Csányi, Dederick, egy cég 19 milliárdos profittal: a hazai gazdagok pénzügyei is láthatók, csak jól kell tudni keresni

A Telex nemrég arról írt, hogy bezárulhat egy kiskapu a leggazdagabbak vagyonkezelésében. Megszűnhet ugyanis az a lehetőség, hogy aki bizalmi vagyonkezelői vagy magánalapítványi struktúrát hozott létre, annak nem kellett adót fizetnie, amikor jelentősen felértékelődött cégét eladta. Ez a jogszabálytervezet csak június 6. óta ismert, ebben a cikkben elsősorban arról írunk, miként kezelték/kezelik a legvagyonosabb magyarok a felhalmozott értékeiket. Akikről itt írunk, azok még nem tudhatták, hogy bizonyos ajtók záródnak, akik azonban mostantól alakítják ki rohamtempóban a hasonló struktúrájukat, alighanem már erre a változásra is reagálnak.

Az elmúlt évtizedekben Magyarországon is hatalmas vagyonok halmozódtak fel, jól jövedelmező vállalkozások jöttek létre. Hogyan biztosítható, hogy ezek a sokszor több száz vagy több ezer embernek munkát adó cégek, cégcsoportok az alapító nyugdíjba vonulása vagy halála után is fennmaradjanak és működjenek?

Erre jöttek létre a családi vagyonkezelő alapítványok, amelyekről az alábbi bírósági linken lehet információkat találni, de az is jó módszer, ha a különböző cégregiszterekben keresünk rá arra a kifejezésre például, hogy „vagyonkezelő alapítvány”.

A másik bevett struktúráról, vagyis a bizalmi vagyonkezelésről inkább csak a szolgáltatók, és nem a vagyonok felől találunk nyilvános információkat. Ebben a világban próbáltunk tájékozódni, a munkákat Dr. Antall György, az Apelso Trust vezetője, illetve Dr. Békés Balázs, a Sine Qua Non Trust vezetője segítette. Mivel mindig a tulajdonnevek a legizgalmasabbak, a konkrét alapítványokkal, személynevekkel és cégekkel kapcsolatban is kutakodtunk. Ez a munka már saját kutatás volt, a szakma ugyanis az ügyfelekről semmit nem mondhat.

Az alapítvány, vagyis a Privatstiftung

A leggazdagabb magyarokat két nemzetközi ihletésű vagyonkezelési megoldás, egy német eredetű és egy angolszász eredetű segíti – magyarázta Dr. Antall György, illetve Dr. Békés Balázs. Kezdjük a „némettel”, vagyis a magyar vagyonkezelő alapítványokkal, amelyek a német jogban ismert Privatstiftung mintájára jöttek létre.

A jogi vázat egy korábbi cikkünkben már ismertettük. Ez a vagyonkezelő alapítvány hazánkban és a német nyelvterületen egyaránt a legnagyobbak terepe. Az összetett szervezet, a magas fenntartási költségek miatt egy középosztálybeli család nem tudja így megoldani a családi vagyon hosszú távú megőrzését és kezelését. A vagyonkezelő alapítvány megfelelője, a Privatstiftung a német nyelvterületen nagyon ismert. Egykori nagytőkés családok, illetve sajtómágnások, a nálunk is jól csengő nevek, így a Krupp, Thyssen, Zeiss, Bertelsmann, Bosch, vagyis a legnagyobb iparbárók egykori vállalatait ma ilyen alapítványok irányítják. A vagyonkezelő alapítvány létesítéséhez az alapítvány javára legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont kell rendelni, ez az úgynevezett tőkeminimum.

Miként a német minta, a Privatstiftung, a magyar vagyonkezelő alapítvány is önálló jogi személy. Van saját adószáma, székhelye, bankszámlája, összetett szervezete, kuratóriummal, felügyelőbizottsággal, illetve könyvvizsgálattal, vagyis a fenntartása igen költséges. A jogi személyiség adta biztonságérzet mellett a vagyonkezelő alapítványok legfontosabb vonzereje a korlátozás nélküli időtartam (a szerződéses alapú bizalmi vagyonkezelés 50 év után megszűnik).

