Nyoma sem látszik a pénznek a milliárdos lélegeztetőgép-biznisszel elhíresült OTT-One-nál

Sokszor és sokféle üzlettel kecsegtette a befektetőket a korábban a tőzsdén jegyzett OTT-One Nyrt. informatikai vállalkozás. Ha egészen a kezdetekig visszanyúlunk, a cég jogelődje, a Hybridbox Nyrt. 2010-ben lépett színre, és egy Netflix-jellegű streamingszolgáltatást tervezett kínálni a magyar piacon. Ez nem jött be, a cég nevet változtatott (Fuso Nyrt. néven reinkarnálódott), de az újabb próbálkozás sem volt sikeres.

Majd megint jött egy névváltoztatás, ekkor már OTT-One Nyrt. néven egy modern, sikeresebbnek tűnő cég jelei tűntek fel. A társaság leginkább mobiloperátoroknak, tévétársaságoknak szállított megoldásokat, a TV2-nek például a Spíler-csatornák videostreamingjét, de dolgozott a Columbia Picturesnek is. Egy horvát partnernek a Google Drive-hoz hasonló szolgáltatást fejlesztett, a régebben Telenor (ma Yettel) néven futó mobilcégnek pedig a MyTelenor szolgáltatásán dolgozott évekig. De a sajtóban megjelent információk szerint olyan izgalmas projektekben is részt vett, mint például egy mesterségesintelligencia-alapú növényfelismerő (kokacserje-azonosító) rendszer szállítása a kolumbiai hadseregnek.

A nagy buli

A cég Kínával is kapcsolatba került, egy egészségügyi oktatási rendszeren dolgozott állandó szakmai partnerével, a lengyel tőzsdén jegyzett Polaris hazai, iSRV nevű leányvállalatával. Májer Bálint, az OTT-One vezérigazgatója elő is adott Kínában, aminek azért volt jelentősége, mert 2020-ban a társaság meglepő, milliárdos egészségügyi üzleteket kötött: részt vehetett a kínai lélegeztetőgép-beszerzésekben.

De hogy jött képbe ez az üzlet? Májer Bálint, a cég akkori vezetője akkoriban arról beszélt a Telexnek, hogy amikor 2020 márciusában beütött a Covid, és az államok maszkért és lélegeztetőgépekért szaladgáltak, mindenki ilyen gépeket szeretett volna venni, bármi áron. A beszerzési feladatot itthon a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kapta meg, a külügyi, vagyis a diplomáciai világ úgyis eléggé leállt, senki nem repült, így a külgazdasági feladatokkal is ellátott minisztérium tényleg ráállhatott a beszerzésekre.

A 444 írt arról, mely cégek szereztek be ekkoriban lélegeztetőgépeket. A listán voltak külföldi (kínai, maláj, szlovák, izraeli, szlovén) vállalkozások, de magyarok is, köztük egyetlen tőzsdei társaságként az OTT-One Nyrt. Mint hallottuk, a korábbi külföldi üzletek miatt már volt a cégnek kapcsolata a KKM-mel, és az említett iSRV partnercég talált nekik kínai beszerzési forrást.

„Az állam segítséget várt, nem feszült rá a szigorú kötbérezésre, vagy egy közbeszerzés kiírására, arra egyszerűen nem volt idő”

– hallottuk akkoriban. Mivel a cég tőzsdén jegyzett volt, a különböző kötelezően közzétett dokumentációiból kiderültek az üzleteinek a pontos feltételei is. Először a KKM megbízásából vett 500 lélegeztetőgépet 4,7 milliárd forint értékben, vagyis 9,4 millió forintos átlagáron. Majd a Duna Aszfaltnak vásárolt 100 ezer maszkot 120 millió forintért. Végül az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) vásárolt maszkot, lélegeztetőgépet és kiegészítő berendezéseket 7,7 milliárd forintos összesített áron. (A feleslegesen nagy mennyiségben bevásárolt gépektől azóta már árverésen próbált megszabadulni a magyar állam, legutóbb 13 ezer forintos darabáron, de nem kellettek senkinek.)

