Az alapkamat maradt, de fontos változásról döntött a jegybank
2023. április 25. – 14:04
Nem változik a 13 százalékos alapkamatszint – döntött kedden a jegybank monetáris tanácsa. Ugyanakkor az egynapos hitel kamatát nagy lépéssel, 25-ről 20,5 százalékra csökkentették. Így szerdától a kamatfolyosó alsó széle továbbra is az egynapos betét 12,5 százalékos kamata, míg a felső a most megállapított 20,5 százalékos hitelkamat, vagyis a kamatfolyosó 4,5 százalékponttal szűkült.
Hogy ez történt, annak csak a mértéke meglepetés: Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke múlt héten a Világgazdaságnak adott interjújában belengette, hogy ezen a héten szűkíthetik a kamatfolyosót. Akkor ezt azzal indokolta, hogy „a szélsőséges kockázati forgatókönyvek már kiárazódtak”, magyarul sokkal jobb a pénzügyi helyzet, mint tavaly ősszel, amikor az extrém széles kamatfolyosót bevezették.
A helyzet nem jelent drámai változást, amit az is jelez, hogy a forint árfolyama a kamatdöntés után alig mozdult meg, és az a csekély mozgás is erősödés volt: napközben 376 forint környékén volt az euró árfolyama – de kis ideig 377,5 fölött is járt –, míg a kamatdöntés bejelentése után 375,3-375,4 forinton kereskedtek az euróval.
De mi is az a kamatfolyosó? Ez egy eszköz, amit az MNB kezel úgy, hogy a bankok közötti kamatok szélsőséges ingadozását megakadályozza. Magyarul ne legyen egyik nap nagyon magas, másik nap nagyon alacsony a bankközi kamat, azzal a kereskedelmi bankok középtávon tudjanak mivel számolni.
A kamatfolyosó alját az egynapos lejáratú jegybanki betét kamata jelenti. Ez az a kamat, amit az MNB fizet a bankoknak a fölösleges pénzük után, amit egy napra beadnak hozzájuk. A kamatfolyosó teteje az egynapos lejáratú hitel kamatszintje. Magyarul ha egy banknak egy napra hitelre van szüksége, akkor azt (fedezet függvényében) kérheti az MNB-től, aki erre természetesen kamatot kér.
A kamatfolyosó teteje tavaly ősz óta rendkívül magas, 25 százalék volt, ennek a csökkentését lengette be múlt héten Virág Barnabás. A Világgazdaságnak adott interjú után néhány órával az euró ára 372 forintról 378 forintra ment fel, bár ez azóta részben korrigálódott.
Az infláción és az euró árfolyamán múlik
A közgazdasági nagykönyvek szerint a jegybankok a kamatszintet azért változtatják, hogy az infláció alakulását befolyásolják. Ha magas az infláció, akkor emelik az alapkamatot, ami lassítja a gazdaságot, a beruházásokat és visszaszorítja a fogyasztást, ami miatt lassul a drágulás is.
Ennek megfelelően kezdte el az MNB 2021 őszén az infláció beindulásával párhuzamosan emelni a korábban egy százalék alatt tartott alapkamatot. Ez elvileg mérsékelte volna az inflációt, de az egy sor más ok miatt idén januárig csak nőtt, azóta pedig csigatempóban csökken. Kamatcsökkentés ebből a szempontból akkor lesz logikus, ha az infláció érdemben mérséklődik.
A másik fontos tényező az euró-forint és a dollár-forint árfolyam. A kamatszint változtatásával ezeket az árfolyamokat is befolyásolni tudja az MNB, ha ugyanis nagyon nagy kamatot ajánlanak az egy napra hozzájuk betehető betétek után, akkor külföldieknek is megéri forintra váltani a pénzüket és a bankokon keresztül az MNB-be tenni azt.
Az MNB így tavaly ősszel brutálisan magas szintre, 18 százalékra emelte az irányadó kamatot, ami miatt azóta 430 forint körülről 375 forint körülre csökkent egy euró ára. Bár az utóbbi hetek azt mutatták, hogy még most is előfordulhatnak kilengések, ha az MNB elég stabilnak érzi majd ezt az árfolyamot, akkor csökkenteni fogják a kamatszinteket.
Arról, hogy mi is ez az egész az MNB-vel, az alapkamattal, meg az irányadó kamattal, itt olvashat többet.