Másfél millió utas fordult meg júniusban a budapesti repülőtéren, rekordévre számít a Budapest Airport

Júniusban 1,5 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, így az első félév teljes forgalma elérte a 7,9 milliót, ami hét százalékkal több mint 2019 azonos időszakában – derül ki a Budapest Airport közleményéből.

A közlemény szerint ezek a számok előrevetítik, hogy 2024 rekordév lesz, ami meghaladhatja majd a járvány előtti légi forgalmat. Nyáron 41 légitársasággal 134 helyre repülhetnek az utasok. Az új útvonalakkal átszállási lehetőséget akarnak biztosítani az eddig nehezen elérhető távol-keleti desztinációk, valamint Ausztrália és Új-Zéland irányába.

A legnépszerűbb úti célok között London, Milánó és Isztambul szerepelt. A legtöbben az Egyesült Királyságba, Olaszországba és Spanyolországba utaztak. Az utóbbi két országba az első félévben 66 százalékkal több ülőhelyet kínáltak a légitársaságok, mint 2019-ben.

Kezelt árumennyiségben is rekordra számít a Budapest Airport, ugyanis a júniusi 25 ezer tonna áru 57 százalékkal meghaladja a 2023 júniusi mennyiséget. 2024 első félévében eddig több mint 133 ezer tonna árut kezeltek a budapesti reptéren.

A magyar állam a világ legnagyobb reptér-üzemeltetőjével, a francia Vinci Airportsszal közösen még júniusban visszavásárolta a ferihegyi repülőteret üzemeltető társaságot. A vételár 3,1 milliárd euró (azaz nagyjából 1200 milliárd forint) volt, a hitelezői konzorciummal történt sikeres megállapodással pedig a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitelt meghosszabbították.

Korábban megírtuk, hogy a kormány pénzügyileg fals magyarázatokkal próbálja megmagyarázni, miért volt közgazdaságilag jó üzlet a budapesti repülőtér megvásárlása. Másik elemzésünkben arról is beszámoltunk, hogy a magyar gazdaság nem túl fényes második negyedéves adatai mögött három problémakör áll: az ipar gyenge teljesítménye, az elégtelen beruházások és az alacsony lakossági fogyasztás.

Bár a mérsékelt inflációs adatok és a kamatkörnyezet normalizálódása segíthet a felívelésben, a lakossági megszorítások elkerülése végett a kormány folyamatosan különadókat vezet be. Ilyen extraprofitadót – ökoadót – vetettek ki a légi közlekedésre is, ami a légi közlekedés ökolábnyoma miatt indokolható adónak tűnt. De míg az adók a bankok és az energetikai cégek életében nőnek, a gyógyszergyárak, a távközlés és a légi közlekedés ágazatában esnek. Kivezetésében talán az is szempont volt, hogy a Budapest Airport már az államé, nem árt, ha nő a magyar forgalom.