Orbán szerint ha nem jönnek be a számításai, az is jó hír, „mert akkor minden irányból támadhatunk”

Hétfőn Gazdasági Évnyitót tartott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amelyen Parragh László MKIK-elnök és a Varga–Nagy gazdasági miniszteri páros mellett a kormányfő is beszédet mondott.

Gazdasági minisztereink remek állapotban vannak, kezdte Orbán Viktor előadását. Szerinte kétféle gazdaságpolitika van, szakszervezeti és kamarai, az előbbi Nyugat-Európában válságba jutott, de Magyarországon szerencsére a kamarával működött együtt a kormány eddig is. Ezért ő optimista az előttünk álló évek gazdaságpolitikáját illetően.

Orbán úgy gondolja, azért tartják a miniszterelnököt, hogy a gazdaságpolitika mögül az egyszerű gazdasági megfontolások ne tűnjenek el, megjelenjen a józan paraszti ész. Négy tétel fölött kell így őrködnie a kormányfőnek:

• Mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak. „Sajnos ez a helyzet még nem áll fenn” – mondta az államadósságra utalva.
• Mindig többet kell keresni, mint amennyit költünk. Egyelőre ez sincs rendben szerinte.
• Jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni, nem dolgozunk, éhen fogunk halni. Ezt szerinte nem csináljuk rosszul.
• Mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mint ha mások keresnek rajtunk.

Orbán azt mondta, 2020 és 2024 között visszakapcsoltuk a sebváltót a válságok miatt, de mostantól megint feljebb tudunk váltani. Szerinte ennek az az oka, hogy a válságok nem roppantották össze Magyarországot, aminek részben az az oka, hogy a keleti nyitás politikája sikeres, amikor a nyugatiak nem tudtak jönni beruházni, akkor jöttek a keletiek. Szerinte szédületes, hogy még mindig csak a negyedikek a magyar beruházók a hazai beruházási sorrendben, ezen még dolgozni kell.

Orbán Viktor szerint a világ gazdasági és politikai térképének átszabása zajlik, ráadásul ez a folyamat most nagyon felgyorsult. Ennek van egy geopolitikai és egy gazdasági vetülete. Előbbi azért fontos számunkra, fejtegette, mert történelmi dilemmát állít elénk szerinte, mivel a világ nyugati és keleti része homlokegyenest ellenkezőképpen ítél meg mindent. Példaként hozta az orosz–ukrán háborút, a Nyugat beleugrott ebbe a háborúba, a saját háborújának tekinti, a Kelet pedig vagy nem mond semmit, vagy inkább oroszpárti. Hasonló a helyzet szerinte a közel-keleti konfliktus és a Tajvan–Kína-konfliktus megítélésében is. Ezek miatt szerinte a gazdasági logika, sőt a technológiai fejlődés is alárendelődik a politikának.

Orbán azt mondta, nem mindegy, hogy ez a disputa hogyan végződik. A Nyugat álláspontja szerinte, hogy leválik a világ többi részéről, de van egy másik gondolkodásmód, amely szerint ha versenyképesek lennénk, akkor nem politikai eszközökkel próbálnánk megállítani a Kelet előretörését. Fontos számunkra, hogy összekapcsolódás vagy szétválasztás lesz a vita vége Orbán szerint, mert ha visszatér a hidegháború, megint mi leszünk a határvidéken. Ebben az esetben a Nyugat „egy senkit nem érdeklő, félhomályos, poros” hely lesz. A miniszterelnök szerint mi arra fogadtunk, hogy noha a Nyugat részei vagyunk, sikerül fenntartani a konnektivitásunkat, ez magyarázza a török világgal, Oroszországgal, Kínával való együttműködést. Az a célunk, hogy ahol a szankciók nem zárják ki, ott még erősödjön is az oroszokkal való gazdasági kapcsolatunk, mert a háború nem tart örökké.

