Az ötvenes évekre hajazó vádiratról, inkompetens szakértőkről és manipulált bizonyítékokról beszélt Tarsoly Csaba az utolsó szó jogán

„A rám terhelt bűncselekményeket nem követtem el sem felbujtóként, sem tettesként, sem társtettesként” – mondta Tarsoly Csaba, a Quaestor-per elsőrendű vádlottja és a cégcsoport korábbi vezére. Tarsoly szerdán és pénteken szólalt fel az utolsó szó jogán a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint tíz társával együtt összesen 77 milliárd forint kárt okozott ügyfeleiknek.

„Sok ügyvéd nem volt még ennyi tárgyaláson, mint én” – mondta Tarsoly, aki saját becslése szerint a 2016 óta tartó eljárásban már több mint 300 alkalommal fordult meg a bíróságon. Tarsoly hosszasan sorolta a nyomozás és a vádemelés során őt ért, vélt jogsérelmeket. A volt Quaestor-vezér úgy gondolja, hogy rengeteg probléma van az ügyészség „1950-es évekre hajazó” vádiratával, amiben szerinte óriási, értelmezhetetlen táblázatokkal és a vádlottak leveleiből kiragadott sorokkal építették fel a vádat. Megkérdőjelezte a bizonyítékok minőségét és hitelességét, a bizonyítékok lefoglalásának jogszerűségét, a tanúvallomások elfogulatlanságát, illetve problémája volt a „kompetenciahiányban szenvedő, feltételezéseken alapuló, a tényeket sokszor elferdítő, az eredeti bizonyító okiratok vizsgálatán nem alapuló, sokszor a pártatlanság elvét megsértő” szakértői véleményeket is. Beszélt az eljárás „pozitív” oldalairól is, például a hatékony védelemhez való jogáról azt mondta, „rendben volt”.

A pénzügyi szolgáltatásokkal és befektetésekkel foglalkozó Quaestor-csoport 2015. március 11-én küldött levelet az ügyfeleinek, amelyben közölte, hogy a cég öncsődöt jelent. A pénzükért aggódó emberek tömött sorokban kezdtek gyülekezni a Quaestor irodái előtt, miközben az is kiderült a Magyar Nemzeti Bank közléséből, hogy a cég által kibocsátott 210 milliárd forint értékű kötvényekből 150 milliárdnyi papírnak nem volt fedezete. Tarsoly és társai március 30-án aztán előzetes letartoztatásba kerültek, másnap pedig a cég tulajdonába tartozó győri ETO Parkot és stadiont is lefoglalták, amelyet azóta el is árvereztek.

„A szó szoros értelmében nyitott ajtónál dolgoztam, ezzel is azt kívántam érzékeltetni, hogy nincs olyan titok, ami csak rám, az állítólagos bűnszervezet állítólagos vezetőjére vonatkozik” – mondta Tarsoly. Arról beszélt, hogy az állam és a felszámolók „elkótyavetyélték” a Quaestortól lefoglalt ingatlanokat és beruházásokat, ezek felvásárlásával így közismert vállalkozók és cégeik jártak jól.

Tarsoly szerint ha ez nincsen, akár meg is térülhetett volna a Quaestor-ügyfelek eltűnt vagyona, mivel az ingatlanjaiban volt a cégcsoport fedezete. A győri ETO Park mellett ilyen volt szerinte a 2021-ben a Fudan Egyetemnek szánt terület is, amit a magyar állam végelszámolásban vett meg 18 milliárd forintért. Ez korábban a Quaestor cégcsoportjához tartozott, ami saját Duna City névre keresztelt területfejlesztési projektjét szerette volna itt megvalósítani. Tarsoly szerint ha 2015 után befejezték volna a projektet, abból „nemhogy az összes befektetőt ki lehetett volna fizetni”, de talán neki és családjának is „jutott volna egy kicsi”. A Quaestor csődhelyzetét a magyar állam idei első negyedéves költségvetési hiányához hasonlította, és arról beszélt, hogy míg ott egy finanszírozási újratervezéssel meg tudják oldani a helyzetet, a Quaestornál ebben nem volt partner az állam.

Tarsoly a felszólalásban kitért arra is, hogy a Quaestortól jogtalan ügyletekkel „kirámolt” 193 millió forintról nem történt nyomozás. „Nem kívánok senkit bűncselekményekkel vádolni, de engem mint végső tulajdonost megkárosítottak a vagyonomban. Nagyon jó lenne, ha ez az összeg most az én, vagy akár az ügyfelek, kollégák rendelkezésére állna.”

A börtönben töltött két évről azt mondta: „Férfiak vagyunk, ki kellett bírnunk, ki is bírtuk. De higgyék el, nincs ott olyan ember, aki azt kívánná, hogy bárki oda bekerüljön. Nem az a célom, hogy rendőröket vagy más embereket börtönbe juttassak. Egy célom van: hogy ami törvényesen került lefoglalásra, az legyen ennek a pernek az alapja. Ami törvénytelenül, annak pedig szintén legyen meg e bíróság előtt az értékelése.”

Az Index egy régi cikke szerint 2016-ban Dr. Ibolya Tibor főügyész még egy nagyon gyors, világszínvonalú nyomozásról beszélt. „A magyar kriminalisztika történetének talán legnagyobb ügye ért most vádemelési szakaszba” – mondta akkor, a bíróságon viszont már nem jutott át ilyen gördülékenyen az eljárás, így már közel nyolc éve húzódik az ügy a Fővárosi Törvényszéken. Eközben a Quaestor-botrány körül más szálon is futott jogi procedúra: tavaly a Kecskeméti Törvényszék első fokon két év börtönre ítélte Tarsolyt egy kapcsolódó ügyben tavaly októberben. Annak vádirata szerint Tarsoly megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjével fia cégének finanszírozásáról, amit színlelt értékpapír-vásárlásokkal lepleztek.

A Fővárosi Törvényszéken folytatott eljárás azonban több problémába is ütközött, 2022-ig például nyolc szakértő mondta vissza, hogy szakvéleményt adjon a bíróságnak Quaestor körüli kérdésekben. Néhány hónappal később aztán az ügyészség is megpróbálta felgyorsítani a dolgokat, és indítványozta, hogy kizárják az eljárásból az 50 millió forint alatti kárt okozó bűncselekmények megtárgyalását. Ezt azzal indokolták, hogy azok bizonyítása jelentős időt venne igénybe, miközben a teljes elkövetési értéknek ez csupán a 0,3 százalékát tette ki. Tarsoly július elejei beszédeiben inkompetensnek nevezte az ügyben felkért szakértőket, mivel szerinte azok a kérdésekre gyakran nem tudtak konkrét választ adni, és a vélemények gyakran ellentmondtak egymásnak.

A korábban a leggazdagabb magyarok között számon tartott Tarsoly Csaba házát áprilisban eladta a felszámoló, de nem adta át, amikor a NAV-val közösen megjelent a telken az új tulajdonos. Tarsolynak és társainak az utolsó szó jogán való felszólalásával célegyenesbe ér a Magyarország valaha volt legnagyobb pénzügyi csalásának tartott Quaestor-botrány bírósági eljárása, az ügyben hónapokon belül ítélet születhet.