20,1 százalék volt a júniusi infláció
2023. július 7. – 08:38
20,1 százalék volt az infláció júniusban – közölte friss tájékoztatójában a KSH. A háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább egy év alatt, a fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. Az éves alapon számolt infláció idén januárban, 25,7 százalékon tetőzött, ami májusra már 21,5 százalékra csökkent, elsősorban a bázishatás miatt.
A tájékoztató szerint az élelmiszerek drágultak a legjobban tavaly júniushoz képest, 29,3 százalékos volt az áremelkedés. Ezek közül
- az édes lisztesáru 53 százalékkal,
- a kenyér 48,8 százalékkal,
- a tejtermékek 41,4 százalékkal,
- a tojás 40,1 százalékkal,
- a vaj és vajkrém 35,6 százalékkal,
- a péksütemények 33,3 százalékkal, a száraztészta 30,4 százalékkal,
- a tej 26,7 százalékkal,
- a sajt 23,3 százalékkal
drágult. A háztartási energia 34,3 százalékkal került többe, ezen belül a vezetékes gáz 43,0, a palackos gáz 44,6, az elektromos energia 26,6 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 18,7, ezen belül a szeszes italoké 24,4 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 6,1, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 14,6, az új autókért 14,5, a fűtő- és főzőberendezésekért 13,9, a szobabútorokért 9,5 százalékkal kellett többet fizetni. Az állateledelek 47,6 százalékkal kerültek többe, a mosó- és tisztítószerek 36,9, a testápolási cikkek 24,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkek 11,5 százalékkal drágultak. Az üzemanyagok ára pedig 20,2 százalékkal emelkedett.
Az infláció 2021-ben, a koronavírus-járvány utáni gyors gazdasági újraindulás idején pörgött fel. A világ legtöbb országában tavaly nyáron vagy ősszel tetőzött, Magyarországon viszont ez egy sor ok miatt télre tolódott ki. Azt, hogy a kommentelők és a szakma szerint mi okozza a drágulást, Brückner Gergely kollégánk mesélte el nemrég egy videóban:
Az éves alapon számolt infláció részben egy megtévesztő dolog, hiszen az árak különbségét egy 12 hónapos időszakra mutatja, az viszont nem derül ki, azon belül pontosan mikor történt meg a drágulás. Ezt jobban mutatja a havi alapon számolt infláció, ami adott hónap árait az előző hónapéval hasonlítja össze.
A havi alapon számolt infláció (tehát ilyen értelemben az aktuális drágulás) tavaly tavasszal nőtt meg, szeptemberben volt a legmagasabb, és télig tartott. Azóta jóval kisebb a drágulás, sőt, májusban a KSH szerint már egyenesen csökkentek az árak. Várhatóan ez így is marad, a következő hónapokban a korábbinál jóval kisebb drágulás várható, így juthatunk el decemberre Orbán Viktor céljához, az éves alapon számolt, 10 százalék alatti inflációhoz.
A drágulásnak van egy harmadik számítási módja is, ebben nem egy hónap, hanem egy teljes év árait hasonlítjuk össze az előző teljes évvel. Ez Magyarországon tavaly 14,5 százalék volt, a Magyar Nemzeti Bank becslése szerint idén 16,5-18,5 százalék lesz. Jövő évre viszont „normális”, 3,5-5,5 százalékot jósolnak, míg 2025-re „ideális” 2,5-3,5 százalékot. (A kormánnyal gyakran kritikus GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzése idénre 19 százalékos inflációt valószínűsít).
Az élelmiszereknél nagyon fájdalmas
Az infláció felpörgése óta a legtöbbeknek az élelmiszerek és a rezsi/üzemanyag drágulása fáj a legjobban. A bevásárlások drágulását a kormány az árstopok bevezetésével igyekezett enyhíteni, ami miatt néhány kiválasztott élelmiszer egy ideig olcsó tudott maradni. A boltok az ezen elszenvedett veszteséget persze a többi terméken próbálták meg visszahozni, ami miatt minden más lett drágább.
Az élelmiszerek drágulása mostanra nagyjából megállt, de újabb lökést adhat neki, hogy július elsejétől a gyártóknak a környezetszennyező csomagolóanyagok után termékdíjat kell fizetniük. Ez a cégeknek 125-150 milliárdos pluszkiadást jelent. Arról, hogy ennek milyen hatásai lehetnek, Éder Tamás élelmiszeripari szakember mesélt a Téma podcastban, amit itt lehet megnézni: