Bécsben már elterjedtek, itthon egyelőre esélyük sincs az erkélynapelemeknek

Magyarországon a lakosság körében is óriási napelemboomnak lehetünk tanúi, egyre több ház tetejére kerülnek napelemek, de még mindig vannak kiaknázatlan területek a napenergia terén. Míg néhány európai országban felfutóban vannak az erkélynapelemek, addig Magyarországon műszaki okok és építési szabályok is nagyon nehézkessé teszik a telepítésüket.

Az erkélynapelemek vagy balkonerőművek az érvényben lévő uniós szabályozás szerint 800 wattnál nem nagyobb teljesítményűek. Jellemzően könnyűek (10-20 kilósak) és felrakásuk nem igényel különösebb szakértelmet, akár egy kampóval is fel lehet akasztani ezeket, emiatt mobilisak, simán átmozgathatóak. A helyük leginkább ott lenne, ahol valamiért nem lehet a háztetőre napelemeket telepíteni. Ezek többségében a sűrű beépítésű nagyvárosok többemeletes épületei, ahol a homlokzat mérete sokszorosa a tetőzetének. Itthon mégsem látjuk, hogy balkonerőművekkel lennének teleaggatva a paneljeink.

A balkonerőművek, amelyek típustól függően 440-1000 euróért (173-493 ezer forint) beszerezhetőek, 800 wattos nominális teljesítményűek, amelyek évente körülbelül 850 kWh villamosenergia termelését teszik lehetővé.

Ebből a teljesítményből egy négyfős család villamosenergia-felhasználásának a negyedét lehet fedezni.

Egy a Másfélfokon megjelent cikk szerint egy átlag feletti budapesti fogyasztó az ottani napsütéses órák alapján öt év alatt betudja hozni egy erkélynapelem árát. (A számításhoz az Elmű Hálózati Kft. árazását használták, ami 2523 kWh éves fogyasztás felett bruttó 70,1 forintot számláz ki.) A 800 wattos teljesítménnyel háztartási gépeket, például porszívót lehet üzemeltetni, és ha hozzák is a maximális teljesítményt, akkor sem tudnak annyi energiát termelni, amit ne tudna felvenni egy átlagos háztartás.

Magyarországon egyelőre csak úgy lehet valakinek erkélynapeleme, ha azt nem köti rá a hálózatra, hanem a megtermelt energiát egy saját akkumulátorba vezeti majd osztja szét a fogyasztói, mondjuk a háztartási gépei között. Ha valaki mégis illegálisa telepítene balkonerőművet, akkor annak az elosztói szerződés azonnali hatályú felmondása és az áramszolgáltatás megszüntetése lehet.

Még egy boom már sok lenne

Szép Tekla, a Miskolci Egyetem Világgazdaságtani Tanszékének docense szerint azért nem csatlakozhatnak hálózatra itthon a balkonerőművek, mert egyelőre erre nincs felkészítve a villamosenergia-infrastruktúra, az elmúlt tíz évben nem volt elegendő fejlesztés ehhez.

„A Magyar Villamos Művek legnagyobb problémája, hogy nagyon a határon mozognak, nem voltak felkészülve arra napelemes boomra, ami lezajlott. Nem véletlenül volt egy ideig moratórium itthon. A balkonerőművek betáplálása ehhez képest nagyon kicsi lenne, mégis okozhat feszültségingadozást. Németországban egészen más a helyzet, ott ha regisztrálnak egy erkélynapelemet, az azonnal megjelenik az áramszolgáltató nyilvántartásában, és helyrajzi szám szerint képesek szabályozni a nagyon stabil informatikai rendszerükkel” – mondta Szép Tekla.

A közgazdász egy másik szempontot is behozott, a hazai épületállomány rossz állapotát. (Ez kezdhet most néhány tízezer otthonnál javulni az új felújítási program keretében.) Szerinte akkor van igazán értelme balkonerőművet használni, ha megtörtént az épületek mélyfelújítása. Ebben viszont nagyon le vagyunk maradva, a magántulajdonú ingatlanok kétharmada számít energetikailag elavultnak. Az épületek műszaki állapota pedig jó eséllyel korrelál a bennük lévő villamosenergia-hálózat korszerűségével.

Szép Tekla szerint balkonerőművek tűzveszélyessége is fontos szempont. „Ma már az Amazonon, vagy az e-Bayen is lehet rendelni erkélynapelemeket, amelyek sokszor kínai gyártók termékei, és nem felelnek meg a sztenderdnek, nincsenek megfelelően szigetelve. Ha tűz üt ki egy házban, a tűzoltók általában lekapcsolják az áramot, de ezeket a független termelőrendszereket nem tudják. A balkonerőművek telepítéséhez életvédelmi, biztonságtechnikai kérdéseket is tisztázni kell, valószínűleg akkreditál villanyszerelőnek kéne ellenőriznie ezeket az engedélyezési eljárásnál majd.”

De lehetnek más ellenérvek is a balkonerőművek ellen, például, hogy egyesek szerint belerondítanak az utcaképbe.

