Megszólalt a kétkerületnyi, Tiborcz-közeli beruházás fejlesztője: Nem lesz akkugyár, sem vegyi elosztó

Kezdjük a legfontosabbal, a Soroksár és Gyál területén tervezett óriásberuházás fejlesztője, a Földber Ingatlanfejlesztő Kft. a Telex kérdéseire válaszolt és deklarálta:

„Az érintett területen nem lesz akkumulátorgyár, nem lesz hulladéklerakó, és nem lesz semmilyen veszélyes anyag, vegyiüzem vagy vegyianyag-elosztó sem. Ez fel sem merült bennünk.

A beruházással érintett területen a környezetre nagy hatást nem jelentő raktározási célú épületek, utak fejlesztése, továbbá azok környezetkímélő működtetésének biztosítása érdekében tehergépjárművek parkolását és ”zöld hidrogénnel„ való feltöltését biztosító üzemanyagtöltő állomás építése szerepel a terveinkben.”

Emlékeztetőül: Még szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. A két kerületnyi fejlesztési terület jövőbeli sorsa azonnal felkeltette a közvélemény, a civilek és az ellenzék érdeklődését. A kormány a Telexnek küldött válaszában jelezte, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, ami nem kínai vegyianyag-elosztó, ahogy attól civilek tartottak. Karácsony Gergely főpolgármester ugyanakkor nem zárta ki, hogy titokban mégis valami ilyesmi készül.

A Válasz Online hamarosan azt is azonosította, hogy a terület legnagyobb gazdája, a Földber Ingatlanfejlesztő Kft., amelynek tulajdonosai a sajtóban rendre Tiborcz Istvánhoz közelinek nevezett Főnix Magántőkealap, illetve több áttételen keresztül Katona György ügyvéd, a tényleges befolyást jelentő osztalékelsőbbségi részvények pedig a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő egyik leágazásánál (Tulipan Projects Zrt.) vannak.

A Telex gyakorlatilag az első cikkek megjelenése óta érdeklődött a tervekről, végül most a Földbertől részletes tájékoztatást kaptunk a készülő munkákra, a résztvevőkre, illetve a természetvédelmi aggályokra vonatkozó kérdéseinkre.

Ezekből a válaszokból próbáljuk összefoglalni az eddig megtudható részleteket. A fejlesztő a jövő konkrét partnereit, a beruházási összegeket, illetve a későbbi fejlesztési fázisok részleteit egyelőre nem kívánta elmondani, de így is nagyon sok mindent hallottunk a projektről.

Logisztika a lényeg

A Földber szerint a Soroksárt és Gyál városát érintő területen a fejlesztő és a betelepülő beruházók „komplex és környezet-kompatibilis logisztikai és raktározási beruházást” fognak megvalósítani.

Az elképzelés lényege, hogy Magyarország (Budapest) több nagy páneurópai szállítási útvonal szempontjából is kifejezetten jó fekvésű. Ilyen kereskedelmi útvonal:

• az Adria – Ukrajna,
• az Isztambul – Ruhr-vidék, illetve
• a Rotterdam – Curtici (Arad térsége), amely az európai konténeres forgalom egyik jelentős útvonala.

A külföldi hajózási cégek a Covidot követő időszakban nagy haszonra tettek szert. Ennek jó részét a kontinensen belüli intermodális csomópontok (azok a helyek, ahol az egyes szállítási módok között kehet váltani, például vasútról teherautóra) eszközfejlesztésébe forgatják vissza. Ez a koncepció arról szól, hogy amennyiben az áru megérkezik egy nagy kikötőbe, onnan azt még gyorsan és hatékonyan (ideértve a fenntartható áruszállítást) el kell osztani Európába, ehhez kell az új infrastruktúra.

Zöldítés

Az unió az épületek fenntarthatóvá, energiahatékonnyá fejlesztése mellett a logisztika és a közlekedés zöldítésére is nagy hangsúlyt fektet, például ösztönözné a zöld hidrogénnel történő hajtást, illetve az említett intermodális szállításokat, ami szintén új igényeket támaszt a logisztikában.

Az Európai Bizottság átfogó Közlekedés 2050 stratégiájának megvalósításához Európa közlekedési rendszerét át kell alakítani. 2030-ra a 300 kilométernél nagyobb távolságú közúti árufuvarozás 30 százalékát, 2050-re pedig 50 százalékát más közlekedési módra kell terelni, ami nálunk praktikusan a vasutat jelenti.

Az érintett terület ebben játszhatna vezető szerepet, mert három autópálya között fekszik, ezek az

• M51-es, ahonnan egy új gerincútról lesz elérhető a terület,
• az M0-ás, amelyhez egy külön csomópont épülne,
• illetve az M5-ös, ahonnan az M5-M0 csomóponton keresztül szintén feltárható az új ipari park.

