Lantos Csaba: 2029 előtt nem nagyon lesznek új szélerőművek az országban
2023. november 28. – 11:50
Döntött a kormány arról, hogy szivattyús tárolós erőművet épít az országban, már a megvalósítási tanulmány készül és a beruházás helyszínét keresik az országban – többek között erről beszélt az Országgyűlés gazdasági bizottságában éves meghallgatásán Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter arról is beszélt, hogy a jövőben több szélerőmű is lehet majd az országban, de 2029 előtt nem épülnek majd olyan szélerőművek, amelyek ezután kapják majd meg az engedélyt.
Lantos azzal kezdte a beszámolóját, hogy az elmúlt egy évben, amióta a kormány az önálló energiaügyi tárca létrehozásáról döntött, jelentős árstabilizáció következett be, több ársapkát ki lehetett vezetni az üzemanyagok ársapkájától az élelmiszerek hatósági áráig, összességében sikerült legyőzni az inflációt. Arról is nagy eredményként beszélt a miniszter, hogy az elmúlt évben (amikor az energiaárak elszálltak, a kormány pedig sok fogyasztót kitett a rezsicsökkentésből) jelentősen csökkent az energiafogyasztás az országban. A gázfogyasztás az EU által elvárt 15 százaléknál nagyobb volt a visszaesés, és az áram fogyasztása is jelentősen csökkent, részben a sok újonnan telepített naperőműnek köszönhetően.
Az országban a miniszter szerint végbement és folyamatosan zajlik a napenergia-forradalom: a 2030-as tervet, hogy 6000MW napenergia kapacitás legyen az országban, már jövőre megvalósul majd, és már most volt nyáron több olyan óra, amikor az ország áramtermelésének 90 százalékát naperőművek biztosították. A következő nagy kihívás a megtermelt áram tárolása lesz, amit a kormány több módon akar ösztönözni. Egyrészt januártól olyan pályázatot ír ki a kormány, amiben háztartási naperőmű és akkumulátor telepítését támogatják a lakosságnak, és a vállalatoknak is lesz pályázat akkumulátorok telepítésére. A miniszter arról is beszélt, hogy
a kormány eldöntötte, hogy szivattyús tárolós vízerőművet épít az országba, ennek már a megvalósítási tanulmánya készül és a beruházás helyszínét keresik.
Lantos már korábban is beszélt arról, hogy ilyen erőmű építését fontolgatják. Ezek hegyekre épített vízerőművek, amelyekben egy magasan és egy alacsonyabban lévő mesterséges tavat kötnek össze. Amikor sok áram termelődik az országban, amit el kell tárolni, akkor felszivattyúzzák a magasabb tóba a vizet, amikor pedig nő az áramigény, azt leeresztve termelnek ezzel áramot. Lantos a meghallgatásán azt mondta, a kormány célja jelenleg, hogy jövő év végére meglegyen a beruházás helyszíne, és jelezte, hogy ez egy hosszú, akár tíz évet igénylő beruházás lehet. Korábban a miniszter utalt arra, hogy a Mátrai Erőmű környéke is a lehetséges helyszínek között van.
A napenergia mellett Lantos a szélenergiáról is beszélt. Mint mondta, a kormány végre meg tudott állapodni a kérdésben az Európai Bizottsággal, így a jövőben lakott területektől 700 méterre lehet majd szélkerekeket telepíteni. Eddig a kormány 12 kilométeres védőzóna fenntartását írta elő, ami lényegében az egész országban kizárta új szélerőművek telepítését.
Hogy mennyi új szélkereket lehet majd telepíteni, arról kisebb vita alakult ki a meghallgatáson.
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője hozzászólásában arról beszélt, hogy szakértői becslések szerint 3000-3500MW szélenergia-kapacitást lehetne telepíteni az országba, vagyis ennyi Magyarországon megtermelt áramról mondott le a kormány a saját szigorú szabályozása miatt. Lantos Csaba szerint ezek túlzó becslések, meglátása szerint 1000-1500MW szélenergia-kapacitást lehet gazdaságilag racionális módon telepíteni az országba. Nemcsak az ország földrajzi adottságai miatt (a miniszter szerint az új szabályok szerint az ország területének 11 százalékára lehet szélkereket tenni, de ebből nem mindenhol fúj annyira a szél, hogy ez megérje), és amiatt is, hogy a 20-25 százalékos kihasználtsággal működni képes magyar szélerőművek nem tudják fölvenni a versenyt a hatalmas német szélerőművekkel. Éppen ezért Magyarországon a szélenergia inkább kiegészítő, komplementer szerepet kaphat az áramtermelésben.
Németország északi partjainál esetenként 15MW kapacitású szélkerekek épülnek, amelyek nagyobb kihasználtsággal tudnak működni, és amelyek a német hálózat sajátosságai miatt Magyarországon keresztül küldik az áramot a délnémet iparvidékekre, ezzel néha negatívba lökve az áram árát Magyarországon. (Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője megkérdezte a minisztert, hogy miért volt a változtatásra szükség az EB-vel való megállapodásra, mikor ezt a korlátozást a kormány maga hozta. Erre a kérdésére nem kapott választ)
Dávid Ferenc, a DK képviselőjének kérdésére a miniszter elmondta, hogy meg fog változni a szélenergia telepítésének szabályozása, de az állam nem kívánja ezt támogatni, ezek piaci beruházások lesznek. Azt is elmondta, hogy
2029 előtt nem fognak megépülni olyan erőművek, amelyek majd a mostani új szabályozás alapján kapnak engedélyeket.
Mint mondta, az új engedélyeket megszerző napelemparkok is majd 2029 után állhatnak üzembe, így a szélerőműveknél sem lehet ennél gyorsabb üzembe állásra számítani. Annyi kivétel lehet, hogy, mint mondta, vannak már korábban kiadott engedélyek, amelyek alapján végül nem épültek szélerőművek. Ha ezek az engedélyek új gazdára találnak a piacon, akkor már 2029 előtt is felépülhet pár új szélkerék.
Orosz Anna, a Momentum képviselője többek között a Direkt 36 cikkéről is kérdezte a minisztert, amely szerint Lantosnak ciprusi offshore cége volt, akkor, amikor a Fidesz éppen mindenkit offshore-lovagozott. A miniszter szerint egyrészt ő akkor nem volt politikus, üzletemberként nyitott céget Cipruson, ami egy másik uniós tagállam, ezért az itt nyitott cég szerinte nem offshore vállalkozás. Azt is elmondta, hogy a ciprusi biznisz nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért két év után be is zárta, azóta pedig nincs külföldi érdekeltsége.
