Fél évszázadon át verte a magyar tőzsde a londoni és a New York-i hozamokat

Az első hazai börze, a Pesti Áru- és Értéktőzsde éppen 160 éve, 1864. január 18-án kezdte meg működését. Első elnöke Kochmeister Frigyes, egy korán árvaságra jutó, de nagyon tehetséges soproni gyógyáru-kereskedő és vegyész lett, aki világlátott ember volt, fiatalon megfordult Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Belgiumban és Angliában. Amikor elindult a hazai tőzsde, a neves és köztiszteletben álló üzletember közfelkiáltással lett elnök, aztán annyira bevált, hogy végül 30 éven keresztül töltötte be a tisztséget.

Az első magyar tőzsde utolsó vezetője pedig Fuchs Jenő, a négyszeres olimpiai bajnok kardvívó volt. Neki előbb zsidó származása miatt gettóba kellett vonulnia, de 1945-ben Gerő Ernővel és a szovjet Vorosilov marsallal letárgyalta a tőzsde újraindítását. Újjá is szervezte a kereskedést, de 1948-ban az állam beszüntette az akkor 84 éves intézmény működését.

Az 1864 és 1948 között működő hazai tőzsde tele volt érdekes céggel, izgalmas személyiséggel, de a történeteket ma nemigen ismerjük. Ennek leginkább a szándékos amnézia az oka. A szocializmus évei alatt Magyarországon természetesen nem ápolták a „burzsoá” intézmény emlékét, de már csak azért is kollektív rossz lelkiismerete lehetett az utókornak, mert a tőzsde, illetve az ott jegyzett bankok, kereskedelmi cégek sok-sok vezetője veszett oda a vészkorszakban.

A százhatvanadik évfordulóra készült el (nyolc év munkájával) a Tőzsdemúzeum elnevezésű gazdaságtörténeti portál. A tőzsdei „Arcanum” egy olyan kezdeményezés, amely az 1864 és 1948 között virágzó magyar tőzsde cégeit, személyiségeit, árfolyamait mutatja be közgazdászok, gazdaságtörténészek feldolgozásában, igazán gazdagon illusztrálva.

Manuálisan és digitálisan

A projekt ötletgazdája és finanszírozója, Radnai Márton, a Ramasoft Zrt. vezetője elmondta, hogy ő és társai 2016-ban kezdték el a munkát, egyrészt azzal a céllal, hogy meghatározzák a régi magyar részvények hozamait, illetve azért, hogy feldolgozzák a 100 legjelentősebb egykori magyar vállalat történetét és a hozzájuk kapcsolódó személyiségek életét.

A technikai részletekbe nem megyünk bele hosszasan, de ehhez a különféle könyvtárakban fellelhető, kézzel vezetett árjegyzői lapokat kellett manuálisan rögzíteni, illetve ahol már sztenderdizáltabbak lettek a dokumentumok, ott OCR-technológiát (digitális karakterfelismerést) is alkalmazhattak a kutatók – tudtuk meg Szatmári Alexandrától, aki az adatgyűjtésért volt felelős a projekt során.

A munka nyomán immár magyar árfolyamadatok is rendelkezésre állnak, így derült ki, hogy

1864 és 1913 között a magyar tőzsde éves átlagban 8,41 százalékot hozott, miközben ugyanebben az időszakban a londoni börze 7,01, a New York-i pedig 6,03 százalékot.

Végh Richárd, a mai Budapesti Értéktőzsde vezetője köszöntőjében elmondta, hogy bár a hazai tőzsde valamivel később indult, mint például a lengyel, de 84 éves működése során – ami egybeesett a magyar gazdaságtörténet egyik legsikeresebb időszakával – nagyon prosperáló intézménnyé vált. Mindezt a magas átlagos hozamok is mutatják, miközben 1873-ban volt azért egy nagyobb válság is.

Eltérő pénznemek

Pelles Márton gazdaságtörténész, a kutatás vezetője a tőzsdemúzeum indulását bejelentő sajtóeseményen elmondta, hogy a múzeum virtuális, egy portálon lehet megismerni többek között azt, hogy mely épületekben volt a tőzsde székhelye, milyen pénznemekben zajlott a kereskedés, kik voltak a legfontosabb személyek, melyek voltak a legnépszerűbb papírok.

Mint mondta, a pénznemek változása magát a kutatást, a hozamszámítást is megnehezítette, hiszen

• 1864-ben még ezüstalapú osztrák forintot használtunk;
• 1892-től aranyalapú koronát;
• 1927-től megérkezett a pengő;
• majd 1946-tól a hiperinfláció letörése érdekében a forint.

Mint hallottuk, a sok-sok adat további kutatásokra is alkalmas, egy projekt során például 4000 egykori tőzsdei személyiség kapcsolatrendszerét tárták fel a kutatók.

Máig nyúló hatások

A cégeket böngészve kiderül, hogy több egykori társaságnak ismerjük a jogutódját, vagy legalábbis az „erkölcsi” utódját. Olykor kifejezetten meglepő történetekre is fény derül. Bárdi József autóipari cége, a Bárdi József Autómobil Részvénytársaság egykor tőzsdén jegyzett volt, a leszármazottak ma a jól ismert Bárdi Autót működtetik.

Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság, vagyis a Tungsram is népszerű cég és így nagy forgalmú részvény volt, ahogyan a mai Dreher, akkor még Első Magyar Részvényserfőzde néven, szintén ott volt a listán. A gázkonvektorairól ismert FÉG eredetileg Fegyver- és Gépgyár néven sokkal inkább fegyvereket gyártott. Frommer Rudolf cégvezető annyira sikeres volt, hogy nemcsak nemesi címet kapott, de róla nevezték el az első világháborúban is használt Frommer pisztolyt, amelyből állítólag a cég több évtized alatt 350 ezer darabot gyártott.