GDP 2023: csúnyán visszaesett a magyar gazdaság teljesítménye

Az előző negyedévhez képest nem változott a magyar gazdaság teljesítménye 2023 utolsó negyedévében, ugyanakkor a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A 2023-as utolsó negyedéves GDP az előző negyedévhez és 2022 azonos időszakához képest is stagnált.

2023 egészében a KSH első becslése szerint a GDP a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,8 százalékkal maradt el az előző évitől.

A gazdasági teljesítményét az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások , főként a kereskedelem visszaesése lassította, amit valamelyest ellensúlyozott a mezőgazdaság, a humánegészségügyi, szociális ellátás és az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágakban emelkedése.

A KSH adatai sokkal gyengébbek lettek, mint amire a legtöbb elemző számított. A Portfolio által megkérdezett elemzők az év utolsó negyedévében lassuló, de folytatódó növekedésre, egész évre pedig 1 százalék körüli növekedésre számítottak.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter gyorsan kiadott egy közleményt, amelyben átmenetinek nevezte a magyar gazdaság tavaly év végi megtorpanását, amiről szerinte a külső piaci körülmények és a magas reálkamatok a felelősek. Mint írja, a GDP stagnálását jelentős részben az export szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró piacok, így leginkább a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése okozta, amely recesszióban ragadt az év végén.

Nehéz időszakon ment keresztül a magyar gazdaság 2023 első felében. Már 2022 utolsó két negyedévében visszaesett a magyar GDP, ez a tendencia pedig 2023-ban is folytatódott. A KSH kedden közzétett adatai szerint tavaly 5,5 százalékkal csökkent az ipari termelés Magyarországon, ami a rendszerváltás óta az ötödik legrosszabb adat.

2023 harmadik negyedévére végül magára talált a magyar gazdaság, a júliustól szeptemberig tartó időszakban az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt a GDP, de az elemzők a negyedik negyedévre a növekedés lassulását várták. A KSH harmadik negyedéves adataiban is látszik, hogy míg a mezőgazdaság felhúzta a számokat, az ipar, az építőipar és a szolgáltatási szektor negatív eredményei visszatartották a növekedést.

Mit várhatunk 2024-re?

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter januárban a 4 százalékos GDP-növekedést tűzte ki célul 2024-re, de a független elemzők becslései ennél valamennyivel szerényebb, 3 százalék körüli növekedést mutattak.

Móricz Dániel, a HOLD Alapkezelő befektetési vezetője a Telexnek azt mondta, a tavalyi gyenge év után idén várhatóan beindul a növekedés, 2-3 százalék körüli GDP-bővülés lehet a legvalószínűbb. Most már nőnek a reálbérek, és a kamatok is csökkentek, ez pedig pozitívan hathat a magyar GDP-re, de a gyengélkedő nemzetközi gazdasági helyzet ront a magyar gazdaság kilátásain.

2023-ban az átlagosan 17,6 százalékos inflációt egy gyenge fogyasztás kísérte az első három negyedévben, amelyet Magyarországnak az exporttal sikerült némiképp ellensúlyoznia.

Ez viszont év végére egyre inkább megfordulni látszott: 2024-re már csak 6 százalékos inflációval számolt a kormány, és a jegybanki alapkamat is folyamatosan csökken, amely a fogyasztás megerősödését is eredményezheti. Eközben ugyanakkor a német gazdaság is gyengélkedik, ezt pedig a magyar GDP is megérezheti, tavaly decemberben csak egy hónap alatt 20 százalékkal csökkent a hazai export mértéke a KSH adatai alapján.