Minden összeomlott

Az OTT-One forgalma 2020-ban 11,7 milliárd, 2021-ben 6 milliárd forint volt. A három korábban bemutatott ügyletből kettő esett 2020-ra, egy áthúzódott a következő évre, vagyis a cég forgalmának 80-90 százalékát tették ki ezek az egészségügyi üzletek. Ám éppen akkor, amikor úgy tűnt, hogy beütött a nagy üzlet – ami azt is mutatta, hogy a társaságnak jó kapcsolata volt a magyar állammal –, hirtelen minden rosszra fordult a cég körül.

Ahogy az egyik volt vezető fogalmazott a Telexnek egy háttérbeszélgetésen: „elindult a szarspirál”.

Először a cég könyvvizsgálója, Gyapjas István, csalás gyanúja miatt felmondott – a konkrét vádat nem részletezte, de arra utalt, hogy egyes bizonylatok ellentmondanak egymásnak a céges könyvelésben. Ebből MNB-vizsgálat is lett, egy Telexnek megszólaló egykori vezető szerint pedig, mivel a két időszak – vagyis a nagy figyelmet kapó lélegeztetőgép-vásárlás és a csalás gyanúja – egybeesett, a közvéleményben mindenki összekapcsolta a két elemet.

„Az informatikusok elkezdtek felmondani, a beszállítóknak és a megrendelőknek büdösek lettünk. Pedig azóta elérhetők a beszerzési adatok. Szerintem az OTT-One egy egységért hozott 5-ös BMW-ket, mások három egységért hoztak 3-as BMW-ket.”

Vagyis, akik utólag védik a céget, azzal érvelnek, hogy a feljelentés nyomán az adóhivatalnak kellett volna vizsgálódnia, de arról nem érkezett soha jelzés, hogy a NAV bármit megállapított volna a bizonylatügyben.

A társaság mindenesetre ex lex állapotba került: a részvények kereskedését felfüggesztették, mert nem volt könyvvizsgáló által auditált mérlegük, miután a korábbi auditor csalás gyanújáról adott jelzést. A cég keresett, de jó ideig nem talált új könyvvizsgálót. Aztán végül talált, de az sem segített. Akkoriban a G7 alaposabban is elemezte ezt a korszakot, a Telex is több cikkben foglalkozott az eseményekkel, például itt, itt és itt. Legújabban pedig a 24.hu mutatta be részletes cikkben az eseményeket.

A hatóságok lépései

Azt, hogy a könyvvizsgáló miért mondta fel a megbízását, pontosan azóta sem tudjuk. Maga az auditor a konkrét ügyről nem adhat tájékoztatást, így csak a cég közleményéből idézhetünk:

„A könyvvizsgáló megítélése szerint több olyan, a vizsgált időszakban előforduló jelentős értékű ügyletet azonosított, melyekkel kapcsolatban a részére átadott dokumentumok bizonylatok, önmagukban nem voltak elegendőek arra, hogy az azokon szereplő gazdasági eseményekről és a hozzájuk tartozó, részére átadott könyvviteli, és analitikus nyilvántartásokból kellő bizonyosságot szerezzen arról, hogy azok, és a majd az azokból készült pénzügyi kimutatások egésze nem tartalmaz, akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást.”

Az OTT-One cégvezetése szintén nem magyarázta el, hogy mi történt, de büntetőfeljelentésre is sor került, így azt lehetett gondolni, hogy valamilyen nyomozás elkezdődött, és az majd kiderít mindent. Ám ebben azóta sem látunk tisztábban.