Ezeket az autóutakat az intermodalitás fejlesztése nagy mértékben tehermentesítené a kamionforgalomtól, csökkentve az árutovábbítás környezetterhelését is.

Civil felháborodás

A lakosság azonban sokat nem tudott arról, hogy mi készül itt, amiből felháborodás lett. A beruházó reménye szerint ez elillan, amint megnyugtató információt kapnak az emberek arról, hogy „a 21. századnak megfelelő műszaki tartalmú csarnokok épülnek”, és az energiahatékony logisztikai központ környezeti terhelése nem lesz jelentős.

Természetesen a logisztikai park is növeli a környező autópályák forgalmát, de a cég állítása szerint ezt enyhíteni fogják a kapcsolódó csomóponti fejlesztések. Középtávon az intermodalitás is szóba kerül a beruházásnál, ami egy lényegesen fenntarthatóbb áruszállítási forma. Az is előnyként említhető, hogy ezen a terület nem lakott és a fejlesztés nem zavarja majd az urbanizált részeket. A terület külön előnye, hogy 15 percen belül elérhető a légi áruszállítás és e-kereskedelem szempontjából kiemelt jelentőségű Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér is.

Miért kell központ?

Felmerülhet a kérdés, hogy miért kell egy nagy közös projekt a logisztikai szerepre, miért nem ugyanolyan jó, ha több raktár van egymás mellett?

Erről azt hallottuk, hogy

településfejlesztési és városrendezési szempontból sokkal előnyösebb, ha koncentrált helyszíneken jelennek meg a logisztikai központok, nem pedig rendszertelenül, az egyes beruházók egyedi igényeinek megfelelően.

További előny, hogy az ilyen projektekhez szükséges infrastruktúra-fejlesztések (ideértve a közúti útkapcsolatokat és közművesítéseket) a méretgazdaságosság miatt gyorsabban és költséghatékonyabban tudnak megvalósulni. Nem elhanyagolható előny, hogy egy ipari parkon belül a cégek kapcsolatban lehetnek egymással. A Földber szerint az ilyen volumenű és stratégiai helyszínen megvalósuló beruházások jelentősen vonzzák a külföldi működőtőke beáramlását, amelynek vitathatatlan gazdaságfejlesztő és munkahelyteremtő jelentősége van.

Természetvédelmi aggályok

A Földber azt elismerte, hogy a projekt kezdeti rossz sajtójálrt a nem elégséges lakossági tájékoztatás volt a felelős. A projektgazda szerint azonban „a környezetre jelentős hatást nem gyakorló” fejlesztések készülnének itt, és azt mondják, „az érintett területre vigyázni fognak”. Valóban vannak itt lápos területek, de ezeket a Földber az érintett hatóságokkal és megfelelő környezetvédelmi szakemberekkel konzultálva, a megfelelő védőtávolságok biztosításával leválasztotta, megőrizve ott a helyi ökoszisztémát. A cég azt állítja, hogy a lápos területen nem lesz építkezés.

A fenntarthatósággal kapcsolatban hallottunk egy még divatosabb elképzelésről is, ez pedig az európai zöldhidrogén-fejlesztésekkel lenne szinkronban. A hidrogén akkor zöld, ha megújuló energia segíti a hidrolízist. Ilyen esetben még tisztább, mint az elektromos energia, ezért a meghonosítására vannak uniós programok is – ugyanakkor az eddigi gyakorlati eredmények elég gyatrák. Természetesen az elkerülhetetlen, hogy a belsőégésű motorokkal hajtott kamionokat is ki lehessen szolgálni, de a megújulóenergia-felhasználást javítaná a hidrogéntöltő, illetve az is, hogy napenergia biztosítaná a területen az áramot.

Kik a projekt résztvevői?

A fejlesztési területek tulajdonosa a Földber, emellett lesznek jövőbeli külföldi partnerei, európai és más kontinensekről érkező befektetőkkel is folynak tárgyalások. Ugyanakkor a fejlesztések megindulására nehéz konkrét időpontot mondani, hiszen jelenleg az építési előírásokat és beépítési szabályokat egyeztetik a helyi önkormányzattal, akiknek a támogatására feltétlenül számít az ingatlanfejlesztő cserébe azt ígéri, hogy jelentős adóbevételeket teremtő beruházásokat kívánnak megvalósítani.

Ugyanakkor ez még mind csak terv, mert egyelőre építeni nehéz lenne, mert az önkormányzat honlapján azt találtuk, hogy Soroksár a területet változtatási tilalom alá helyezte. Ez egyfajta önvédelmi lépésnek tekinthető, hiszen Soroksár korábbi cikkünk írása idején nem tudta, hogy mi készül.

Ha a fejlesztés tényleg elindulhat, akkor fázisonként valósulnának meg a létesítmények, nagyobb területegységenként szakaszolva. A cég szerint minden fázis nagyjából ezer új munkahely megteremtését tenné lehetővé – nem az építkezés során, hanem később, amikor már működni fog a központ.