Európai Bíróság: Nem lehet megtiltani, hogy egy külföldi cég magyar kavicsbányát vásároljon fel

Fontos gazdasági ügyben maradt alul a szigorú magyar szabályozás. Nem alapvető társadalmi érdek, hogy korlátozzák a letelepedés szabadságát az építőipar ellátásbiztonságára hivatkozva – írja az Európai Unió Bírósága ítélete alapján a Hvg.hu.

Az építési betontermékeket gyártó Xella Magyarország Építőanyagipari Kft. azért indított pert – az akkor még – Innovációs és Technológiai Minisztérium ellen, mert megtiltották a számára, hogy megvásárolja kavics-, homok- és agyagbányát üzemeltető Janes és Társa Kft.-t.

Az ok az volt, hogy a Xella Kft. külföldi tulajdonú: egy német társaság tulajdonában áll, amelynek tulajdonosa egy luxemburgi társaság, ez utóbbi pedig közvetetten egy legfelső szintű anyavállalat tulajdonában áll, amelynek székhelye Bermudán található, és amely a tulajdonosi láncolat végén egy ír állampolgárhoz tartozik.

A magyar kormány még 2020-ban, a koronavírus-járvány idején hozott egy kormányrendeletet arról, hogy a belgazdaságért felelős miniszter engedélye szükséges ahhoz, hogy külföldiek stratégiai jelentőségű vállalatokban tulajdont szerezhessenek. A jogszabály alapján a tárca úgy ítélte meg, hogy a Janes és Társa a külföldi befektetések átvilágítására szolgáló mechanizmust létrehozó magyar jogszabály értelmében stratégiai jelentőségűnek minősül.

A per a Fővárosi Törvényszéken landolt, ahol a bíró előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Bírósághoz fordult iránymutatásért. A most kiadott iránymutatás szerint a magyar minisztérium által alkalmazott átvilágítási mechanizmus nyilvánvalóan és különösen súlyosan korlátozza a letelepedés szabadságát. Ez pedig nem igazolható azzal a céllal sem, hogy az építőipari ágazatban – különösen helyi szinten – biztosított legyen a bizonyos alapvető nyersanyagokkal, vagyis a kaviccsal, a homokkal és az agyaggal történő ellátás biztonsága.

Ez a cél ugyanis a bíróság szerint nem tartozik az „alapvető társadalmi érdek” körébe. A bíróság szerint az sem állapítható meg, hogy a felvásárlás ténylegesen olyan jellegű lenne, amelyből „valós és kellően komoly veszélyt” keletkeztetne.

A mostani ítélet azért is fontos, mert az Európai Bizottság által májusban kiadott magyarországi országjelentés is felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar állam bizonyos ágazatokban aktívan befolyásolja a piaci szerkezetet. A jelentés készítői megállapították: a magyar kormány gyakran él azzal a hatáskörével, hogy bizonyos tranzakciókat „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítve mentesítse azokat az összefonódás-ellenőrzés alól, írja a lap.