Csányi Sándor, Simon Zsolt, Yvonne Dederick

Korábban mi Csányi Sándor Unity Vagyonkezelő Alapítványáról írtunk részletesen. Írásunkból és az OTP válaszából kiderült, hogy a Pick Szegedet birtokló Bonitás 2002 Zrt. vagyonának egy részét egy cégjogi aktus keretében átruházta a Unity Vagyonkezelő Alapítványra, amely így generációkon átívelő módon, hosszú távon fenntarthatóvá teszi a Csányi Sándor által megteremtett pénzügyi és vállalati vagyon családi tulajdonlását.

Csányi Sándor tehát a Pick Szeged részvényeit egy novemberben megkezdett hosszabb folyamattal már a Unitybe pakolta, erről június 7-én jelent meg közlemény. Úgy tudjuk, hogy az üzletember a Bonitás 2002 további vagyonelemeit is betenné az alapítványba, csak ez elsősorban az adminisztratív engedélyek miatt nagyon hosszadalmas folyamat.

Emellett nagyjából két tucat további vagyonkezelő alapítvány működik még az országban, amelyekről némi keresgéléssel lehet képet kapni. Van, aki egyáltalán nem rejtőzködik, egyenesen beleteszi a teljes nevét az alapítványa elnevezésébe, mint például Szekeres Viktor, a Gloster-cég alapítója. Ez a társaság ígéretes informatikai vállalkozásokat vásárol fel. Az ő alapítványának a neve Szekeres Viktor Vagyonkezelő Alapítvány, és mint minden ilyen struktúrának, ennek az alapítványnak is a célja a családtagok anyagi juttatásainak biztosítása.

Más megelégszik a vezetéknevével. A Keresztes Vagyonkezelő Alapítvány a többféle ágazatban is aktív Keresztes Gábor Miklós üzletember családjáról szól. Érdekes, hogy a bírósági oldalon letölthető dokumentumok információtartalma is eltérő, de a Keresztes Vagyonkezelő Alapítvány esetében tételes felsorolást is olvashatunk, hogy milyen ingatlanok és részvények jelentették az eredeti vagyont.

Találtunk olyan alapítványt, ahol egy latinos elnevezés utal a család vezetéknevére. A Pastor Valorem Vagyonkezelő Alapítvány egy Pásztory vezetéknevű család vagyonrendelését takarja. Máshol mintha az elnevezés egy monogram lenne. A GP Asset Vagyonkezelő Alapítvány esetében azt tippelnénk, hogy Gábriel Péter monogramja lehetett az elnevezés alapja. Ő és Fittler Diána egy HLBS nevű csoportban dolgoznak, és úgy tűnik, természetes alapanyagokból készült táplálék-kiegészítőkre, kozmetikumokra fókuszál a cégcsoport.

Sokszor meglepődtünk

Szintén monogramnak tűnik, egyezés legalábbis van az YD Vagyonkezelő Alapítvány esetében, amely mögött Yvonne Dederick és családja áll. Érdekesség, hogy a ma már a NER-be integrált TV2 egykori két tulajdonosa közül a másik, vagyis Simon Zsolt is létrehozott egy ilyen struktúrát, de ő a Mindmap nevű cégéről adta az alapítvány nevét, ami a Mindmap Vagyonkezelői Alapítvány.

Ahogy keresgéltünk a vagyonkezelői alapítványok között, olykor olyan üzletekre bukkantunk, amelyek nagyon jövedelmezőek lehetnek, de még gazdasági újságírók számára sem nagyon ismertek.

Az Alfa Generation Vagyonkezelő Alapítvány tulajdonában a Beta-Trans nevű, 99 főt alkalmazó szállítmányozó cég van. Rakita Zoltán János a tulajdonos-cégvezető, és az Opten szerint a cég 250 millió forintos nyereséget ért el 2021-ben.

