Nagy Márton: 2032-re lesz kész Ferihegy 3-as terminálja, és még azelőtt megépítjük az odavezető infrastruktúrát is

„Nagyon örülök, hogy itt állhatok, mert ez azt jelenti, hogy a magyar állam ezt a repteret bizony megvette” – kezdte a keddi sajtótájékoztatót Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, amelyen Nicolas Notebaerttel, a társbefektető Vinci elnökével jelent meg az érdeklődők előtt. Nagy megismételte a korábbi hírt, miszerint a repteret 3,1 milliárd euróért vették meg, és emellé meghosszabbítottak 1,44 milliárd eurónyi hitelt.

Elárult ezen kívül olyan részleteket is, amelyeket korábban nem tudtunk. Így például:

• a reptér árát a Vincivel a megszerzett tulajdonrész arányában fizették ki, vagyis az állam 2,48 milliárd eurót, a Vinci 620 millió eurót.
• A magyar állam körülbelül 980 milliárd forintos részét körülbelül egyharmad részben a költségvetésből, egyharmad részben az Eximbank hiteléből, egyharmad részben állami tulajdon értékesítéséből szedték össze.

Nagy Márton ezen kívül leszögezte: a magyar állam nem üzemeltető, csak a fejlesztési irányokat szabja meg. Szerinte „mi ehhez nem értünk, ezért rájuk bíztuk a repteret” – mondta utalva a Vincire.

Nagy hozzátette: a mostani 14 millióról 2030-ra 20 millióra, 2040-re 25 millióra akarják felvinni az utasszámot, ez szerinte „konzervatív becslés”. Szerinte a személyforgalom mellett a logisztika és a teherforgalom is fontos, és ezzel összefüggő fejlesztések is meg fognak valósulni a reptér környékén. A repülőtéren a 3-as terminálon kívül egyéb kiszolgáló intézményeket is létesíteni akarnak majd. A 3-as terminál az ígéretük szerint 2032-re készül el, Nagy szerint az előtt megépítik a reptér kiszolgálásához szükséges infrastruktúrát.

Ezekről Nagy azt mondta: az államnak a reptéren kívüli dolgok is fontosak, „nem kell ecsetelni”, milyen a gyorsforgalmi út, és nagyon hasonló színvonalú a vonatkapcsolat is. Az ide vezető infrastruktúrát ezért fejleszteni fogják, ebbe beletartozik a gyorsforgalmi út és a vasút is. Nagy szerint az utasszám emeléséhez vagy nagyobb terminálok kellenek, vagy több terminál kell. Ezen kívül viszont el kell vinni az embereket a reptérről, és még gondolkodnak, ezt hogy tudják megvalósítani. Szerinte viszont az biztos, hogy mind a vonat, mind a gyorsforgalmi út megvalósítása egymilliárd eurós beruházás.

Újságírói kérdésre Nagy azt mondta:

2025. január 1-től kivezetik a légitársaságokat sújtó különadókat.

Nagy után Nicolas Notebaert, a Vinci Airports elnöke beszélt, aki szerint bíznak a budapesti repülőtér potenciáljában, és pozitívumként említette, hogy a reptér forgalma most magasabb, mint 2019-ben. Megemlítette azt is, hogy Budapesten sok sportesemény van, amelyek szintén felfelé nyomják a forgalmat.

Notebaert is beszélt arról, hogy úgy szeretnék fejleszteni a repülőteret, hogy annak nagy mértékben nőjön a kapacitása. Beszélt ezen kívül a fenntarthatósági terveikről, amelyek részeként csökkenteni akarják a reptér károsanyag-kibocsátását, például napelemek telepítésével.

Nagy Márton szerint kérdés, hogy a költségvetésben lesz-e pénz a repülőtér infrastruktúrafejlesztésére. Ha nem, akkor elképzelhető, hogy koncesszióba adják egy részét. Szerinte a gyorsforgalmi út esete könnyebb, a vasútnál sokkal komplexebb a tervezés. Azt mondta: Lázár Jánost kérte meg, hogy álljon elő tervekkel, és mondja meg, mennyibe kerül ezeknek a terveknek a megvalósítása. Újságírói kérdésre elmondta: az egyik opció, hogy a kínaiak fogják megépíteni a repülőtérre vezető gyorsvasutat. Szerinte viszont „egyáltalán nem biztos”, hogy ezt a kínaiak fogják építeni, mert „nem biztos”, hogy egy közvetlen magasvasút megépítése a leginkább költséghatékony.