Arról is beszélt Orbán, hogy nem kerülhető el Európa felfegyverzése, de ezt mindenkinél előbb elkezdtük, történelmi mértékben fejleszti a haderőt a kormány. Szerinte világos, hogy a háborút, amit ő orosz–Nyugat proxyháborúnak tart, a Nyugat nem fogja megnyerni, de az oroszok sem. Ezért egyetlen megoldás van, béketárgyalások lesznek. Aki úgy érzi, hogy az idő a másik fél oldalán van, annak kéne kezdeményezni a lezárást, Orbán szerint Magyarország azon kisebbség része, amely szerint az oroszok oldalán van az idő. Egy módon lehet elkerülni, hogy az orosz határ kitolódjon Magyarország irányába, minél előbb békét kell kötni, mondta. Szerinte az a veszély is fenyeget, hogy az oroszok a végén már csak az Egyesült Államokkal lesznek hajlandók tárgyalni, mert Európa elmulasztotta a jó pillanatot a békekötés kezdeményezésére.

Azt üzente Orbán a vállalkozóknak, hogy a háború miatt sem néz ki jól a gazdasági környezet, ezért a legjobb esélyük, hogy Trump visszajön az év végi amerikai elnökválasztáson. Szerinte eleve azért tört ki ez a háború, mert nem ő volt hatalmon. Mi nem látjuk bele a mostani amerikai kormányzatba azt a lehetőséget, hogy békét teremtsen – közölte.

Szerinte az év európai választásai is kulcsfontosságúak lesznek, az egyik oldalon vannak a szuverenisták, a másikon a globalisták, és akik ma az európai intézményeket elfoglalják, azok „baloldali, ideologikus gondolkodású emberek”. Ehelyett egy jobboldali, „a valóságot jobban tisztelő” kormányzásra van szükség, amire most meg is van az esély a közelgő EP-választáson, de hogy igazi áttörés jöjjön, ahhoz még sok mindennek kellene történnie szerinte.

Az európai politikai helyzet változása nem hagyta érintetlenül a mi szövetségi rendszerünket sem a miniszterelnök szerint, de „van még szufla a V4-ben”, nem érdemes ebből kihátrálni. De emellett formálódik egy másik szövetségi rendszer is, a szuverenistáké, mondta, ebből kijöhet egy osztrák–magyar–szerb együttműködés, aminek gazdasági jelentősége is lesz.

Orbán szerint neki is van egy fixációja, „nünükéje”, ami beakadt, ez pedig a profitegyenleg, vagyis hogy mennyi pénzt visznek ki az országból, és mennyi jön haza. Orbán azért csavarodott rá erre, mert fontos problémának tartja a számunkra nyitott gazdaságként. 4-6 milliárd eurót visznek ki a külföldiek évente, amivel nem járunk rosszul, mert közben dolgoznak a magyarok, de azért jobb lenne, ha nem menne el ez a pénz. A profitkivitelt nem lehet megtiltani, mert akkor nem jönnek a beruházások, de a kifejtetési programot fel kell zárkóztatni emellé, mondta, vagyis a nemzeti bajnokokat támogatni kell abban, hogy külföldön ruházzanak be. Szerinte az ingatlanos nagy cégek, a távközlés, az építőipar, lassan a hadiipar is alkalmas lesz arra, hogy profitot hozzon haza, ezek kellenek ahhoz, hogy helyrebillenjen a helyzet, ne legyen „szegényházi” hangulat, meglopottság, kizsákmányoltság érzése.

Orbán arról is beszélt, nem olyan egyszerű megtalálni a megfelelő hiánycsökkentési ívet úgy, hogy a költésekből nem igazán akarnak lefaragni, de visszautalt Varga Mihály előadására a hiánycél csökkentésének fontosságával. Szeptemberben várható az a döntés az európai pénzügyminiszterek részéről, amely meghatározza majd, mikorra kell mindenkinek visszatérni a maastrichti kritériumok közé, itt négyéves határidő várható, vagyis mi egyéves pufferrel dolgozunk, mert három év alatt szeretnénk 3 százalék alá visszacsúszni.

A miniszterelnök végezetül arról beszélt, mivel készülünk arra a helyzetre, ha a terveink nem jönnek be, például Trump nem tér vissza. Szerinte nem tervekkel kell készülni, hanem habitussal, és erre egy anekdotát hozott fel egy székely parancsnoktól, aki állítólag úgy reagált arra, hogy minden irányból bekerítették őket, hogy „ez a legjobb hír, mert akkor minden irányból támadhatunk”.