2023. november 14. – 17:06
Elegáns körülmények várták Lantos Csabát, amikor 2009 februárjában egy rövid, kétnapos üzleti útra érkezett a ciprusi Limassolba. A jelenleg az Orbán-kormány energiaügyi minisztereként szolgáló üzletember a város egyik legelegánsabb szállodájában, a Four Seasonsben szállt meg, egy olyan Superior kategóriájú szobában, amelynek ablakai a közeli Afrodité strandra néztek.
Lantos azért utazott Ciprusra, hogy ellátogasson a Meritservus nevű céghez, amely arra szakosodott, hogy külföldieknek ciprusi cégeket hozzon létre, és segítse őket abban, hogy akár titokban üzleteljenek ezeken keresztül.
Lantosnak akkor már két éve volt egy ilyen cége. A Bretonhorn Ltd. nevű társaság 2007 és 2009 között Lantos magyarországi vagyonkezelő cégének, a Futurmednek volt a tulajdonosa. A Futurmedet azután hozta létre az üzletember, hogy távozott az OTP Bank vezérigazgató-helyettesi posztjáról, és ennek a cégnek a révén kezdte el építeni saját üzleti vállalkozásait, többek között az egészségügy területén.
A miniszter korábbi ciprusi cégéről eddig nem jelentek meg információk a nyilvánosságban. A Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként szerzett róla tudomást, amelyet a Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) és a Paper Trail Media nevű német tényfeltáró szerkesztőség vezetett. A Cyprus Confidential nevű nyomozás alapját olyan belső iratok képezték, amelyek ciprusi üzleti ügyek intézésével foglalkozó cégektől, köztük a Meritservustól szivárogtak ki.
Az iratokból az derül ki, hogy a 2000-es években még kifejezetten népszerű volt a ciprusi cégek használata a magyar üzleti elit köreiben. A kiszivárgott fájlok között is feltűnnek az egy időben Bajnai Gordon egykori miniszterelnök által vezetett Wallis befektetői csoport ciprusi üzleteivel és Simor András korábbi jegybankelnök ciprusi cégével kapcsolatos iratok. Ezekről ugyanakkor már akkoriban részletesen beszámolt a sajtó, és sokat foglalkozott vele az akkor még ellenzékben lévő Fidesz is. Orbán Viktor ezekre az üzletekre utalva kezdte el Simort és másokat „offshore lovagnak” nevezni.
Lantos ugyan csak 2022-ben vállalt hivatalos politikai pozíciót a miniszteri poszt elfoglalásával, de már régóta tagja volt a Fidesz hátországának. Pár éve bekerült a 4iG tanácsadói testületébe is, amely cégről nemrég mutattuk be, hogy milyen komoly prioritást jelent Orbán Viktor számára.
Lantos nyilatkozataiban mindig is vállalta, hogy szimpatizál a Fidesszel, 2007 és 2009 között pedig az akkor még egyértelműen pártközelinek számító Heti Válasz című lapnak volt a tulajdonosa. Lantos pont ebben az időszakban üzletelt Cipruson, ráadásul épp ugyanazon a cégén keresztül, amely a Heti Válasznak is a tulajdonosa volt, miközben a lap nagyon keményen támadta Simort és másokat a ciprusi cégeik miatt. (A lap egykori vezetése és munkatársai állítják, hogy Lantos nem szólt nekik a saját ciprusi cégéről.)
Lantos Csaba nem reagált a Direkt36 kérdéseire, amelyeket múlt héten küldtünk el a minisztériumának. Nem válaszolt Orbán Viktor hivatala sem.
„A magyarok nem tudják kimondani”
2007 június elején egy magyar ügyvéd levelet küldött a Meritservus egyik munkatársának, és az üzenethez csatolta Lantos Csaba útlevelét, lakcímkártyáját és más személyes dokumentumait. Az ügyvéd leírta, hogy Lantos magyarországi vállalkozása, a Csemgando Kft. szeretne megvásárolni egy ciprusi céget.
A Meritservus és a hozzá hasonló szolgáltató cégek úgy szokták ezt intézni, hogy náluk már eleve sorban állnak a bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, de semmilyen érdemi tevékenységet nem végző társaságok, amelyeket aztán azonnal át is tudnak adni az érdeklődőknek. Ezeket angolul úgy is hívják, hogy „shelf company” vagyis „polc cég”, ami arra utal, hogy egy olyan társaságról van szó, amelyet csak le kell emelni a polcról, és már használható is.
Lantosék ki is választottak egy céget a Meritservus listájáról, de kiderült, hogy a ciprusi szolgáltató közben eladta azt másnak. A Meritservus azt javasolta a magyar ügyvédnek, hogy válasszák a „Chrysogonus Investments Limited” nevű, nem sokkal korábban bejegyzett társaságot. A jogász ugyanakkor ezt a lehetőséget elutasította azzal, hogy a „magyarok nem tudják kiejteni azt, hogy Chrysogonus”. Így esett végül a választás a Bretonhorn nevű cégre.
