Döntött az MNB: a tavalyi brutális emelések után most először csökkentik az irányadó kamatot

Frissítés: 1 százalékponttal 17 százalékra csökkentette az irányadó kamat szintjét a Magyar Nemzeti Bank – jelentette be Matolcsy György jegybankelnök. Sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a céljuk az infláció letörése, amely még távoli cél, de szerinte a munkájuk eredménye már látszik. Az alapkamat csökkentése a következő időszakban nem várható.

Matolcsy szerint a magyar infláció sokkal magasabb, mint a térség többi országában, ennek az egyik oka a kormányzat túlköltekezése, a másik az ársapkák bevezetése. Azt javasolták a kormánynak, hogy az ársapkákat vezessék ki.

Korábban írtuk: A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 13 százalékos szintjén keddi kamatdöntő ülésén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből. A kamatfolyosót viszont tovább szűkítette, a felső szélét 20,5 százalékról 100 bázisponttal, 19,5 százalékra csökkentette, az alsó széle maradt 12,5 százalék. Az irányadó kamat alakulása délután 3-kor derül ki, amikor Matolcsy György sajtótájékoztatót tart majd.

A Portfolio hétfői gyűjtése szerint több gazdasági mutató is az irányadó kamat csökkentésére utalt, így a márciusi külkereskedelmi többlet, a folyó fizetési mérleg többlete és a csökkenő energiaárak. A csökkentéssel szemben egyedül az állt, hogy a forint árfolyama az utolsó napokban valamennyire megroppant, az euró ára a 368-as szint körülről 375 köré emelkedett.

A Portfoliónak nyilatkozó közgazdászok szerint a következő hónapokban fokozatosan a 13 százalékos alapkamat szintjére csökkentik az irányadó kamatot, majd év végére elkezdődhet annak a csökkentése is. Ők a jövő év végére 4,5-6 százalékos kamatszintet jósolnak.

Mi is ez a kamatszint?

Az irányadó kamat azt a kamatszintet jelöli, amelyen az MNB valójában a legtöbb pénzt leköt. Ez tavaly ősz óta az egynapos betéti gyorstender: ennek részeként egy napra (24 órára) lehet pénzt adni a jegybanknak, ami után ők 18 százalék kamatot fizetnek (pontosabban a 18 százalék 1/365-öd részét). Az alapkamat csak 13 százalék, de mivel a gyakorlatban nem ezen kötik le a pénz nagy részét, ennek inkább szimbolikus jelentősége van.

A közgazdasági nagykönyvek szerint a jegybankok a kamatszintet azért változtatják, hogy az infláció alakulását befolyásolják. Ha magas az infláció, akkor emelik az alapkamatot, ami lassítja a gazdaságot, a beruházásokat és visszaszorítja a fogyasztást, ami miatt lassul a drágulás is.

Ennek megfelelően kezdte el az MNB 2021 őszén az infláció beindulásával párhuzamosan emelni a korábban egy százalék alatt tartott alapkamatot. Ez elvileg mérsékelte volna az inflációt, de az egy sor más ok miatt idén januárig csak nőtt, azóta pedig csigatempóban csökken. Kamatcsökkentés ebből a szempontból akkor logikus, ha az infláció érdemben mérséklődik.

A másik fontos tényező az euró-forint és a dollár-forint árfolyam. A kamatszint változtatásával ezeket az árfolyamokat is befolyásolni tudja az MNB, ha ugyanis nagyon nagy kamatot ajánlanak az egy napra hozzájuk betehető betétek után, akkor külföldieknek is megéri forintra váltani a pénzüket és a bankokon keresztül az MNB-be tenni azt.

Az MNB így tavaly ősszel brutálisan magas szintre, 18 százalékra emelte az irányadó kamatot, ami miatt azóta 430 forint körülről 375 forint körülre csökkent egy euró ára. A jegybanknak akkor logikus érdemben kamatot csökkentenie, ha úgy látják: az infláció is mérséklődik, és a forint árfolyama is stabilan beáll egy szintre.

Arról, hogy mi is ez az egész az MNB-vel, az alapkamattal, meg az irányadó kamattal, itt olvashat többet.