Nagy Márton szerint az elmúlt hetek repülőtéri káoszáért elsősorban a légi irányítás a felelős, és azért nem is a le- és felszállások okozzák, hanem a légtér átmenő forgalma, vagy „például a Londonból Hongkongba” menő forgalom. Szerinte ennek az egyik oka az ukrán háború, a másik, hogy Magyarországon alacsony a légtérhasználati díj, ők pedig olyan megoldást próbálnak majd keresni, ami megoldja a káoszt. Augusztus eggyel egyébként hozzá fog kerülni az ezért felelős Hungarocontrol, utána fog döntéseket hozni.

A sajtótájékoztatón felmerült a kérdés, hogy mekkora részt kap majd a Vinci a reptér esetleges nyereségéből. Nagy erre azt mondta: a Vincinek két szerepköre is van, egyrészt üzemeltetőként kapnak egy, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő díjat az üzemeltetésért. Ezen kívül tulajdonosként megkapják a nyereség nekik járó részét – vagyis 20 százalékot.

A HVG kérdésére Nagy megerősítette, hogy még tárgyalnak egy harmadik befektető bevonásáról, de erről közösen fognak dönteni. Elmondta: a katari befektetési alappal tárgyalnak erről, de az eladás attól függ, mennyit tudnak adni a katariak. A tulajdonrész viszont nem lehet több 10 százaléknál. Notebaert hozzátette: ők mindenképpen a legnagyobb kisebbségi részvényesek szeretnének maradni, tehát az kizárt, hogy bárki is náluk nagyobb tulajdonrészt szerezzen.

A kormány évek óta hangoztatja, hogy vissza akarja vásárolni a ferihegyi repülőteret üzemeltető céget. Ezzel a feladattal a 2022-es választások után Nagy Márton gazdaságfejlesztési (később nemzetgazdasági) minisztert bízták meg, és 2023 második felében érkeztek az első olyan hírek, amelyek szerint a magyar állam valóban ajánlatot tett a cégre.

Ekkor még több verzió volt a vásárlási feltételekről és az árról, illetve a társtulajdonosként is felmerültek például katari befektetők, valamint Jellinek Dániel, Tiborcz István üzlettársa. Közben tavaly ősszel a magyar állam elkezdte eladni saját tulajdonban lévő cégei egy részét, mivel valahonnan elő kellett teremteni a pénzt a reptérre.

Végül idén június 6-án jelentették be, hogy a magyar állam megvásárolta a repülőteret üzemeltető céget. Az akkori közlemény szerint 3,1 milliárd eurós (körülbelül 1200 milliárd forint) vételáron kötötték meg az üzletet, és az új tulajdonos megörökölt 1,44 milliárd forintnyi hitelt. A tranzakció után a terv az volt, hogy a cég 80 százalékos tulajdonrésze a magyar államhoz, 20 százalékos tulajdonrésze pedig a francia Vinci Airportshoz kerül majd.

A vásárlás után sokan azt valószínűsítették, hogy a repülőtér menedzsmentjét a Vinci adja majd, ami a világ legnagyobb repülőtér-üzemeltetőjeként megfelelő tapasztalattal és tudással rendelkezhet ebben. Ez azóta részben meg is valósult, mert június végén kinevezték a repülőtér vezérigazgatójának Francois Berisot-t, aki eddig a szintén a Vincihez tartozó belgrádi repülőteret vezette.

A reptér megvásárlása után felmerült a kérdés, hogy vajon sok-e, vagy inkább kevés az azért kifizetett 1200 milliárdos vételár, illetve megérte-e a magyaroknak az üzlet. Ezeket a kérdéseket ebben a cikkünkben jártuk körül.