A Mol-toronynál tüntettek a fémesek, százötvenen átvonultak az Energiaügyi Minisztériumhoz
2023. július 14. – 14:06
- Fémkereskedők hirdettek meg tüntetést a Mol-székházhoz, ahonnan egy 150 fős menet átvonult az Energiaügyi Minisztériumhoz.
- Tizenhárom pontból álló petíciójukat átadták a minisztériumban, majd visszatérve a Mol szákházához, a cég képviselőjének is.
- A demonstrációt a július 1-től érvényes új hulladékkoncesszió miatt szervezték.
- Szakmai szervezetük szerint a fémkereskedők jelenleg bizonytalan helyzetben vannak: nem tudják, hogy mi a koncessziós fémhulladék és mi nem.
Péntek délután tüntetést kezdett a Mol székházánál a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete, hogy tiltakozzon a 35 évre kiszervezett hulladékkoncesszió egyes pontjai ellen. A helyszínen lévő tudósítónk szerint, az esemény hivatalos kezdetekor körülbelül száz résztvevő várakozott a székháznál. Néhányan alumínium sörösdobozokat kötöttek össze és ezeket húzták magukkal, nagy zajt csapva. A demonstrálók hangulata jó, körülbelül harminc teherautóval érkeztek, több járművel dudáltak, füttyögtek, és kondérokat ütögettek.
A tüntetés első helyszínén, a Mol székházánál lezárták a három sávos Dombóvári út szélső sávját, majd a tiltakozók gyalog elindultak a Energiaügyi Minisztériumhoz, hogy ott átadjanak egy petíciót, ezt követően a Molnak tervezték átadni a követelések jegyzékét. Amikor a tüntetésen elhangzott, hogy neki nyújtják át a követéléseket, a tömegből valaki azt kiabálta, hogy miért nem Hernádinak, amivel Hernádi Zsoltra, a Mol Nyrt. elnökére célzott.
Szlávik Mónika, az egyesült elnöke a Telex munkatársának elmondta, a szervezet tagjai remélik, hogy a mai tüntetés után lesz érdemi párbeszéd mind a jogalkotóval, mint a koncesszorral. Hozzátette, a fémkereskedők jelenleg bizonytalan helyzetben vannak, mert nem tudják, hogy mi a koncessziós fémhulladék és mi nem. Ezután Szlávik felolvasta az egyesült 72 tagvállalatának követeléseit, amit hangos dobolás, sípszó és füttyögés fogadott. A legnépszerűbb rigmus az „Adjátok vissza a kenyerünket”, de a résztvevők egyelőre nem kezdtek közös skandálásba.
A résztvevők fél három előtt elindultak az Energiaügyi Minisztériumba, élükön Szlávikkal. Először a járdán haladtak, a Budafoki úttól viszont az úttesten folytatódott a menet. Sokan „Hulladékhasznosítás, élt 1988-2023.07.01.” feliratú pólót viseltek, mások viszont feketében jelentek meg, de ruházatukon nem olvasható felirat.
A demonstráció teljes létszáma időközben elérte a százötven főt. Munkatársunk szerint a szektorban dolgozó fizikai munkások mellett többen családtagjaikkal, gyerekeikkel vonulnak, és a ruházatból ítélve a cégek vezetése is képviseltette magát, de több fiatalt is lehetett látni, akik talán az ügy környezetvédelmi vonatkozásai miatt tartották fontosnak, hogy részt vegyenek az eseményen.
A minisztérium Október huszonharmadika utcai épületéhez érve Szlávik Mónika átadta a követeléseket a tárca munkatársának, közben többen azt kiabálták, hogy menjünk be, ám erre végül nem került sor. Ezután a menet elindult visszafelé a Mol székházához, hogy a cégnek is átadják a petíciót és ide nagyjából negyed négyre vissza is ért, ahol a résztvevők azt skandálták, hogy vonják vissza, vonják vissza. Györkös Péter, a cég Anyag és Termékáram vezetője fél négykor átvette a követeléseket. A demonstráció ezután békésen befejeződött.
A MOHU szerint csak egységes rendszerben érhető el a 65 százalékos újrahasznosítás
A Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) feladata az EU-s célértékek teljesítése, és ehhez egy egységes, országosan működő rendszert épít ki – olvasható a társaság közleményében, amelyet a Telexnek küldtek el. Az EU célja a 65 százalékos újrahasznosítás. Jelenleg ez a szám Magyarországon alig több, mint 30 százalék, és ez a fémtartalmú hulladékok esetében is igaz. Mindannyiunk érdeke, hogy ez jóval magasabb legyen. Ehhez azonban elengedhetetlen az összes hulladék átlátható, szabályos és egységes rendszerben történő kezelése, mert csak így lehet nyomonkövetni, mi történik a leadott hulladékkal, hogyan és hol lehet újrahasznosítani azt. Mind az uniós, mind a hazai szabályozások ezt támogatják.
A társaság szerint a MOHU ehhez keres partnereket, és a jövőben is számít a fémtartalmú hulladékok gyűjtésében, szállításában és előkezelésében jelenleg is résztvevő cégek, vállalkozók együttműködésére. A MOHU ennek érdekében már mintegy 70 céggel megállapodott a közös, mindkét fél számára előnyös együttműködésről, és országosan lefedte a szükséges kapacitásokat, jelenleg is több mint 100 fémtelep és 60 MOHU szerződött autóbontó működik Magyarországon – áll a közleményben.
Miért tüntetnek?
A péntek délutáni tüntetést a július 1-től érvényes új hulladékkoncesszió miatt szervezték a fémkereskedők. Magyarországon két hete indult el az új hulladékkezelési rendszer, a koncessziót a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) nyerte el. Mint arról a Telex is beszámolt, az új rendszer egyik legvitatottabb részterülete a fémhulladék. A Mol úgy véli, mivel a fémhulladék tekintetében is meg kell felelnie Magyarországnak az unió újrahasznosítási szabályainak, logikus, hogy itt is van feladata a MOHU-nak.
A fémkereskedők azonban úgy vélik, hogy a fémhulladékok átvétele és felvásárlása általánosan nem tartozik a hulladékgazdálkodási koncesszióhoz, ezt azonban mégsem tükrözi a jogszabály. A Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete úgy látja: sem a jogszabály indokolása, sem a koncessziót elnyerő Mol-csoport nem adott erről érdemi iránymutatást, ami komoly bizonytalanságot okoz a fémkereskedelemmel foglalkozó profitorientált vállalkozásoknak.
A pénteki események célja annak kinyilvánítása, hogy a fémkereskedők szerint a természetes személyek értéket képviselő fémhulladékainak az átvétele, felvásárlása a fémtörvény alapján végzett hulladékgazdálkodási tevékenység nem tartozik a koncesszióhoz. A tüntetők azt szeretnék elérni, hogy ezt az állam jogalkotással is tisztázza.
Érvelésük szerint, az alaptörvény értelmében mindenkinek joga van a tulajdonához, így jogos elvárás az, hogy az értékkel bíró hulladékaikat piaci áron, az általuk preferált gazdasági társaságnak értékesíthessék. Szintén az alaptörvény szerint mindenkinek joga van a vállalkozása szabadságához is, így a gazdasági társaságok jogos elvárása, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységüket a jövőben is végezhessék.
A tiltakozók írtak egy 13 pontból álló listát, amelyben követelik, hogy a kormány kezelje partnerként a szakmát, biztosítsák a piaci verseny fenntartását a hulladékkezelők közt, valamint kérik, hogy a minisztérium felelősen gondolja át a lomtalanításból élő társadalmi réteg helyzetét is.