Július elseje hétfőtől vége a kötelező bolti akciózásnak Magyarországon, és ezzel együtt szűnt meg az árstopok utolsó maradványa is, aminek részeként az elmúlt egy évben beszerzési áron vagy az alatt vehettünk bizonyos termékekből. Az állami szabályozás kivezetése miatt az egykori árstopos termékek rövid időn belül megdrágulhatnak, cserébe viszont elképzelhető, hogy más termékek olcsóbbak lesznek, vagy máshol nagyobb akciókat adnak majd a boltok.
Mi is volt ez a kötelező akciózás?
A kormány még 2022 elején, a választások előtt jelentette be, hogy árstopot vezet be hat alapvető élelmiszerre (kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej), majd ezt később a krumplival és a tojással egészítették ki. Ezeket a termékeket a boltok egy bizonyos időpontnál korábbi áron árulhatták csak – ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy többnyire a beszerzési ár alatt kellett eladniuk, a veszteséget pedig az összes többi termék drágításával próbálták visszahozni.
A kormány a következő időszakban nem győzte hangsúlyozni, hogy az árstop visszafogja a drágulást. Kritikus közgazdászok és az MNB szerint azonban éppen ráerősített arra, és ezt támasztja alá, hogy akkoriban az EU minden országát vertük élelmiszer-inflációban. Az ársapkákat végül tavaly július végével vezették ki.
Ehelyett vezették be a kötelező akciózást, ami első körben azt jelentette, hogy a nagyobb üzleteknek húsz termékkategóriából folyamatosan akcióztatni kellett egy-egy terméket. Az akció pedig az időszakot megelőző 30 nap legalacsonyabb áránál 15 százalékkal kisebb árat jelentett – vagyis a gyakorlatban azzal járt, hogy folyamatosan sokféle akció volt a boltokban.
Ha a kedves olvasó nem emlékszik arra, hogy a kötelező akciók miatt iszonyú olcsó lett volna a bevásárlása, valószínűleg nem téved: a szabály fontos pontja volt ugyanis, hogy az akciózandó terméket az üzletek választják, az akciós árat pedig nem egy fix árhoz, hanem az előző 30 napi legolcsóbb árhoz képest kellett számolni.
Ez azt jelenti, hogy az üzletek minden probléma nélkül beépíthették a kötelező akciózást a normál árazásukba, és fel-le mozgathatták bizonyos termékek árát – amivel végül semmivel nem jöttek ki jobban a vásárlók.
A kötelező akciózás tehát a gyakorlatban inkább csak egy, a kiskereskedők bosszantására kitalált látszatintézkedés lett, vele együtt azonban maradt egy másik szabály, aminek valódi hatása lehetett a pénztárcánkra. Ez arról szólt, hogy tavaly augusztus elseje és idén június vége között a valamikori árstopos termékeket beszerzési áron kellett eladniuk a kiskereskedőknek, hetente két terméket pedig a beszerzési ár alatt 15 százalékkal. Most a kötelező akciózással együtt ez is megszűnik.
Mit reagáltak erre a boltok?
Az üzletláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség üdvözölte a kötelező akciózás kivezetését, és azt írták, „a fogyasztók a kötelező akciózás kivezetéssel jól járnak, hiszen a kiskereskedők a fogyasztói szokásokhoz, elvárásokhoz még jobban igazodó akciókat tudnak indítani, amelyek tovább erősítik a versenyt, mindemellett a kiszámíthatóbb piaci környezetben a hazai beszállítók is jobb eséllyel tudnak hosszú távú együttműködést kialakítani a kiskereskedőkkel, mivel a termékpályák így stabilizálódhatnak. Az árcsökkentések tehát nem szűnnek meg, a kiskereskedők azonban más, a fogyasztók számára fontosabb termékkategóriákra tudják a hangsúlyt helyezni.”
