Megjött az MNB inflációs becslése, lehet számolgatni, mennyit fognak fizetni a prémium állampapírok

17,9 százalékra becsülte a Magyar Nemzeti Bank az idei éves inflációt a csütörtöki inflációs jelentésében, és ez valószínűleg már nem nagyon fog változni. Ha bejön a tippjük, akkor jövőre a jelenleg is kamatozó prémium állampapír-sorozatok majdnem fele 19 százalék felett fog kamatozni, miközben a jelenleg kapható egyetlen Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), a 2033/I 18,15 százalékot fog hozni, írja a Portfolio elemzésében.

Év végére 7-8 százalék közé süllyed a fogyasztóiár-index, és a dezinflációs hatás 2024-ben is kitart majd, de az infláció csak 2025-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba – mondta csütörtökön Balatoni András, az MNB igazgatója a szeptemberi inflációs jelentést bemutató online sajtótájékoztatón. Az idei infláció becslése azért is fontos, mert ettől függ az inflációkövető állampapírok kamatozása.

Az MNB az idei évi inflációs előrejelzés középértékét 0,4 százalékponttal 17,9 százalékra, a jövő évit pedig 0,5 százalékponttal 5 százalékra emelte. Így ha igaza lesz az MNB-nek, akkor az inflációkövető állampapírokkal is magasabb hozamot lehet majd elérni, mint amivel eddig számolhattunk.

A Prémium Magyar Állampapír kamatbázisát az éves infláció adja, a jelenleg elérhető egyetlen PMÁP, a 2033/I a tavalyi 14,5 százalékos átlagos inflációra ad 0,25 százalékos kamatprémiumot, így a papír jelenleg 14,75 százalékot kamatozik. Ennek a 14,75 százaléknak az időarányos kamatát a papír jövőre fizeti ki, majd a jövő év utáni 18,15 százalékos kamatot 2025-ben lehet megkapni.

Ha az MNB várakozásainak középértékét vesszük, akkor egymillió forint befektetése esetén a 10. év végén (2033-ban) közel 1,785 millió forintnyi megtakarítás érhető el a PMÁP-pal.

A szeptemberi inflációs adatokról a Telexen is beszámoltunk, ahogy arról is, hogy Magyarországon januárban 25,7 százalékon tetőzött az infláció, azóta csökken az éves alapon számolt drágulás mértéke. Ez főleg azért van, mert az infláció külső okai nagyrészt elmúltak, és a bázishatás is játszik: azaz hónapról hónapra egyre magasabb tavalyi értékkel hasonlítjuk össze az ideit.

Bár sikernek tűnhet, hogy Magyarországon ennyit mérséklődött az infláció az elmúlt fél évben, nemzetközi összehasonlításban ez még mindig nagyon magasnak számít. Az Eurostat adatai szerint júniusban például 19,9 százalék volt az infláció Magyarországon, miközben az euróövezetben ennek kicsit több mint a negyede, mindössze 5,5 százalék. Azt, hogy hogyan nyögi – vagy nem nyögi – Európa többi része a háborús inflációt, térképen is bemutattuk.

Matolcsy György jegybankelnöknek és Orbán Viktor miniszterelnöknek tartós nézetkülönbsége van a monetáris politikában, erről ebben a cikkben írtunk részletesen. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig elismerte, hogy Magyarország védekező, válságkezelő üzemmódban van.