Nem volt ismerős az Ideona-csoport sem korábbról. Az informatikai tanácsadó csoport tulajdonosai a Márvány Vagyonkezelő Alapítványt hozták létre, mivel a cég központja a Márvány utcában van.

A Themis Vagyonkezelői Alapítvány adatainál is meglepődtünk. Németh Ferenc a Lambda-Com, a WebEye, illetve a Realion 2001 nevű cégek résztulajdonosa volt. Utóbbi cég a honlapja szerint sok országban dolgozik, mindenesetre 2021-ben 19 milliárd forintos profittal (!) működött. És mivel foglalkozik? Idézzük a honlapot!

A jövőben a járműkövetési telematikai szolgáltatások helyett technológiai projektcégként működünk a bennünket már megtalált és a jövőben megtaláló projektek számára. A sikeres múlt után a sikeres jövőt építjük.

Oroszvég, színvallás nélkül

Máshol elsőre nem értettük a nevet, de némi kutakodással azok beszédessé váltak. Találtunk például egy meglehetősen furcsa nevű alapítványt, az Oroszvég Vagyonkezelői Alapítványt. Biztosan sok ukránnak lenne kedves az „oroszvég” elnevezés, de a névadás aligha lehetett külpolitikai színvallás. A bírósági papírokból kiderül, hogy az Oroszvég egy budapesti utca neve, az alapítvány mögött pedig egy sikeres üzletember, Andó József áll.

Más nem sokat variált, sikercége nevét adta a céget birtokló alapítványnak is. Ilyen a szigetszentmiklósi Julius-K9 Vagyonkezelő Alapítvány egy hasonló nevű állateledeles cég gazdája. A Kápolna Power Vagyonkezelő Alapítványt vizsgálva egy Nyugat-Európában sikeres ipari villanyszereléssel foglalkozó cégcsoportot találtunk. Színes történetnek tűnik a Hubói Hubay Család Vagyonkezelő Alapítvány háttere, amelyről itt tájékozódhat. A nemesi család honlapja alapján azt lehet látni, hogy a család Csabdiban egy impozáns kúriát is birtokol.

Ahogyan szimpatikus találat volt a HF Vagyonkezelő Alapítvány is, mert Havancsák László szegedi villamosipari vállalkozó visszatérően a környék rászorulóinak megsegítésével jelent meg a helyi sajtóban.

A másik vagyonrendelési struktúrában a bizalmi vagyonkezelésben nagy név a Primus, érdekesség, hogy a Menyhei Ákos és B. Szabó Gábor nevével jelzett cégnek is van saját vagyonkezelői alapítványa.

Egészen biztos, hogy még vannak olyan érdekes összefüggések, vagyonkezelői alapítványok, amelyeket mi nem találtunk meg, de talán ez az összeállítás is jó ízelítőt adott a nagyok ligájáról.

Bizalmi vagyonkezelés, vagyis a magyar trust

A bizalmi vagyonkezelés inkább angolszász eredetű (csak ott nem bizalmi vagyonkezelésnek hívják, hanem trustnak). A 2014-től hatályos Polgári törvénykönyvvel (Ptk.) vezették be Magyarországon.

Békés Balázs elmesélte, hogy

a jogintézmény szellemisége egészen a keresztes háborúkig vezet vissza, amikor ki kellett alakítani azt, hogy a lovagok hátramaradt rokonai ne szenvedjenek hiányt a későbbiekben.

A kulcsfeladat az, hogy a vagyonrendelő hosszú távra kialakíthassa azt, hogy mit szeretne tenni a felhalmozott értékeivel, bizonyos vagyonelemeket elkülöníthessen, gondoskodjon a vagyon utódlásának időzítéséről és módjáról.

Antall György úgy véli, hogy

bár a bizalmi vagyonkezelést egy nagyon eltérő jogi világból kellett a magyar viszonyokra alkalmazni, jól sikerült a szabályozás, mert megtartotta a minta, a trust valamennyi lényeges tulajdonságát, de illeszkedik a hazai jogrendbe is.

