Nagy Márton: A gazdaság bebizonyította idén, hogy uniós források nélkül is talpon tud maradni
2023. december 13. – 12:39
„Nem kerültem magasabb pozícióba, ez nem hatalmi, hanem szakmai és szervezési kérdés” – nyilatkozta az Economx-nak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki december 7-e óta vezeti a Gazdasági Kabinetet Varga Mihály pénzügyminiszter helyett. Nagy új szerepköréről ebben a cikkben írtunk részletesen.
A miniszter szerint nem a pozíció a lényeg, a munkát kell összefogni, az a feladata, hogy megkönnyítse a miniszterelnöki döntéshozatalt. Az Economx-nak azt mondta, három fontos ponton szeretnének áttörést elérni 2024-ben: a reálbér-emelkedésbe, a belföldre termelő beruházási aktivitásban és a munkaerőpiac felpörgetésében. „Fontos, hogy a lakosság bízzon abban, hogy ez a válság átmeneti volt, és fordulat következett be. Ezért is fontos a jövő év, hogy mindenki lássa, a vállalatok képesek a munkahelyeket biztosítani” – fogalmazott.
Az uniós források szükségességével kapcsolatban hangsúlyozta, azok nem adományok, hanem járnak az országnak, de
„a gazdaság bebizonyította idén, hogy uniós források nélkül is talpon tud maradni”.
Nagy Márton kifejtette, hogy a harmadik negyedévben a negyedik legmagasabb volt a magyar gazdaság növekedése az unióban, ami „tökéletesen bizonyítja, hogy az uniós források nélkül is képesek vagyunk kilábalni a válságból.” „Természetesen senki nem tagadja, a forrásokkal együtt ez gyorsabb, és a költségvetés helyzete stabilabb lenne, ugyanis az uniós forrásoknak van gazdasági, és finanszírozási hatása” – tette hozzá.
A Pénzügyminisztérium október elején jelentette be, hogy 3,9 százalékról 5,2 százalékra nő az éves államháztartási hiánycél GDP-arányosan. Mivel az eredeti tervben 3400 milliárd forintos hiánycél szerepelt, ebből az következik, hogy nagyjából 1100 milliárd forinttal lehet nagyobb a hiány idén, mint ahogyan azt korábban tervezték. A hiánycél növelését a „jelentősen megnövekedett kiadásokkal” magyarázták.
Szintén a Nagy által felhozott kérdéskörhöz kapcsolódik, hogy milyen áron marad talpon az állam: jelenleg ugyanis az egyik legnagyobb probléma az, mennyiért tudunk finanszírozáshoz jutni (az olcsó uniós pénzek helyett). Az állam az utóbbi időben nagyon drágán adósodott el, például busás hozamot fizető, inflációkövető kötvényeket bocsát ki és piaci alapon vesz fel fel devizakölcsönöket. Emiatt annyira megnövekedett kamatkifizetések súlya, hogy már a GDP 4 százalékára rúgnak ezek a kiadások – ennyivel kevesebbet lehet fordítani a hagyományos költségvetési célokra, oktatásra, szociális intézkedésekre, kultúrára, kutatás-fejlesztésre. A témáról a Telex podcastjában nemrég Surányi György volt jegybankelnökkel is részletesen beszélgettünk.
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint bár számít az uniós forrás, látni kell, hogy többféle finanszírozási modell létezik. Szerinte az FDI (külföldi működőtőke) „képes átvenni az uniós források szerepét, ami nagy eredmény, hiszen bizonyos fejlettségi szint után Magyarország nettó befizető lesz. A gazdaságnak fel kell készülnie arra, hogy hosszú távon az uniós források nélkül kell fenntartania a növekedési pályát”.
A reptérvásárlás kapcsán azt mondta, „jól haladunk, közelednek az álláspontok”. Nagy szerint a 13 fős a hitelezői körrel való „egyeztetés és megegyezés emészti fel a rengeteg energiát, időt”, ami akár jövő év elejére is tolhatja az ügylet zárását. A 444 forrásai szerint az üzemeltetésről szóló vita miatt megakadtak a tárgyalások a Budapest Airport felvásárlásáról a magyar és a francia fél között, erről itt írtunk bővebben.