Lantosék először arról gondoskodtak, hogy titokban maradjon a magyar üzletember részvétele a ciprusi társaságban. Hiába volt ugyanis a tényleges tulajdonos a Csemgando Kft., papíron a Bretonhorn részvényei a Meritservus leánycégének, a Finservus nevű ciprusi társaságnak a nevén voltak. Így rejtve tudott maradni az, hogy ki is a Bretonhorn valódi tulajdonosa, mert ha valaki megnézte a cég papírjait, akkor csak a Finservust találhatta ott részvényesként.
Erről a Csemgando egy szerződést is kötött a Finservusszal, amelyben az áll, hogy ugyan a Csemgando birtokolja a Bretonhorn részvényeit, de általa nem részletezett okok miatt nem akar élni ezzel a lehetőséggel, úgyhogy „ennek eredményeként a részvények továbbra is a Megbízott [vagyis a Finservus] nevén lesznek regisztrálva”. A Csemgando ezért 2500 eurót fizetett a Finservusnak.
A valódi tulajdonos elrejtésére ez egy bevett módszer az offshore üzletek világban, és a Meritservus is kínálta ezt sok más ügyfelének az évek során. A közelmúltban derült ki a Guardian és az OCCRP tényfeltáró cikkeiből, hogy a ciprusi cég pont ezen a módon, a Finservus közbeiktatásával segített titokban tartani azt, hogy különböző orosz oligarchák – köztük Roman Abramovics, a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló orosz milliárdos – milyen ciprusi cégeket birtokolnak.
Átfolyatott százmilliók
A kiszivárgott iratokból kiderül az is, hogy mire használta Lantos a ciprusi cégét.
2007 júliusában született egy döntés arról, hogy Lantos magyarországi cége, a Csemgando Kft. ad 600 millió forintnyi hitelt a Bretonhorn Ltd-nek azzal a feltétellel, hogy azt legkésőbb 2012 végéig vissza kell fizetnie. Nagyjából ezzel egy időben a Bretonhorn úgy határozott, hogy 500 millió forintot kölcsönad a saját tulajdonában álló Futurmed Kft. nevű magyar cégnek, szintén 2012 végi lejárattal.
Mivel a kiszivárgott iratok alapján úgy tűnik, hogy a Bretonhornnak nem volt más forrása, ezért feltehetően az történt, hogy Lantos átfolyatta a saját pénzét a tulajdonában álló cégeken keresztül. Magyarországról, a Csemgando Kft-től elindult 600 millió, majd a ciprusi cég közbeiktatásával visszaérkezett ebből 500 millió Magyarországra egy olyan céghez, amely szintén Lantos érdekeltsége volt.
A Direkt36 által megkérdezett – a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő – adótanácsadók szerint egy ilyen konstrukciónak üzletileg az az értelme, hogy a kamatköltség révén meg lehet spórolni valamennyi pénzt.
Ha két azonos tulajdonban lévő magyar cég bonyolítana egy ilyen hitelügyletet egymással, akkor ott nincs lehetőség ilyesfajta nyerészkedésre. Az történne ugyanis, hogy a kölcsönt felvevő cégnek kamatot kell fizetnie a kölcsönadó cégnek. Előbbinél ez ráfordításként jelentkezik, tehát ennyivel csökken az adóalapja, és kevesebb társasági adót kell befizetnie az államnak. Utóbbinál viszont bevételként jelentkezik a kamat, tehát ott nő az adóalap, és így többet kell befizetnie adóként.
„Tehát csoportszinten zéróra jön ki” – fogalmazott az egyik forrás.
Egy ciprusi cég közbeiktatásával ugyanakkor – legalábbis az akkori, 2007 környéki szabályok szerint – csökkenteni lehetett a befizetendő adót az adótanácsadók szerint. Ha ugyanis a kölcsönt felvevő magyar cég egy ciprusi cégnek fizetett kamatot, akkor ott az abban az időben érvényes szabályok szerint az után nem kellett adót fizetni. A ciprusi cég pedig ezután már dönthetett úgy, hogy osztalékként fizeti tovább az összeget a magyar tulajdonosának, akinek aztán ezután már Magyarországon nem kellett adóznia. A kölcsönt felvevő magyar cég adóalapja tehát csökkent a visszafizetett kamattal, a kölcsönt nyújtó adóalapja viszont nem nőtt, mert osztalékként kapta vissza a pénzt.
„Jogcímet vált a pénz, ha közéteszed a ciprusi céget” – foglalta össze az egyik adótanácsadó.
Hozzátette azonban, hogy a Lantos esetében felmerült 500-600 milliós összegnél ezen évente néhány millió forintot lehet csak nyerni. „Nem ez lesz az életed offshore-ozása” – fogalmazott a forrás, aki szerint a ciprusi cég közbeiktatásával inkább a titkolózás lehetett a cél, ha ez valamilyen okból fontos volt az ügylet végrehajtójának. A külső szemlélő számára ugyanis nem derülhetett ki, hogy milyen hitelkapcsolat van Lantos két magyar cége között.