A bizalmi vagyonkezelés már a kisebb vagyonoknál is jól alkalmazható. Az is jellemző rá, hogy a vagyon átadója nem annyira cégek irányítását, tulajdonlását várja el a struktúrától, hanem inkább passzív vagyonokat működtet.

A bizalmi vagyonkezelésnek két ága van: az egyedi (eseti), illetve az intézményesített (aki hivatásszerűen több családnak is kezel). Elvileg bárki lehet bizalmi vagyonkezelő, ám több mint egy vagyon kezelése már üzletszerű vagyonkezelési tevékenységnek minősül, és ahhoz a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges. Az eseti (családi) vagyonkezelőkről nem sokat tudunk, rengetegen kezelik így a vagyonukat, elvileg az MNB követi is, hogy mennyien, de ezek az adatbázisok nem nyilvánosak.

Az engedélyes bizalmi vagyonkezelő vállalkozás így több tucat megbízó számára is végezhet vagyonkezelői tevékenységet, az eseti vagyonkezelő csak egyetlen megbízót szolgálhat ki. Bár nem kizárt ilyenkor sem a vagyont idegen személyre bízni, a legtöbb esetben a család egy tagja vagy a családtagok tulajdonában álló egyszerű kft. az eseti vagyonkezelő.

A bizalmi vagyonkezelés gyakran keveredik a family office fogalmával. A family office a családot kiszolgáló, a vagyonnal kapcsolatos ügyeket intéző szervezet, a bizalmi vagyonkezelés pedig annak a jogi kerete, a magyar jogi környezetben a vagyonkezelés legpraktikusabb jogcíme. Egy-egy családi vagyonkezelő kft. működteti a családi family office-t, míg az engedélyes vagyonkezelő több család számára működteti a family office-t, mint multi family office-szolgáltató.

Kisebbek-nagyobbak

A bizalmi vagyonkezelőknek és a vagyonoknak is van nyilvántartása, ők is adóalanyok, vagyis még a kezelt vagyonoknak is van adószáma, így mindenféle információt lehet kutatni, bankot, alapkezelőt, bizalmi vagyonkezelőt lehet nézni, de az reménytelen, hogy bárki megállapítsa, egy bizalmi vagyonkezelő kinek és mekkora vagyont gondoz.

A kezelt vagyon nem kötelezett könyvvizsgálatra sem, csak magát a bizalmi vagyonkezelőt lehet auditálni. Van kb. 15 ilyen cég, és persze, mint minden magyar homokozóban, itt is mindenki be tudja lőni a másik fontosságát. Állítólag elég vegyes a mezőny: van, akinek még honlapja sincsen, vagy lehet tudni, hogy csak egyetlen családnak, vagy érdekkörnek dolgozik, de mások nagyon sikeresek. Mi a későbbiekben csak párat fogunk bemutatni. Akikről nem hallottunk, vagy a honlapja, esetleg a 2021-es mérlege alapján még nem látható komoly piaci súly, ott nem mindenkire térünk ki.

A nagy titkolózásból úgy tűnhet, hogy akkor ez egy szürke zóna, szabályozatlan világ. Ez azonban nincs így. Van olyan jelentés, amit az MNB rögzít, csak nem publikus, illetve a kapcsolat megkezdésekor a bizalmi vagyonkezelőknek azonosítani kell az ügyfeleiket, és a pénzforrás tiszta eredetét hosszadalmas és kellemetlen folyamatban kell ellenőrizni.

Sőt, ez a folyamat hosszabb időt ölel fel, mint az adóvizsgálatok, a bizalmi vagyonkezelőknek ugyanis akár 20 évig is vissza kell mennie, olyan forrást is kell ellenőrizni, aminek már semmilyen adóvonzata nem lehet, erre vannak szokványok, és ezt a munkát az MNB is ellenőrzi.

Mikor éri meg?

Ha a két említett struktúrát összevetjük, akkor a vagyonkezelői alapítvány egy olyan méretű vagyonnál érheti meg, amely apparátust is el tud tartani, a kisebb vagyonoknál azonban erre nincs tér.

