A naperőművek állami elővásárlási joga ismét leértékeli a magyar cégeket

Amikor az állam kellemetlenséget okoz a hazai cégeknek, valamiképpen leértékeli őket, az sokszor érthető. Ha nincs elég pénze a költségvetésnek, akkor például a vállalkozásoktól mindenféle különadókat szed be. Ez természetesen nem növeli az érintett cégek értékét, de legalább értjük az okát.

Vannak azonban olykor olyan intézkedések is, amelyek úgy értékelik le a hazai cégeket, vagy úgy rettentik el a külföldi befektetőket, hogy igazán az intézkedés valódi célja, vagy állami haszna sem látszik.

Állami elővásárlási jog a napparkokra

Ilyennek tűnik az is, hogy a kormány elővásárlási jogot vezetett be a napprojektekre. Vagyis amennyiben valaki eladná a hazai napelemparkját, akkor az állam megelőzheti a piaci vevőt, és ugyanazon az áron ő veheti meg az erőművet, amit hamarosan az MVM-be apportál. A témával mélyebben egy olvasónk jelzésére kezdtünk el foglalkozni, aki egy külföldi megújuló energiás cég „elbizonytalanodásáról” számolt be lapunknak. A társaság vizsgált volna hazai projekteket, de most óvatosabb lett.

Több kisebb szabályozásról van szó, előbb 2023. december 14-én jelent meg az 566/2023. (XII. 14.) rendelet az elővásárlásról, amit 2024. január 13. napjától kell alkalmazni, majd december 19-én megjelent az 1576/2023. (XII. 19.) határozat is, amely a kormányrendeletben foglalt állami elővásárlási jog egyes kérdéseit tisztázza.

A Portfolio azonnal írt is röviden a témáról, míg a Wolf & Theiss Ügyvédi Iroda egy szakmai bejegyzésben értékelte a helyzetet. Visszatérünk még a szakmai finomságokra, de előbb nézzük meg közérthetően, hogy mi is a baj ezzel az egésszel!

Mi a probléma?

Felmerülhetne ugyanis a kérdés, hogy mégis mit problémázunk, mi ezzel a baj? Hiszen amennyiben egy hazai üzleti kör el szeretné adni az ipari méretű napparkját, mindenképpen jól jár, vagy megveszi a külföldi vevője, vagy az állam fizeti ki ugyanazt az összeget.

Sajnos egyáltalán nem ez a helyzet. Sikerült elérnünk egy olyan üzletembert, aki konkrétan egy napprojekt értékesítésén dolgozott az év végén. Mint mondta, számára nagyon bosszantó és nem is érthető az intézkedés.

Ha ugyanis az állam a tranzakciókra ráír egy elővásárlási jogot, akkor sokkal kevesebben, jó eséllyel senki nem fog érdeklődni, vagyis vevői oldalról pénzt, munkát, energiát tenni a tranzakció előkészítésébe. Gyakorlatilag meghalhat a piac.

Amennyiben végül az állam él az elővásárlási jogával, akkor nem fogja az első vevőnek megtéríteni az addig beletett pénzét. Az átvilágítás, a jogi előkészítés, a szerződéstervezet és a fotovoltaikus projektek során szinte minden esetben a külső finanszírozási konstrukció sok idő és pénz. Forrásunk becslése szerint ez az egész alaphangon 100-200-300 ezer euróba fáj a vevőnek.

Van is pénz

Ráadásul a külföldieknek lehet még egy olyan rossz érzésük is, hogy az állam így befolyásolja a tranzakciós piacot, például azzal, hogy az eladókat inkább az általa kedvelt vevők irányába tereli. A magyar állam támogatásával, állami forrásokkal, tőkeprogramokkal ugyanis már sok megtámogatott, baráti üzletember, alapkezelő, magántőkealap jött létre.

Vagyis ha a piacon van ilyen hazai pénz a „nemzeti tőkésosztály” révén, akkor már nemcsak ott tart a magyar tranzakciós piac, hogy az állam megtilthatja a külföldiek tranzakcióit, hanem ott, hogy bizonyos ügyekbe be is tud lépni az állam és környezete. A külföldiek elhessegethetők, de van helyettük olyan magyar kör, amelyik szívesen vásárol, és persze örül, hogy más már megcsinálta az előkészítést.

Szóval összességében az elővásárlás első lépésben nem közvetlenül az eladónak gond, hanem először a potenciális vevőnek.

Ha ugyanis valaki magyarként felépít egy jó projektet, majd megkeres egy külföldit, el kell mondania azt is, hogy van ez az elővásárlás. Az pedig nem hangzik jó, hogy nézd meg a projektemet, világítsd át, de a végén lehet, hogy hiábavaló volt a beletett érdeklődésed, mert az állam elviheti a projektet.

