25,9 százalékkal drágultak az élelmiszerek 2023-ban, de Nagy Márton szerint összeesett az infláció
2024. január 12. – 09:20
Az év végére nem bírta tovább az infláció, hogy a magyar kormány Orbán korábbi szavai szerint hol nyakon, hol üstökön ragadta, és hónapokon át törte, vágta fejszével faragta. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter legalábbis egyenesen azt olvasta ki a KSH péntek reggel közzétett adataiból, hogy
„decemberben az infláció gyakorlatilag összeesett”.
Az infláció mértéke a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye egyenesen zuhant. Az 5,5 százalékkal a csehek (6,9 százalék) után a lengyelekhez (6,1 százalék) és a románokhoz (6,6 százalék) képest is kedvezőbb eredményt ért el Magyarország.
Nagy Márton a termelési riportjában arról is megemlékezett, hogy a kormány 2023-ban azt vállalta, az év végéig egy számjegyűre csökkenti az inflációt, és ezt a vállalást két hónappal korábban, már októberben teljesítette.
„Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt infláció”
– folytatódik a közlemény. Igaz, arról nincs benne szó, hogy az élelmiszerek ára még decemberben is 4,8 százalékkal emelkedett, míg a szolgáltatások 12,4 százalékkal drágultak. Mindenesetre a miniszter jelentős eredménynek tartja, hogy novemberhez képest 0,3 százalékkal mérséklődtek az árak, és olcsóbb lett az élelmiszerek, a háztartási energia és a járműüzemanyagok ára is.
A közleményből az is kiderül, hogy miután az inflációt sikerrel visszaszorította a kormány 2023-ban, ráfordulnak a 2024-es fő feladatra: a gazdasági növekedés helyreállítására.
A kormány célja, hogy a GDP növekedése újra dinamikus, 4 százalék körüli szintre álljon vissza.
Ennek érdekében Nagy szerint három területen kell előrelépni. Első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. „A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani az óvatossági motívumot” – fogalmaz a miniszter.
Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat: a kormány célja, hogy a beruházásokat 25 százalék feletti szinten tartsa. Harmadik lépésként pedig tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, így el kell érni, hogy a 15–64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra növekedjen.