Három új gazdasági intézkedés: az egyik segít, a másik a vártnál kisebb, a harmadik talán valamit orvosol a kormány hibájából

Három viszonylag fajsúlyos gazdasági intézkedést is bejelentett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői kormányinfón. Majd este részben bemutatta az alapvető szabályokat a Magyar Közlönyben. A Szép-kártyán levő összegeket ideiglenesen hideg élelemre is költhetjük, egyes vállalkozásoknak csökken az energiaszámlájuk, a gyógyszercégek pedig valamivel kevesebb különadót fizethetnek. Nézzük őket szépen sorban!

Ami mindenkinek jó

Az, hogy ideiglenesen nemcsak meleg élelemre, hanem hideg élelmiszerre is költhető a Szép-kártyán lévő pénz, alighanem mindenkinek jó, a vásárlóknak és a kereskedelemnek egyaránt. A pontos szabály szerint augusztus 1-től december 31-ig lesz erre lehetőség. Ebben az időszakban a munkáltatók a Szép-kártya-keretet további egyszeri 200 ezer forinttal megemelhetik. A hétfőn késő este megjelent rendelet azt is tisztázza, hogy a kártyán lévő pénz alkoholra és dohánytermékre nem fordítható.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint ezen nincs mit cifrázni, az intézkedés jó a fogyasztónak és jó a kereskedelemnek, hiszen az emberek többféle vásárlási lehetőséget kapnak, nem csak szállodára, étteremre tudják elkölteni ezt a juttatást.

Abban, hogy a kormány megengedte, hogy hideg élelmet is lehessen venni, szerepet játszhatott az is, hogy az inflációs környezetben egyre durvábban csökkent az élelmiszer-kereskedelmi forgalom. Az új intézkedés fékezheti a visszaesést, majd később, már kedvezőbb környezetben segítheti a növekedést is – de itt azért még nem tartunk.

Fel lehetne ugyan vetni, hogy a hazai turizmus azt is érezheti, hogy akkor oda innentől kevesebb jut, de azért eddig is inkább az volt megfigyelhető, hogy ezeken a kártyákon mindig felhalmozódtak elköltetlen pénzek. Ennek természetesen nem az volt az oka, hogy a magyar dolgozónak már annyi pénze volt, hogy nem tudta mire fordítani; inkább az, hogy akinek gondot okozott a napi bevásárlás, az nem érezte úgy, hogy akármilyen megpántlikázott pénzből, de ő most wellnesshétvégére indul. A munkavállaló inkább tartalékolt, hátha nyílik olyan lehetőség, amely neki aktuálisan nagyobb segítség.

Ráfért a kiskereskedelemre

Az intézkedés ahhoz is hozzájárulhat, hogy ezeknek az elköltetlen pénzeknek a súlya kevesebb legyen, de természetesen mint minden keresletélénkítés, ennek is lehet inflációs vetülete.

A kiskereskedelem eközben tényleg szenved, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból azt is lehet tudni, hogy az éves mutató alapján 12,6 százalékkal csökkent a boltok értékesítési volumene. Ennek több oka is van, amióta már nem hatósági áras a benzin, az üzemanyagból is kevesebb fogy, de a brutális élelmiszer-infláció miatt a magyarok kevesebbet is esznek.

Az életszínvonal-romlás miatt a lakosság természetesen a legjobban ott fogja meg a kiadást, ahol elhalaszthatónak, nélkülözhetőnek gondolja (tévé, bútor, ruházat, egyéb műszaki cikk), és mivel a reálbér és a háztartások vásárlóereje továbbra is apad, nem ártott egy kis keresletemelés. Főleg úgy, hogy talán már az inflációs folyamatok is engedik ezt, áprilisról májusra ugyanis 0,4 százalékkal végre apadtak az árak, aminek az egyik fő oka az, hogy a boltokban egyre több akció jelent meg.

