jelenik meg. „Mintha a középréteg és az átlag alatti jövedelműek még óvatosabbá váltak volna.” Az erős „óvatossági motívum” a lakosság félelmét tükrözi, ami érthető a kívülről jövő válságok miatt. Az óvatossági motívum fennmaradása pedig rossz.
• De a kamathatás is nagyon erős. Idén a kormány rengeteg kamatot fizet ki az államkötvények után a lakosságnak, a GDP 2 százalékát.
• A lakosság az emelkedő bérekből nem „extrán” fogyaszt, inkább a lakáshitel önerejére gyűjt, vagy a törlesztőrészletre költ. A lakhatás tehát fontosabb számukra, mint a fogyasztás helyreállítása.
• A gazdasági kabinet egy „békeköltségvetés” nevű akciótervet készített, amely a kkv-kat, a családokat, a fiatalokat, a vidéki lakosokat szeretné a fókuszba helyezni.
• Az exportot a jármű- és akkumulátorkivitel húzza le, de egész Európában problémák vannak az elektromos járműipari átállással. Brüsszel hibát követett el azzal, hogy az országok elektromos autózásra való átállását nem koordinálta, emiatt a fogyasztók és az iparág is elbizonytalanodott. A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont készített egy összeurópai akciótervet az elektromos autózásra való átállás felgyorsításáról.
• A költségvetési politikának a cash-flow szemléletet kell követnie, ennek érdekében a kiadásokat racionalizálják, az állami beruházásokat eltolják. A gazdasági kabinet megvizsgálta az egymilliárd forint feletti beruházások lehetséges átütemezését 2024-ről 2025–2026-ra, ami 645 milliárd forintos lefaragást jelent.