Nemrég egy olvasónk azzal keresett meg minket, hogy Budapest XI. kerületében egy panelház negyedik emeleti erkélyére akart telepíteni egy mikrorinverteres egymodulos háztartási kiserőművet, amelyet az Elmű is engedélyezett, de a helyi főépítész nem járult hozzá településkép-védelmi szempontból. Ha mégis megvalósította volna, akkor több százezer forintos bírságra is számíthatott. Az érvényben lévő szabályok síktáblás napelemet lapostetős épület esetén csak az épület párkányának (hivatalosan attika) takarásában lehet elhelyezni a tetőn, magastetős épületeknél pedig csak a tetővel megegyező dőlésszöggel, írta a Telex érdeklődésére is a XI. kerület, ami azt is megjegyezte, hogy: „A társasházak esetében az egységes, tervezett elhelyezés műszakilag, gazdaságilag és településképileg is eredményesebb megoldás, mint a lakásonként megjelenő, egyedi és ezért szükségszerűen különböző megoldásokat eredményező kialakítás.”

Bezzeg Bécsben

Valahol érthetőek a településkép-védelmi korlátozások is, de ez nem mindenhol szempont. Bécs például néhány napja büszkélkedett azzal, hogy tavaly 4250 balkonnapelem telepítését jelentették be a fővárosi villamosenergia-hálózatot üzemeltető Wiener Netzénél. Összehasonlításul, 2022-ben még csak 900-at. Idén is kitartani látszik a telepítési láz, az első három hónapban 700 napelemet regisztráltak.

A telepítés nagyon egyszerű, nem kell különleges egyeztetést folytatni, csak bejelentési kötelezettség van. A Wiener Netzénél ellenőrzik, hogy a felhasználó fogyasztásmérője kompatibilis-e a balkonnapelemmel, és ha nem, kicserélik. A bejelentés után két héttel pedig már használatba is lehet venni. Ha pedig több áramot termel, mint amennyit a fogyasztó felhasznál, a felesleget egyszerűen csak betáplálják a hálózatba.

Európa országaiban nagyon vegyes a kép, hogy hogyan állnak a balkonerőművekhez.

Dániában Magyarországhoz hasonlóan tiltják, Németországban könnyű a telepítés, még támogatást is lehet hozzá szerezni, Jénában akár 600 eurót, és kevés adminisztrációs teher járul hozzá, míg Finnországban az áramszolgáltatón múlik, hogy megengedi-e egy háznak az erkélynapelem üzemeltetését. Szlovákiában is megvan az elméleti lehetőség, de ahogy Szép Tekla megjegyezte, annyira bonyolult az engedélyeztetése, hogy alig vág bele valaki.

A balkonerőművek Nyugat-Európában azért is lehetnek népszerűbbek, mert jóval magasabb azok aránya, akik bérlakásban élnek, mint a magántulajdonosoké. Ha költöznek, vihetik magukkal a napelemet, és így a megtérülése is náluk jelentkezik. Egy másik felhajtó hatás is van. A Covid-járványra válaszul egyre több helyen írják elő, hogy az emeletes házakat már csak teraszokkal, erkélyekkel lehet megépíteni. Ezek pedig új potenciális felületeket jelentenek a napelemeknek.

A magyarok feltennék az erkélyükre

A napelemek iránti élén kereslet mutatta, hogy a magyarok nyitottak a megújuló energiákra és arra, hogy ezzel együtt spóroljanak a rezsijükön. A Miskolci Egyetem egyik kutatása, amelyet a Másfélfokon is ismertettek, azt mutatja, hogy a balkonerőművekre is van fogadókészség. Az online kérdőíves kutatás válaszadóinak 43,7 százaléka előtt volt ismert az erkélyre telepíthető napelemes rendszer, a válaszadók 78 százaléka mondta azt, hogy ha ingyenes bejelentéshez lenne csak kötve, akkor használnának is ilyen rendszert. Több mint felük még akkor is telepítene balkonerőművet, ha engedélyköteles lenne.

Itthon 2023. augusztus 31-én a II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely jelentette be, hogy kezdeményezik az erkélynapelemek telepítésének és üzemeltetésének engedélyeztetését, de hogy konkrétan milyen lépéseket tettek ezügyben és milyen eredményeket értek el, arról nem tudni.

Szép Tekla úgy látja, sok helyen foglalkoznak a balkonerőművek témájával, rendszeresen szerepel stratégiai anyagokban is, de hogy nincs még inkább előtérben, annak az az oka, hogy nemzeti és uniós klímavállalások teljesítéséhez csak minimálisan járul hozzá. „Fontos lenne, hogy többen használjanak erkélynapelemeket, mert hozzájárulhatnak az energiapolgárság kialakulásához. Ha valaki prosumerré (termelő és fogyasztó egyszerre, az angol producer és consumer szavak összeolvasztása) válik, tudatosabbá válik, aktív állampolgárává válik az energiaátmenetnek, hozzájárul az energiatermelés decentralizáláshoz és a szakpolitikai döntésekbe is jobban bele akar szólni.”