MBH: a vártnál simábban rajtolt el az új magyar gigabank, de sok munka maradt még az OTP új kihívójánál

Egy sikeres bankfúzió bejelentése nagy esemény. Elsősorban persze azoknak, akik előtte éjjel-nappal ezen dolgoztak, nem annyira a közvéleménynek, még csak nem is az ügyfeleknek, akik kedvező esetben annyit láttak, hogy valami működött egy logó alatt, aztán egy-két nap átállás után megint működik, csak már egy másik logó alatt.

Az MKB, a Budapest Bank, majd végül a Takarékbank hármas összeolvadása a vártnál mindenképpen simább folyamat lett, noha azt azért senki nem állítja, hogy már minden sínen van. A különböző kultúrák összehangolása, a „mi ezt nem így szoktuk” eltüntetése és főleg a teljesen integrált informatika így is nagy kihívás lesz. Ám tagadhatatlan, új helyzet van a magyar piacon, ahol eddig volt egy nagy és sok követő szereplő, most ezek közé ékelődik egy új méret, a többi üldözőtől ellépő MBH, a határozott második számú szereplő.

A banki integrációk történelmében a hármas bankfúzió meglehetősen ritka. Még két nagybanknak a fúziója is jelentős problémákat okoz, hiszen össze kell fésülni a szabályzatokat, újra kell szabni a szervezetet, kezelni kell a kulturális különbségeket, a párhuzamosságok megszüntetésével járó kirúgásokat, de a legnagyobb nehézség az informatika.

Barna Zsolt, a többek között Mészáros Lőrinc és a magyar állam érdekeltségébe is tartozó MBH Bank elnök-vezérigazgatója a nagy esemény után tartott háttérbeszélgetésen mégis elmondhatta, hogy bár számára is meglepő módon, még nem érez eufóriát, de sikerült. Pedig sokan, részben a sajtó, részben a szakmabeliek úgy ítélték meg, hogy ez irreális. Mi például ebben az írásunkban vázoltuk fel a projekt nehézségeit, azt, hogy egy robogó vonatot kellene utolérni.

A két és fél éves stratégia valóban feszes program volt, de az MBH befutotta a programját, ez a munkatársak nagy érdeme – mondta az elnök-vezérigazgató, de hozzátette, hogy innen jön az a nagy feladat, hogy az eltérő kultúrákból minél többet kihozzon az egységes bank.

Írásunkban a bankvezetés által tartott háttérbeszélgetés mellett az előzetes háttérbeszélgetéseinken kapott információkat is használtuk.

A menetrend

2023. április 30-án mindenesetre megvalósult az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. fúziója,

május 1-től tényleg létrejött az MBH Bank Nyrt. nevű új nagybank, a hazai piac kettes számú szereplője.

Ez a fúzió összességében rendkívül gyors folyamat volt. A Magyar Bankholding (MBH) Zrt. 2020. december 15-én kezdte meg tényleges működését, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyének birtokában a három korábbi hitelintézet (MKB, Budapest Bank, Takarékbank) tulajdonosai a banki részvényeiket a közös holdingtársaságba apportálták. 2021 márciusában az MBH vezető testületei elfogadták a tagbankok egyesítésére vonatkozó ötéves stratégiát, amely alapján a három hitelintézet fúziójára mindössze két év állt rendelkezésre.

Technikailag két lépésre – ha belevesszük a Sberbank-ügyfelek átvételét, akkor három etapra – volt osztható a folyamat, 2022. március 31-én megvalósult az első lépés, a Budapest Bank és az MKB Bank jogi egyesülése, az egyesült hitelintézet átmenetileg MKB Bank Nyrt. néven működött tovább. Az MKB Bank 2022. április 29. napjával aztán átvette a Magyar Bankholding csoport feletti irányítási funkciókat, és a Magyar Bankholding ezt követően már nem minősült pénzügyi holdingtársaságnak.

A D-nap

A bank legfrissebb közléseiből pedig kiderült, hogy a fúzióhoz kapcsolódó technikai és informatikai átállás sikeresen lezajlott, az ilyenkor izgalmas mérföldkövek, az első nyitás, az első zárás, az első hétzárás eddig szintén sikeres volt, a bank az előre jelzett határidőre újra üzembe helyezte az informatikai rendszereket és csatornákat. Így május 1-től az MBH Bank szolgáltatásai már zavartalanul működnek, május 2. reggel óta pedig a bankfiókok is a szokásos nyitva tartás szerint várják az ügyfeleket. A lapunkkal szóba állók azt mondták, hogy tényleg minden kész van, kivéve a teljes informatikai integrációt, ami persze egy ilyen összeolvadásnak a legnehezebb része, akár még évekig is eltarthat.

„Azt senki nem fogja mondani, hogy még sokat fog fájni az MBH vezetésének a feje, de még sokat fog fájni a fejük.”