A Magyar Nemzeti Bank eközben már 2020 augusztusában célvizsgálatot indított a társaságnál, ennek a végén a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások megsértéséért, a bennfentes információ nyilvános közzétételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértéséért, és a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértéséért súlyos (együttesen 100 millió forint feletti) bírságot rótt ki a cégre. 2021. április 16-án az MNB fel is függesztette a részvény tőzsdei kereskedését, illetve felszólította a céget, hogy auditáltassa a 2020-as mérlegét.

Kik voltak a tulajdonosok, kinek lett volna ez a felelőssége? A cégnek ismert tulajdonosai, arcai nem igazán voltak, de sokszor lehetett hallani az említett iSRV Zrt.-ről, amely közeli szakmai partner volt. A másik ismert szereplő Tűzkő Nándor volt, akit az Orbán család házi szülész-nőgyógyászaként szoktak emlegetni. Ezek az egykori tulajdonosok elég hamar eltűntek a nagyobb részvényesek közül, amikor beütött a krach.

Végül az MNB 2023 októberében előírta az OTT-One Nyrt. részvényeinek törlését a tőzsdéről, illetve megint bejelentette, hogy büntetőeljárást kezdeményez. Hogy ezek azóta hogyan állnak, pontosan nem tudható, de Polt Péter legfőbb ügyész kapott a különböző nyomozásokkal kapcsolatban kérdést az MSZP-s képviselő Tóth Bertalantól. Az erre adott válaszból az derült ki, hogy van olyan nyomozás, ami zajlik, van, ami pattog a hatóságok között, de olyan is van, amelyet ejtettek.

Szándékos megtévesztés vagy bénázás?

Mivel az OTT-One tőzsdei cég volt, mintegy 2300 kisbefektető is vásárolt a részvényeikből. A pórul járt embereknek természetesen az lenne fontos, hogy hol van a cég vagyona, hiszen ők joggal gondolják azt, hogy ha az egykori milliárdok meglennének, a cég részvényeinek értéke sem nullázódott volna le.

Ebben biztosan igazuk van, de azért azt is rögzíteni érdemes, hogy a biztos tőkepiaci csalás és a feltételezett tőkepiaci csalás között nagy különbség van.

Ha egy brókercég (Quaestor, Buda-Cash, Hungária) ügyfelek vagyonát kezeli, és az eltűnik, az definíciószerűen csak bűncselekmény révén történhetett meg, mert ahhoz senkinek nem lett volna szabad hozzányúlnia. Az viszont más helyzet, amikor egy tőzsdei részvény elértéktelenedik, ez bűncselekmény nélkül is előfordulhat, hiszen van, amikor valaki befektet egy cégbe, amelynek aztán csökken a részvényárfolyama, vagy akár teljesen eltűnik az értéke. Egy cég rosszul gazdálkodott és csődbe ment – ilyen előfordul a gazdasági életben.

Az OTT-One azért tűnik mégis más esetnek, mert a sok korábbi feljelentés miatt a befektetők joggal érzik úgy, hogy ezúttal nem pusztán sikertelen gazdálkodás történt, hanem valami sötétebb ügy miatt foszlott semmivé az a pénz, amit a cég részvényeibe fektettek. A részvényesek úgy érzik például, hogy rendre megtévesztő tájékoztatásokat kaptak.

A kisbefektetőknek akkor van sanszuk, ha az derül ki, hogy szándékos megtévesztés áldozataivá váltak. És bár logikusan az OTT-One, vagy annak vezető munkatársai lehetnek ezért a felelősök, a pórul járt befektetők mindig ott próbálják mérsékelni a kárukat, ahol pénzt remélnek, például a céget ellenőrző jegybanknál, vagy a mérlegeket korábban még jóváhagyó auditornál, esetleg a cégről pozitív elemzést készítő elemzőcégeknél. Ez azonban eléggé nehézkes, hiszen itt valami szándékos, rosszhiszemű elemet kellene bizonyítani olyan szereplőknél, akikről ez nehezebben feltételezhető.