A bizalmi vagyonkezelő is elvégzi az adminisztratív teendőket, bevallásokat, éves beszámolókat, ahol kell, tulajdonosi feladatokat lát el, képben van mindenféle fontos jogi területen (családjog, adójog, társasági jog, ingatlanjog), de egyre hangsúlyosabb a befektetési tudás, a pénzügyi vagyonkezelés. Vagyis a nem operatívan irányított „családi” cégekben pihenő, hanem befektethető tőke esetében felértékelődik a széles piacismeret, a privátbankokkal kapcsolatos tudás.

„Sem a bizalmi vagyonkezelői, sem a családi alapítvány nem misztikum, sem funkciókat, sem vagyonméret követelményeket illetően” – igyekszik eloszlatni az indokolatlan félelmeket Karagich István, a hazai privátbanki szektort monitorozó Blochamps Capital ügyvezetője. „A sikeres vállalkozások számára a sokszor bonyolult családi viszonyok mellett ezek a rendezett mandátumokat és egyeztetett járadékot biztosító jogi struktúrák nyugalmat és biztonságot garantálnak. Hosszú távon és minden családtag számára.”

A vagyonkövetelmények ráadásul nem likvid eszközre vonatkoznak, hanem a teljes rendelt eszközpark értékére, így elvi síkon a fentiek nem néhány száz kiváltságos család jogi biztonságteremtő lehetőségei, hanem több tízezer családéi.

Egy jó office a likvid vagyonnak a kezelésében erős. A brókerek állandóan üzletelésre sarkallnak, abból van bevételük. A privátbankárok pedig hajlamosak a saját termékeiket árulni (legtöbbször nagy pénzügyi csoportokba tartoznak), de aki mindenkit ismer, jobban el tudja hajtani a gyengén muzsikálókat.

Kikből áll a piac?

Ma már sokan foglalkoznak a bizalmi vagyonkezeléssel, de még mindig alig több mint egy tucat engedélyes bizalmi vagyonkezelő vállalkozás létezik. Bizalmi vagyonkezelési szerződés elkészítésével és az eseti bizalmi kezelők nyilvántartásba vételével többnyire adótanácsadók és ügyvédek is foglalkoznak, de nem egyenszilárdságú a minőség. Vannak, akik komolyan veszik, ígéretükhöz híven valóban testre szabják, amit kínálnak, máshol megmaradnak ugyanazok a gépelési hibák, vagyis csak másolgatják a papírokat, tehát mint minden szakmában, itt is sok a hályogkovács.

Az általunk megkérdezett két engedélyes vagyonkezelő – az Apelso Trust és a Sine Qua Non Trust Zrt. – mellett vannak NER-es kötődésű cégek: ilyen az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő, ami Vida Józsefhez, illetve a Minerva Bizalmi Vagyonkezelő, amely Szíjj Lászlóhoz kapcsolódik. Az Airon Trust Bizalmi Vagyonkezelő ismert arca Danku Tamás. Ez a cég, ahogy mások is, olykor adótanácsadói, könyvelői háttérből nőttek ki magukat. A Portum Trust Szutrély Gergely cége, amelynek sokakkal ellentétben már 2021-ben is volt érdemi nyeresége.

Bevételei alapján kiemelten erős Menyhei Ákos, illetve B. Szabó Gábor Primus Trust csoportja. Bár a bizalmi vagyonkezelés az elmúlt közel egy évtizedes élettartama alatt a nyugalom szigete volt, de most van egy, akár a szektor jövőjét is meghatározó ügy. A Primus Trust Zrt.-t nemrégiben a Magyar nemzeti Bank 300 millió forintra bírságolta, amit a cég közleményben igyekezett helyre tenni. A Portfolio követte a történetet, itt és itt írt az ügyről. Ez az eset már szétfeszítené ennek a cikknek a kereteit, de mi is szeretnénk majd részletesebben foglalkozni ezzel az üggyel.