Varga Mihály: A tavalyi GDP-vel nehéz büszkélkedni

Hétfőn tartják a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitóját, amelyen a szervezet elnöke, Parragh László mellett felszólal Orbán Viktor miniszterelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter is.

Az évnyitón Matolcsy György jegybankelnök nem beszél, de érdekes lesz, folytatódik-e az MNB és a kormány vezetése közötti csörte, ami a napokban újabb kör üzengetéssel folytatódott, sőt, jogszabály-módosítást is beterjesztett a kormány, ami Matolcsyék szerint csorbítaná a jegybank önállóságát.

Az eseményt Parragh László beszéde indította, aki szerint bajban van az EU versenyképessége, Magyarország viszont a járműgyártásban elkezdődött a zöld átállás, ami a jövő útja. Az MKIK elnöke szerint új gazdasági kapcsolatok kellenek, de Magyarorszg számára jól állnak a csillagok. „Kína sokkal nagyobb országnak tekint minket, mint amekkora súlyunk van” – közölte a kínai beáramló tőkére utalva. „Amikor kinyílik egy ajtó a gazdaságban, nekünk kell ügyelni arra, hogy felismerjük a lehetőséget”, mondta.

Parragh szerint sikerült letörni az inflációt, a reálbérek növekednek, ez bizakodásra ad okot. Válságok sorozatán vagyunk túl, de ennek ellenére stabil számokat produkálunk, mondta. Mivel azonban a német gazdaságnak nem megy jól, ösztönözni kell a keleti nyitást. A vendégmunkás-témával kapcsolatban kifejtette, „a migráció nem egyenlő a munkaerőpótlással”, és hogy a külföldi munkaerő megjelenése a magyar gazdaságban munkaerőt teremt a magyarok számára is, majd egy kisebben odaszúrt az MNB-nek azzal, hogy jelenleg a piacot és a növekedést nem támogató kamatkörnyezet van Magyarországon, de azzal folytatta, hogy „ezt nem kívánom tovább boncolgatni”.

Az MKIK elnöke azt mondta, új gazdasági modellre van szükség Magyarországon, ezt egy „új egyensúlyi háromszögre” kell építeni. Ez szerinte a zöld beruházásokból, a növekedést támogató (alacsony, fix kamatozású) hitelezés fenntartsából és magából a növekedés fenntartásából állna. Parragh szerint a piac egyedül nem képes kezelni a kihívásokat, ezért szükség van a kormány és az MKIK szövetségére. Orbán Viktor felé fordulva közölte, hogy a Kamra kész vagy részt venni a gazdaságpolitika megtervezésében, alakításában és végrehajtásában.

Ezután Varga Mihály pénzügyminiszter következett, aki azt mondta, első sorban a stabilitásról, mégpedig a költségvetési, az adózási és az állampapírpiaci stabilitásról fog beszélni. Szerinte a magyar gazdaság „a nehezén már túl van”, ugyanakkor

„a tavalyi GDP-vel nehéz büszkélkedni”.

A következő 3 évben a kormány leviszi a költségvetési hiányt 3 százalék alá, mondta. Idén 4,5 százalékot céloztak meg, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban lesz pedig 2,9 százalék lesz a költségvetés hiánya Varga előrejelzése szerint. 2027-re már csak 2,4 százalékos deficittel számolnak.

Varga Mihály szerint a gazdaságpolitika alapeleme a versenyképes adórendszer, külön kiemelte az eÁFA-rendszert és azt, hogy jövő év végén jön az eMAP, amivel a vállalkozások mentesülhetnek a foglakkoztatással kapcsolatos bevallások terhétől. A pénzügyminiszter is kitért a keleti nyitásra, mint mondta, hogy a Németországba irányuló export aránya csökkent az utóbbi években. Szerinte „összetett és bonyolult a magyar gazdasági szektor”, ami egyfajta válságállóságot is ad.

Nagy Márton nemeztgazdasági miniszter ezután azzal kezdte a felszólalását (melynek címe: a lakossági és a vállalati óvatossági motívum oldása kulcsfontosságú), hogy hamarosan két új versenyképességi csomagot jelent majd be a minisztériuma. Szerinte hét-nyolc év mire visszajövünk a covid és az energiaválságból, 2024-2026 pedig a normalizálódás időszaka lesz. A válságokról azt mondta, miközben a koronavírus alatt mindkét gazdaságpolitika láb ösztönzőleg hatott, az energiaválságban a kormány ösztönzött, a jegybank pedig restriktív volt. „Bele sem merek gondolni abba, hogy mi történt volna akkor, ha tavaly tartjuk az eredeti költségvetési hiánycélt” – közölte.

Nagy szerint 2024-ben 5 százalék körüli reálbérnövekedés lehet. Azt mondta, nem vég nélkül akarják növelni a hazai fogyasztást, „a lényeg a helyreállításon van”. A miniszter ezúttal is utalt arra, hogy szerinte túl magasak a kamatok. A belgazdaság tekintetében nem tudok sok pozitívumot mondani, és az export eközben lassul – közölte. Szerinte a cégek nagy része jelenlet csak saját tőkéből tud beruházni a magas kamat és a magas saját forrás aránya miatt van. Az exportunkon belül 17 százalékot képvisel a járműipar, 7 százalékot pedig az akkumulátoripar – mondta hozzátéve, hogy 10 milliárd eurónyi akkumulátort és annak alkatrészeit exportálunk éves szinten.

Az MKIK évnyitón Orbán Viktor is felszólalt, mondanivalóját itt olvashatja el.