A vártnál kisebb segítség a cégeknek

Tapasztalatunk szerint mindenki elég szkeptikus az új energiás intézkedéssel. Természetesen az érthető, hogy nemcsak a céges ügyfeleket, de a kormányt is zavarta, hogy a magyar gazdaságot megbénítják a régi magas árakon kötött energiaszerződések, ha ma már ötödére-tizedére esett az ár. A kormány úgy ítélte meg, hogy a vállalkozásoknak az energiaárak okozzák a legnagyobb gondot, ezért júliustól a legmagasabb áramárat 200 euró/MWh-ban állapítja meg a mostani 320 euró/MWh helyett. Ez három szektort érint: feldolgozóipar, szálláshelyek, raktározás-szállítás.

Túl későn, túl kevés

– mondhatják erre az ügyfelek, hiszen az ár ma már jóval alacsonyabb a HUPEX áramtőzsdén. Ráadásul előzetesen a vállalati szektor abban bízhatott, hogy nagyobb kört érint az intézkedés.

Ezek magánszerződések, egy ideális világban ezek szentek és sérthetetlenek – mondják azok a kereskedők, akik szerint Magyarországon nem lehet üzletet kötni, mert a kormány rendre belenyúl a magánjogi szerződésekbe. Ez még akkor is egyfajta kockázat, ha később majd a szabályozásból az derül ki, hogy a 40 milliárd forintosra taksált segítséget az állam vállalja át, vagyis az eredeti szerződési ár és a dotált ár közötti összeget a kereskedők megkapják az államtól. Mindez nem lenne indokolatlan, hiszen aki 300 euróért vállalt áramszerződést, jó eséllyel maga is lekötött (például 280 eurós áron) ennek megfelelő mennyiséget.

A kormány szerint az intézkedés több mint ötezer vállalkozásnak segít, az általunk elért energetikai szakértő szerint ez igaz lehet, ahogy a 40 milliárdos kiadás is. Csak ne feledjük, ez nagyjából csak 1-2 százaléka a tejes rezsicechnek, és ezt is majd főleg az MVM-csoport lesz kénytelen lenyelni. A nem állami szereplőknél pedig hatványozottan gond, hogy miért írhatja át a magánszerződéseket az állam.

Gyógyszeradó: Mi, hol, mennyi?

A kormány arról is döntött, hogy az extraprofitadóra kötelezett gyógyszercégek július 1-től az extraadó felét, tehát 20 százalékot leírhatnak az adójukból, ha ezt kutatás-fejlesztésre (K+F) fordítják.

Csak emlékeztetőül: a magyar különadókat korábban főleg olyan cégek (bankok, energiacégek, távközlési társaságok) kapták, amelyek nem tudtak elmenni az üzletükkel, mert a magyar emberek és vállalatok kiszolgálásán „gazdagodtak”. Ám, a gyógyszergyártók megadóztatásával a magyar kormány az exportáló cégeket is súlyos adóval terhelte. Ez olyan versenyhátrányt jelentett nekik, amit azóta sem tudtak feldolgozni. Ezt vélhetően a kormány is belátta, így valamit lépni fog.

Itt az ágazatban leginkább zűrzavar érezhető, amelyet majd a pontos rendelet segíthet tisztázni. Úgy tűnik, hogy a kormányzat a kommunikációban előreszaladt, de az adóügyi szabályok még nem készültek el, vagyis nem tudni pontosan, hogy kire melyik évtől milyen engedmény vonatkozik. Azt természetesen a kormány is észlelte, hogy amennyiben az exportáló magyar cégeket sújtja különadóval, akkor ők nagyon könnyen elmennek. De az új bejelentésekben például gyógyszerforgalmazók hangzottak el, náluk pedig aligha van nagy K+F.

A nagy hazai gyógyszergyártók, vagyis a 150 milliárd forint feletti forgalmi sávba is eljutó Richter Gedeon, TEVA, Chinoin, Egis, illetve a kisebbek, mint például a Béres, még most is számolgatnak, mennyi hazai adót spórolhatnak meg, milyen a globális minimumadó rájuk nézve, de a bizonytalanság és a magas adóterhelés miatt most aligha Magyarországot preferálják, ha beruházási helyszínről döntenek.