Nagy Márton vezeti a tárgyalásokat a reptér megvételéről

Az Index hosszú interjút közölt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel. A beszélgetés legfontosabb bejelentése alighanem az, hogy Nagy Márton vezeti a reptér visszavásárlásáról szóló tárgyalásokat.

„A reptér nemzetstratégiai kérdés, ezért óriási hiba, de talán bűn is, hogy a Gyurcsány-kormány külföldi kézbe játszotta át. Azt a feladatot kaptam, hogy én tárgyaljak a repülőtér megvásárlásáról. A Vodafone-ügyletnél a Budapest Airport nagyobb falat.”

A cikk „clickbait-híradós” címe – Eddig marad az ársapka és az extraprofitadó – ennél is fontosabb hírre utal, de végül a cikkből kiderül, hogy Nagy Márton szerint ezek addig maradnak, ameddig szükségesek.

A beharangozó alapján abban is reménykedhettünk, hogy megtudunk valamit Nagy Márton, Matolcsy György és Varga Mihály viszonyáról, meg is tudtunk annyit, hogy eltérő a habitusuk, de minden oké.

Na és akkor a tartalmasabb megállapításokról!

Az élelmiszerpiacról azt mondja a miniszter, hogy minden magyar állampolgár megérdemli, hogy jó minőségű, megfizethető árú hazai termékekhez jusson hozzá. Ennek garanciáját, alapvető feltételét a magyar élelmiszeripar fejlesztésében látja.

Az élelmiszeriparban minden termékszegmensben legyen egy Pick szalámi, Hell Energy vagy Master Good, amit mindenki ismer.

A működő tőke nagyon fontos Nagy Márton szerint.

Tavaly rekordösszegű, 7 milliárd eurónyi külföldi tőke (FDI) áramlott az országba, ez az összeg idén elérheti a 10 milliárd eurót is.

Megtudhatjuk, hogy a Baross Gábor Hitelprogram (BGH) az egyik legfontosabb lépés afelé, hogy idén elérjük a 1,5 százalékos GDP-növekedést, és fennmaradjon a teljes foglalkoztatottság. A program 700 milliárd forintos kerete a február 1-jei indulás után egy hónappal, mára szinte teljesen kimerült. A kormány már elfogadta a Baross Gábor Tőkeprogram részleteit (BGT) is. A 600 milliárd forintos programnak három lába lesz: ingatlan- és értékpapíralapokba való bevásárlás, a jelenlegi állami alapokra történő ráemelés és végül új alapok indítása.

„A mostani inflációs válság gyökerei a szankciókban, azt megelőzően a koronavírus-járványban és az azt követő kilábalásban keresendők”

– tér rá az inflációra a miniszter. Halkan jegyezzük meg, hogy három nemzetközi okot mutat be, ami nem magyarázza, hogy Magyarországon miért kiugró más országokhoz képest az infláció.

A magas energiaárakra hosszabban is kitér a miniszter, elmondja, hogy 2021-ben Magyarország energiaimportja elérte a GDP 4 százalékát, ami 2022-ben 10 százalék fölé emelkedett,

Bár az infláció mérséklése a Magyar Nemzeti Bank feladata, a miniszter nem nagyon oszt jutalomfalatokat a jegybanknak.

Az energiaárak csökkenése miatt stabilizálódik a forint árfolyama is. Emiatt, valamint a hatékony gazdaságpolitikai lépések miatt az év végére egy számjegyű lehet az infláció. Ha az energiaárak nem estek volna vissza, bármekkora is az alapkamat, feltehetően az árfolyam nem stabilizálódik.

Úgy tűnik, hogy Nagy Márton meg van győződve arról, hogy az ársapka jó eszköz az inflációval szemben, mert szerinte a kormány által bevezetett hatósági áraknak ugyan vannak negatív, piactorzító hatásai, de az tagadhatatlan, hogy az inflációval szemben védelmet nyújtanak.

Matolcsy György jegybankelnököt ugyanakkor közvetlenül nem kritizálja annak éles mondatai miatt. „Az MNB független, így az intézmény és annak vezetője a saját döntéseiért maga vállalja a felelősséget, legyen az bármilyen kicsengésű.”

A jegybank nagyon nehéz helyzetben van, hiszen az alapvető célját, az árstabilitást, valamint az ennek megfelelő 3 százalékos inflációs célját egyelőre nem tudja elérni.

Az intézmény azonban kap kritikát.

„Tavaly szeptemberben, amikor minden előzetes jelzés nélkül leállt az MNB a kamatemeléssel, vagy most január végén, amikor a piac már kamatcsökkentést várt, és fennmaradt a 18 százalékos irányadó kamat, egyértelmű meglepetéseket szerzett, csak reménykedem abban, hogy az MNB mihamarabb elkezdi a kamatok csökkentését, és nem a túlzott óvatosság győz.”

A miniszter véleményt alkot a CATL-beruházásról, Varga Mihályról és a magyar gazdaság erejéről is:

• „Egyértelműen le kell szögeznem: a beruházás jó Magyarországnak, az elektromos autógyártás és az akkumulátorgyártás is a jövőnek szól.”
• Varga Mihállyal az eltérő habitus tükröződik, ami természetes, de a kormányon belül és a jegybankkal is szoros az együttműködés.
• A vásárlóerő-paritáson vett egy főre eső GDP szerint az utóbbi években számos európai országot lehagytunk, így az unióhoz jóval korábban csatlakozott Görögországot és Portugáliát is.

Végül az interjú különlegessége, hogy Nagy Márton kicsit önmagáról is beszél.

„Mindig is magas fordulatszámon pörögtem, általában, amikor nem dolgozom, akkor is gondolkodom, mindig jár valamin az agyam.”

Az Index itt egy folyosói pletykával is szembesíti a minisztert:

„Egy folyosói pletyka szerint, ha nagyon elfárad, előfordul, hogy feláll, és kikapcsolódásképp inkább a játszótér felé veszi az irányt a gyerekeivel. Igaz ez?”

Nagy Márton elmesélte, hogy „gyönyörű családom van, támogató feleségem, két nagyon különböző gyermekem. Az egyik ötéves fiú, olyan, mint én, a másik egyéves leány, és nagyon nem olyan, mint én.”

A játszóterezést munkaidőben ugyan cáfolja a miniszter, de

„arra is volt már példa, hogy a nagyobbik gyermek hiányolt, ezért megjelent a minisztérium folyosóján. Ne tőlem kérdezzék, hogyan csinálja, de én mindig szívből örülök ezeknek a pillanatoknak.”