Ha pedig a potenciális vevők már nem szeretik annyira ezt a piacot, mert van benne egy ilyen kockázat, akkor végül is az eladók is rosszul járnak, mert kevesebb lesz az érdeklődő, vagyis kereslet hiányában kisebb lesz az elérhető ár is.

Esetleg lehetne azért egy olyan pozitív hatás is, hogy az érdeklődő vevők jó árat ígérnek, mert azt gondolják, hogy ha magas árat fizetnek, akkor az állam talán nem viszi el előlük a projektet. Ám beszélgetőpartnereink szerint alighanem jellemzőbb lesz az, hogy így nem jönnek annyira a napprojektekre a külföldi befektetők, és mivel látják ezt az állami gyakorlatot, lehet, hogy a szélre sem (tudunk olyan külföldiről, aki most nézi a piacot, és nem tetszett neki ez a rendelet).

Általános szigorítás

Az állam korábban elsősorban nemzetbiztonsági, szuverenitási okokkal magyarázta azt, hogy miért kontrollálja mindenféle engedélyeztetéssel a cégvásárlásokat. A Wolf & Theiss említett elemzéséből kiderül, hogy Magyarország általában is szigorítja (a már eleve nagyon szigorú) azon szabályait, amelyek a külföldi befektetések engedélyezésére vonatkoztak.

Szűkül például azon kivételek köre, amelyek esetében nem merül fel FDI (külföldi közvetlentőke-befektetés) bejelentéstételi kötelezettség. Eddig voltak olyan tranzakciók, amelyek nem voltak engedélykötelesek, de az újonnan elfogadott szabályok értelmében már csak azokat a tranzakciókat nem kell előzetesen jóváhagyatni, amelyek cégcsoporton belül valósulnak meg.

Ezek a kötelező engedélyeztetések amúgy a Covid alatt vadultak be. A szabályozás célja vélhetően az volt, hogy

a koronavírus okozta nehéz gazdasági helyzetben ne lehessen a válságos helyzetbe került magyar tulajdonosokat olcsón kivásárolni, vagy a nehéz helyzetet ne használhassák ki tőkeerősebb nyugati üzleti körök a térhódításra.

Csak aztán egyre több lett a kontroll, a legtöbb hazai ágazatban a külföldiek nagyobb cégvásárlásait az akkori technológiai és ipari miniszternek kellett jóváhagynia (azóta már nemcsak Palkovics László távozott, de ITM sincsen), de kapott vétót nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a Belügyminisztérium is, illetve a felügyelt szektorokban van ilyen lehetősége a Magyar Nemzeti Banknak is.

Az Aegon-ügy volt a vízválasztó

Egy ideig lehetett azt hinni, hogy ez csak formaság, nyilván bizonyos ágazatokban (nukleáris, vízközmű, hadiipar) indokolható is a kontroll, ám egyszer csak történt egy döbbenetes eset.

Kiderült, hogy az állam alkalmazza is a vétót, nem engedélyezte, hogy az osztrák VIG már rég Magyarországon levő, tőzsdén jegyzett, uniós biztosítója megvegye az Aegon hazai cégét.

A sors iróniája, hogy aztán amikor már nagyon kellett a pénz a kormánynak a reptérre, eltűntek az aggályok, és mégis a VIG-nél landolhatott a biztosító részvényeinek nagy része.

Hogy mennyire rombolta le ez a sok szabály a hazai M&A-k (összeolvadások és felvásárlások) piacát, az nem egyértelmű; a magyar tranzakciós piac nem volt mostanában túl acélos, de azt persze nehéz megmondani, hogy ez hány százalékban tulajdonítható ezeknek szabályoknak, és hány százalékban egyéb tényezőknek (így például a Covidnak, az ukrajnai háború közelségének, a magyar gazdaság nehézségeinek).

A gyakorlat

Végül pár szót arról, hogy miként néz ki az elővásárlás a gyakorlatban. A közvetlen külföldi befektetésekre (FDI) vonatkozó szabályok alapján a magyar államot elővásárlási jog illeti meg a naperőműves beruházásokra. Vagyis ha egy külföldi befektető azt tervezi, hogy megvásárolna egy fotovoltaikus projektet (ide nem értve a háztartási méretű kiserőműveket, vagyis a lakossági napelemeket), akkor az államot mindenki mást megelőző törvényes elővásárlási jog illeti meg.

Az eljárás lebonyolításával a nemzetgazdasági és az energiaügyi miniszternek van feladata, az elővásárlási jogot a magyar állam 60 munkanapon belül gyakorolhatja.

Az állami elővásárlási jog következtében állami tulajdonba kerülő stratégiai céltársaságok felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlójává az energiaügyi minisztert kell tenni, majd a céltársaságokat az állami tulajdonba kerülésüket követő 6 hónapon belül az állami tulajdonú MVM Zrt.-be kell apportálni. A kormány alighanem komolyan gondolja ezt az egészet, mert a határozat forrásokat is rendelt az új feladathoz.