A tavalyi recesszió után felpörög a magyar gazdaság az Európai Bizottság szerint

A tavalyi visszafogott növekedés után az uniós gazdaság 2024-ben a vártnál gyengébb alapokon állt – állapította meg az Európai Bizottság téli időközi előrejelzése. A testület lefelé módosította a bruttó nemzeti össztermék növekedési kilátásait: 2023-ra az EU-ban és az euróövezetben a korábban várt 0,6 százalékról 0,5-re, 2024-re pedig az EU-ban 1,3-ról 0,9-re, az euróövezetben pedig 1,2-ről 0,8 százalékra. 2025-ben továbbra is 1,7 százalékos uniós, illetve 1,5 százalékos euróövezeti növekedéssel számolt.

Magyarországon 2023-ra 0,8 százalékos recesszió jött ki a jelentés hazánkról szóló részében. A dokumentum szerint júliustól szeptemberig ugyan nőtt a gazdaság, amit főleg a mezőgazdaság tolt meg a 2022-es szárazságok után, de az adatok azt jelzik, hogy továbbra is gyengélkedett az ipar. A jelentés a beruházások és a fogyasztás csökkenésével indokolja a recessziót, ráadásul a kivitel is csökkent, de a behozatal még annál is jobban, ami végül javított a GDP-n. A gazdaság fokozatosan tér magához, és 2024-re 2,4, 2025-re pedig már 3,6 százalékos növekedést jelez előre a dokumentum. Bár még mindig nagyon függünk az energiaimporttól, a növekvő reálbérek (a tavalyi 15 százalékos minimálbér-emelésnek is köszönhetően) és javuló fogyasztói bizalom alapján erősödik a fogyasztás, miközben csökken az infláció és így a Magyar Nemzeti Bank is lejjebb viheti az irányadó kamatokat.

Az infláció 2024-ben 4,5 százalékra, 2025-ben pedig 4,1-re esik vissza az előrejelzés alapján. Ez még mindig jelentősen magasabb, mint amit az EU-ra saccoltak (3,0, illetve 2,5 százalék), de messze van az idei 17 százaléktól, a 2024-es becslés pedig alacsonyabb a korábbinál. A magyar adat visszaesését a jelentés részben a bázishatásnak tudja be, azaz az infláció annyira magas volt, hogy ahhoz képest lassul a növekedése, emellett az energiaárak esését és a recessziót említi. A drágulás mérséklődése a testület szerint lassabb lesz a következő időszakban a fogyasztás felpörgésével és a magasabb munkaerőköltségekkel.

Az EU-ban az általános infláció tavaly a vártnál gyorsabban csökkent. Nagyrészt az energiaárak mérséklődése miatt volt így, de a gyengébb gazdasági növekedés is hatott rá. A tagállamok energiatámogatási intézkedéseinek lejárta és a Vörös-tengeri kereskedelmi fennakadások okozta magasabb szállítási költségek várhatóan erősítik az inflációt, de ez nem tartóztatja fel a csökkenését.