Mivel Lantos nem válaszolt a kérdéseinkre, így nem derült ki, hogy szerinte mi volt az ügylet értelme, ahogy az sem, hogy van-e még bármi köze a Bretonhornhoz vagy más ciprusi céghez. A magyar cégnyilvántartási adatokból az látszik, hogy a Bretonhorn 2009 júniusáig volt tulajdonos a Futurmed Kft.-ben. A helyét Lantos magyar cége, a Csemgando vette át, onnantól tehát az üzletember átlátható módon vállalta, hogy ő a tulajdonos, és többé nem rejtőzködött el a ciprusi cég mögé.
„Offshore lovagok”
A 2000-es években a magyar üzleti elit tagjai között elterjedt volt a ciprusi cégek használata. Egyrészt így csökkenteni tudták az adóterheiket, másrészt a Meritservus által is kínált megoldásoknak köszönhetően titokban is tudták tartani bizonyos érdekeltségeiket.
„Ami Cipruson történt, az Cipruson maradt” – jellemezte az akkori helyzetet az egyik adótanácsadó forrás.
Abban az időszakban Magyarországon a legnagyobb visszhangot talán Simor András ciprusi cége váltotta ki. A korábban privát pénzügyi cégeket vezető közgazdász 2007-ben, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök jelölése nyomán került a Magyar Nemzeti Bank élére. Simor a jegybankelnökként leadott vagyonbevallásaiban beszámolt arról, hogy van egy Trevisol Management Services Ltd. nevű cége, de ez nem keltett különösebb figyelmet egészen 2009-ig. Akkor számolt be a HVG arról, hogy a vagyonbevallásai alapján több százmillió forinttal csökkent Simor vagyona, ami alapján felmerült, hogy ez a pénz esetleg a ciprusi cégébe került (mint később Simor elismerte, ez történt).
Erre a témára ráharapott az akkor már a 2010-es választásokra készülő Fidesz. Orbán Viktor elkezdte offshore lovagnak nevezni Simort és más, szintén ciprusi érdekeltségekkel rendelkező kormánypárti politikusokat. Egy 2009 májusi sajtótájékoztatóján pedig úgy fogalmazott, hogy „torkig vagyok azzal a helyzettel, amikor Magyarországon a jegybankelnök, a miniszterelnök meg a pénzügyminiszter kimenti vagyonát az adózás elől offshore cégekbe, majd ezután pénzhiányra hivatkozva, megszorításokkal sarcolja meg az embereket.”
Simor felháborodott ezen, és levelet írt Orbánnak, amelyben kijelentette, hogy „sem tulajdonomban, sem érdekeltségi körömben nincs offshore cég. A tulajdonomban álló egyetlen külföldi bejegyzésű társaság, a Trevisol Management Services Ltd. elnevezésű cég nem offshore cég, hanem az Európai Unió egyik tagállamában bejegyzett, a helyi adójogszabályok alapján adót fizető (onshore) társaság.”
Simor nem sokra ment ezzel az érvvel. Folytatódtak ellene a támadások a fideszes politikusok és a párthoz közeli média részéről.
A Heti Válasz főszerkesztője, Borókai Gábor például 2009. június 11-i vezércikkében keményen bírálta a ciprusi érdekeltségekkel rendelkező kormányzati politikusokat, Simorról pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy „a kis magyar közszolgálati pornográfia egyik emblematikus figurájává nőtte ki magát”.
Borókai a Direkt36-nak most azt mondta, hogy a lap akkori tulajdonosa, Lantos nem szólt neki arról, hogy neki is volt ciprusi cége. A ciprusi ügyekről szóló Heti Válasz-cikkek többségének szerzője, Bódis András azt mondta, hogy Lantos neki sem szólt arról, hogy van ciprusi cége, de jelezte, hogy neki a baráti köre miatt kínosak ezek az anyagok. Bódis tudomása szerint ezért is adta el végül Lantos a lapot 2009 második felében.
A történteknek valóban különös személyes dimenziót ad az, hogy Lantos és Simor régóta ismerték egymást. A 90-es években együtt dolgoztak a Creditanstalt csoportnál (ahol Bajnai is dolgozott), és ugyan világnézetük és politikai szimpátiájuk különbözött, sokáig jó viszonyban voltak egymással. Az őket ismerők szerint ez végképp megromlott, miután Lantos 2022-ben elvállalta a miniszteri posztot a kormányban.
Simor a Direkt36-nak azt mondta, nem tudott arról, hogy Lantosnak szintén volt ciprusi cége. Hozzátette, nem beszélt Lantossal arról sem, hogy őt támadta a fideszes sajtó – köztük a Heti Válasz – a saját ciprusi üzlete miatt.
A cikk elkészítésében közreműködött Schneider Balázs.
A magyar cégnyilvántartási adatok megismeréséhez az Opten szolgáltatását használtuk.
