16 százalékra csökkentik az irányadó kamatot, fokozatosan közelít az alapkamathoz

1 százalékponttal 16 százalékra csökkentette az irányadó kamatot az MNB, miközben nem változtattak a 13 százalékos alapkamaton. Ez utóbbit várhatóan akkor csökkentik, ha a kettő összeér. Virág Barnabás jegybanki alelnök szerint már látszik a javulás az inflációban, a teljes idei évre 16,5-18,5 százalékos értéket várnak.

A javuló pénzügyi mutatók (csökkenő infláció és viszonylag stabil euró-forint árfolyam) miatt az MNB már április végén elkezdett változtatni kamatpolitikáján. Akkor első körben 25-ről 20,5 százalékra csökkentették az egynapos hitel kamatát, azaz jelentősen szűkítették a kamatfolyosót. Május végén aztán a legfontosabb eszközükhöz, az irányadó kamatként szolgáló egynapos betéti tender kamatához is hozzányúltak, amely akkor 18-ról 17 százalékra csökkent.

Matolcsy György akkori sajtótájékoztatóján arra utalt, hogy az irányadó kamatot a következő időszakban fokozatosan csökkenteni fogják, egészen addig, amíg össze nem ér majd az alapkamattal. Ez szakértők szerint ősszel várható, az alapkamat csökkentése csak az ez után következő lépés lehet.

Az irányadó kamat csökkentésének számos következménye van a gazdaságban: hosszú távon például emiatt csökkenhetnek majd a bankokban elérhető hitelek kamatai. Cserébe viszont legutóbb az állampapírok kamatprémiumát is az alacsonyabb irányadó kamatra hivatkozva csökkentették, bár ahogy megírtuk, az új sorozatok így sem fizetnek rosszabbul a régieknél.

Szűkül a kamatfolyosó

Az alapkamat szintjének megtartásával együtt az MNB azt is bejelentette, hogy a kamatfolyosó 19,5 százalékos tetejét 1 százalékponttal 18,5 százalékra csökkentetik. De mi is az a kamatfolyosó? Ez egy eszköz, amit az MNB határoz meg azért, hogy a bankok közötti kamatok szélsőséges ingadozását megakadályozza. Magyarul ne legyen egyik nap nagyon magas, másik nap nagyon alacsony a bankközi kamat, azzal a kereskedelmi bankok középtávon tudjanak mivel számolni.

A kamatfolyosó alját az egynapos lejáratú jegybanki betét kamata jelenti. Ez az a kamat, amit az MNB fizet a bankoknak a fölösleges pénzük után, amit egy napra beadnak hozzájuk. A kamatfolyosó teteje az egynapos lejáratú hitel kamatszintje. Magyarul ha egy banknak egy napra hitelre van szüksége, akkor azt (fedezet függvényében) kérheti az MNB-től, aki erre természetesen kamatot kér. A kettő közötti sávot hívjuk kamatfolyosónak, ez az, amit a jegybank most már hónapok óta egyre szűkít.

Az infláción és az euró árfolyamán múlik

A közgazdasági nagykönyvek szerint a jegybankok a kamatszintet azért változtatják, hogy az infláció alakulását befolyásolják. Ha magas az infláció, akkor emelik az alapkamatot, ami lassítja a gazdaságot, a beruházásokat és visszaszorítja a fogyasztást, ami miatt lassul a drágulás is.

Ennek megfelelően kezdte el az MNB 2021 őszén az infláció beindulásával párhuzamosan emelni a korábban egy százalék alatt tartott alapkamatot. Ez elvileg mérsékelte volna az inflációt, de az egy sor más ok miatt idén januárig csak nőtt, azóta csökken.

A másik fontos tényező az euró-forint és a dollár-forint árfolyam. A kamatszint változtatásával ezeket az árfolyamokat is befolyásolni tudja az MNB, ha ugyanis nagyon nagy kamatot ajánlanak az egy napra hozzájuk betehető betétek után, akkor külföldieknek is megéri forintra váltani a pénzüket, és a bankokon keresztül az MNB-be tenni azt.

Az MNB így tavaly ősszel brutálisan magas szintre, 18 százalékra emelte az irányadó kamatot, ami miatt azóta 430 forint körülről 365-370 forint körülre csökkent egy euró ára. Arról, hogy mi is ez az egész az MNB-vel, az alapkamattal, meg az irányadó kamattal, itt olvashat többet.