Soha nem lett audit

A cég vergődésének a vége mindenesetre az lett, hogy valahogy könyvvizsgálót kellett találni, és valójában már ez sem sikerült soha teljesen. A Májer Bálint-féle vezetés megtalálta a feladatra Kajtár Lászlót, ami után egy darabig úgy tűnt, végre lesz auditált mérlege a cégnek. Majd jött a hideg zuhany. A cég 2022 júliusában közölte, hogy Kajtár felmondta a jogviszonyát azzal az indoklással, hogy a Pénzügyminisztérium Számviteli és Közfelügyeleti Főosztálya határozata útján „IFRS”, valamint „kibocsátói” minősítését is visszavonta.

Ekkor az OTT-One új vezetőt kapott Darabos Viktor személyében, aki egy ismert szaktekintélyt (Lakatos László Péter – Unikonto) bízott meg az audittal. Ismét pislákolt a remény. Ekkor azonban elfogott a pénz. Az MNB még 2022. október 25-én engedélyezte, hogy az OTT-One az MNB által kiszabott összesen 111 millió forintos bírságot és az addig összegyűlt késedelmi pótlékot 36 havi részletben fizesse meg. Az MNB végzésében kifejezetten felhívta a társaság figyelmét, hogy bármely részlet határidőben történő megfizetésének elmulasztása a részletfizetési kedvezmény megszűnését eredményezi és a tartozás az eredeti esedékességtől egy összegben válik esedékessé, a késedelmi pótlékkal együtt, amely pénzfizetési kötelezettséget haladéktalanul végrehajtja.

Hat részlet megfizetése után 2023. májusban a következő részlet elmaradt. Tekintettel arra, hogy a cég a fizetési kedvezményre vonatkozó feltételeket megszegte, az MNB a végrehajtást a hátralék teljes összegére megkezdte. A cég ebben a helyzetben már nem tudta kifizetni a könyvvizsgálóját. 2023 augusztusában így rövid időn belül elköszönt a harmadik auditor is, és megkezdődött a végjáték: a cég vezetése ment a levesbe, majd a hatóságok elindították a felszámolást, a NAV visszavonta a társaság adószámát.

A kisbefektetők pedig csak fogták a fejüket. Valahogy úgy lett vége az OTT-One-nak, hogy mindenki végig érezte, hogy nagy a gáz, de nem értette, hogy mi történt, min ment félre ez a sztori. A kisrészvényeseknek az is fáj, hogy még csak nem is tudják töröltetni a részvényeiket, pedig azok tartásának havi költsége is lehet. Csalódott embereknek értéktelen, semmire sem jó, kereskedésből kivont OTT-One-papírokat kell tartaniuk az értékpapírszámlájukon.

Az összeomlás óta az érintettek érthető módon rendkívül bosszúsak, többen feljelentéseket tettek, illetve online fórumokon szervezkednek, próbálják felszínen tartani az ügyet, illetve nyomást gyakorolni a hatóságokra, hogy a nyomozásoknak legyen számukra értékelhető eredményük A Telexhez több hasonló hangvételű kisbefektetői levél érkezett az utóbbi hetekben a témáról, de sokan tettek az elmúlt időszakban azonos szöveggel feljelentést is. Ezekben a kisbefektetők a céget 2018-tól 2022 novemberéig irányító vezetőség és az érintett szervezetek felelősségét feszegetik.

A levelekben pótlólagos információt nem találtunk, a kisbefektetők – jogos és érthető felháborodásukban – inkább csak összefoglalják azokat a nyilvános információkat, amelyeket vélhetően az MNB is feltárt. Hogy a nyomozó hatóságoknál az újonnan érkező feljelentések jelentenek-e egyfajta nyomást, vagy ez inkább csak iktatás, plusz papírmunka számukra, nem tudjuk. Ahogy egyelőre azt sem, hogy hová lett a pénz a cégből.

Frissítés: A cikkünket az MNB észrevételével, a részletfizetési kedvezményről szóló részben pontosítottuk.