Jövő júniusig érvényben marad a Palkovics-kontroll

2020. december 02. – 09:31

Jövő júniusig érvényben marad a Palkovics-kontroll
Palkovics László innovációs miniszter Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A legtöbb hazai ágazatban a külföldiek nagyobb cégvásárlásait továbbra is a miniszternek kell jóváhagynia.

Továbbra is fagyott állapotban maradhat a hazai cégvásárlási piac. Először idén december 31-ig kötötte a külföldiek cégvásárlásait miniszteri jóváhagyáshoz egy hazai rendelet.

A járványügyi készültségről szóló törvény ezt most jövő június 30-ig meghosszabbította. Arról eddig nem jelentek meg hírek, hogy Palkovics László innovációs miniszter milyen mértékben engedélyezett, vagy állított le tranzakciókat, egyáltalán mennyire próbált bárki ilyen feltételekkel külföldiként részesedést szerezni Magyarországon?

A szabályozás

A jogszabály egy igen szélesen meghatározott ágazati körben a 350 millió forint feletti hazai részesedésszerzéseket köti miniszteri jóváhagyáshoz köti.

Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>

A szabályozás célja vélhetően az, hogy a koronavírus okozta nehéz gazdasági helyzetben ne lehessen a válságos helyzetbe került magyar tulajdonosokat olcsón kivásárolni, vagy a nehéz helyzetet ne használhassák ki tőkeerősebb nyugati üzleti körök a térhódításra.

Ám a jogszabály ezzel párhuzamosan minden magyar székhelyű társaságot le is értékel, hiszen amennyiben az értékesíthetőség politikai kontroll alá van vonva, az határozottan csökkenti a cégek értékét.

A prolongációról a Deloitte tanácsadó cég is kiadott egy rövid értékelést

Belföldi-külföldi

Emlékeztetőül: ez az a furcsa jogszabály, ami az uniós előírásoknak is szeretne megfelelni, de azért a magyar és más uniós államokat mégis szeretné megkülönböztetni, ezért egy furcsa jogi megoldást választott. A definíciós részben külföldinek csak az EU-n, az EGT-n (az Európai Gazdasági Térség az unión kívül az Egyesült Királyságot, Liechtensteint, Izlandot és Norvégiát is tartalmazza) és Svájcon kívüli befektetőket érti.

A magyar és a többi uniós, EGT-s tagállamot „belföldinek” minősíti, de előírásokat fogalmaz meg mégis a külföldi, valamint az EU egyéb országaiból, az EGT-ből és Svájcból érkező vevőjelölteknek is.

Eredetileg a 227/2020-as rendelet volt az, amelyik részletes szabályok mellett miniszteri tudomásul vételhez kötötte a külföldiek hazai részesedésvásárlását. Néhány ágazat valóban indokoltnak, „stratégiainak”, vagy nemzetbiztonság szempontjából kritikusnak tűnhet, így a hadiipar, a vízellátás, a nukleáris szektor, de a rendelet klasszikus versenyző szektorokra is megfogalmazta a szabályt: turizmusra, kereskedelemre, hulladék-gazdálkodásra.

Átmeneti?

Az Európai Unió négy alapvető szabadsága (áruk, tőke, szolgáltatások, személyek) szabad mozgása közül a jogszabály, ha átmenetileg is eléggé beleszáll a tőke szabad áramlásának jogába.

A jóváhagyáshoz be kell nyújtani a miniszternek egy rakás dokumentumot, a jogügylet részletes leírását, minden releváns körülmény bemutatásával, így a finanszírozással együtt, ezt nyilván nem mindenki adja át szívesen.

Az eddig az év végéig, mostantól a jövő év közepéig érvényes szabály éppen ezért alaposan megnehezíti a magyar cégek eladását, igaz azt már nehezebb eldönteni, hogy a koronavírusnak, vagy ennek a jogszabálynak köszönhető, hogy a hazai tranzakciós piac gyakorlatilag teljesen lefagyott.

A magyar állam láthatóan a mentőcsomagok közben is komoly figyelmet fordít arra, hogy a hazai tulajdon, ha lehet, továbbra is hazai tulajdon maradjon, sokféle hazai alap is indult arra, hogy megvédje a magyar cégeket a külföldi kivásárlók elől azzal, hogy a belföldi érdeklődőket juttatja forráshoz.

Hosszabb távon azonban aligha cél, hogy Magyarország kiessen a külföldi működőtőke (FDI) célpontjai közül, de a koronavírus egyelőre ebben is különleges helyzetet teremtett.