Megkerestük külön Kozák Tamást, az OKSZ főtitkárát, hogy megkérdezzük, szerinte hogyan változhatnak az árak és az akciózási gyakorlatok a következő időszakban. Szerinte „továbbra is várhatók akciózások azzal az eltéréssel, hogy a kereskedők visszaállnak a normál akciók rendjére. Az, hogy melyik terméknél lesz diszkont ár egy-egy termék vonatkozásában, azt a mindenkori kereslet, illetve kínálat határozza meg. A kötelező akcióba bevont termékek többsége a kötelező akciós szabályozás előtt is része volt az akcióknak, mindez várhatóan folytatódni fog, hiszen a kereskedők éles versenyben vannak.”
Mivel a kiskereskedők a nyolc korábbi árstopos terméket beszerzési áron, illetve az alatt adták el, az itt kieső veszteséget más termékeken kellett visszahozniuk. Ha nem lesznek erre kényszerítve, lehetséges, hogy más termékeken csökkenteni tudják az árrést. Amikor ezt felvetettük, Kozák Tamás azt mondta:
„Elképzelhető, hogy bizonyos termékek olcsóbbak lehetnek, például, ha egy kereskedő talál a jelenleginél is olcsóbb beszerzési forrást. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kivezetésnek a magyar beszállítók is nyertesei lehetnek, hiszen kiszámíthatóbb termékpályák alakulnak ki, több hosszú távú beszállítói együttműködés alakulhat ki a kiszámíthatóbb piaci környezetben.”
A Portfolio megkérdezte a változás lehetséges hatásairól Vámos György közgazdászt, az OKSZ előző elnökét, aki szerint nem valószínű, hogy visszafogja a kiskereskedelmi forgalmat az árkorlátozások kivezetése. Szerinte „összességében várható némi inflációs hatás is a lépéstől, de a teljes fogyasztói kosarat nézve csak kismértékű, a jelenlegi kedvező inflációs folyamat kereteit nem megrázó áremelkedésre lehet számítani.” Vámos szerint a kötelező akciózás eltörlésének pozitív hozadéka az is, hogy helyreállnak a torz árarányok.
Megszűnhet például az a helyzet is, hogy a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej olcsóbb, mint az 1,5 százalékos.
„Régen, az árstop és a kötelező akciók előtt is az 1,5%-os UHT tejből fogyott több. Az elmúlt években fordult meg ez a trend, mert a 2,8%-os az árszabályozás miatt olcsóbb lett. Most majd újra helyreáll a piaci árarány” – mondta.
Mire számítsunk a boltokban?
Mivel a 20 termékkategóriára vonatkozó kötelező akciózás leginkább szemfényvesztés volt, nem lehet azzal számolni, hogy ezeknek a termékeknek az ára érdemben megváltozik a következő időszakban.
A volt árstopos nyolc termék (kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, 2,8 százalékos tehéntej, krumpli és tojás) ellenben minden bizonnyal drágulni fog, vagy azonnal, vagy több lépésben a következő hónapokban.
Nagy kérdés viszont, hogy lesz-e olyan termék, ami olcsóbbá válik a változással. Tudjuk, hogy a különböző szabályozások miatt kialakuló veszteségeket az üzletláncok a nem érintett termékeken próbálják visszahozni, ez azonban nem mindig sikerül: a nagyobb láncok közül így például az Aldi és a Spar is veszteséges volt tavaly. Ők tehát az árszabályozás kivezetésével valószínűleg elsőre azzal próbálkoznak majd meg, hogy legalább a minimális nyereségességhez visszaérjenek.
Ezzel együtt elképzelhető, hogy a kötelező akciózás kivezetésének olyan termékek lesznek a nyertesei, amelyek ebből a körből kimaradtak. Ilyenek például az alkoholos italok, amelyekre állandó kereslet van, és amelyeken az elmúlt két évben valószínűleg folyamatosan próbálták visszahozni a többi terméken elszenvedett veszteségeket – mostantól viszont megint az árverseny közepébe kerülhetnek.