– fogalmazott egy forrásunk, aki elmondta, hogy az informatika legnagyobb kérdése az volt, hogy mi is legyen a szisztéma,

• a három bank rendszerei közül kiválasztanak egyet és abba migrálják a többit,
• vagy kreálnak egy vadonatúj alap (core) rendszert, és abba migrálnak három eltérő rendszert,
• esetleg összegyúrják a három korábbit.

A holding végül egy vegyes megoldást választott. Ennek az a lényege, hogy a háttér már össze van húzva, mindenki eléri a teljes termékpalettát, de azért ma még (nagyjából 2025-ig) három mobilbank működik egyszerre. Később az MKB alaprendszere, a „Flex” lesz az alap, de erre, mint egy héj, ráépül egy modern Thought Machine által fejlesztett modern rendszer, vagyis tényleg minden megújul, de fokozatosan. Barna Zsolt elmesélte azt is, hogy az átállás hétvégéjén több mint ezer informatikus dolgozott a projekten, és mivel a bankvezető nem szereti a kiszolgáltatottságot, nagyon sok a belső fejlesztő.

Szinergiák

Kritikus pont a létszám is. Annyira naiv senki nem lehetett előre, hogy az integrálás nem jár a szinergiák kihasználásával, a párhuzamosságok megszüntetésével, de az végig izgalmas kérdés volt, hogy melyik bankból hányan jutnak a vezetésbe, honnan maradnak a legtöbben, melyikből maradtak a legkevesebben.

Külső érzésre a Budapest Bank vezetése morzsolódott le jobban, az MKB-s, takarékos arcokból mintha többen maradtak volna a vezetésben. Egyelőre 12 ezerről, 9500 főre olvadt a létszám, de Barna Zsolt hangsúlyozta, hogy semmiképpen nem szeretnének kapkodni, olyan saleses kollégákat is megtartanak, akik most nincsenek teljesen leterhelve.

Az is egy izgalmas kérdés – meséli egy forrásunk, hogy mikor lehet azt mondani, hogy tényleg lezárult az integráció, vagyis mikor mondhatjuk egy IT-fejlesztésre azt, hogy ez már a közös bank fejlesztése, nem pedig egy összefésülés. Mi úgy éreztük, hogy talán 2025-ben érhető el ez az állapot.

A bank vezetése egyébként továbbra is konszolidációt vár, vagyis Barna Zsolt szerint a mezőny leszűkülhet 5-6 bankra, ahol kettő fog kiemelkedni. Barna Zsolt a sorozatos banki integrációkat – saját elmondása szerint – az OTP-nél (előző munkahelyénél) is tanulhatta, és úgy érzi, hogy ez a tapasztalat helyzeti előny lehet, ha a bankcsoport elindul a külföldi terjeszkedés irányába.

A név

A közös névválasztás is sok fejtörést okozott. Nem volt könnyű döntés és küzdelmes folyamat volt. Az MBH, a „bankholdinggal” egy olyan tulajdonosi helyzetre utal, amit az egységes bank már ledobna. Emiatt a bank neve immár határozottan MBH és nem „holding”, de ahogy Barna Zsolt megjegyezte,

megőriztük a tradíciókat és konzervatív nevet választottunk, nem lettünk Super Bank

A korábbi névötletekkel valóban voltak bajok, az említett Super Bank túlzottan magabiztos volt, az NBH a nemzetbiztonságra utalt, az NB önmagában a focira, a Pannon Bank az egyik vezető szerint kicsit avittnak, kicsit magyarkodónak tűnt. Most tehát az MBH-t kell elterjeszteni, ami egyébként az M-re, a B-re és grafikusi trükkel a T-re, vagyis az elődbankokra is utal.

De persze talán a névnél fontosabb, hogy mi lesz az erőssége és a gyengesége a banknak?

A hivatalos közlések büszkén hirdetik, hogy a Magyar Bankholding révén létrejött Magyarország második legnagyobb, tisztán magyar tulajdonú hitelintézete.

A számok nyelvén a MBH Bank jelenleg mintegy kétmillió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki. Összesített mérlegfőösszege meghaladja a 10 600 milliárd forintot. Az MBH csoport számviteli eredménye tavaly 107 milliárd forint volt, de ebből a kormányzati intézkedések 73 milliárd forintot elvittek.

Jogelődjeinek köszönhetően az MBH Bank már az indulásakor piacvezető számos területen, többek között a vállalati szegmensben, azon belül is a mikro-, kis- és középvállalati hitelezésben, a lízingpiacon, az agrár- és élelmiszeripari üzletágakban.

Barna Zsolt itt utalt arra, hogy a nagy versenytárs, vagyis az OTP a lakossági ügyfelekben jár érdemben előrébb, a cél itt is sokat fejlődni.

Az örökség

Sokszor leírtuk, hogy a három bank öröksége eltérő volt. Az MKB Bank és a Budapest Bank jobban hasonlított egymáshoz, de a Takarékbank nagyon eltért a többiektől. Erős leegyszerűsítéssel

• az MKB egy nagyvállalati, nagyvárosi elitügyfélkörrel rendelkező corporate bank volt, ahol a lakossági ügyfelek is tehetősebbek voltak,
• a Budapest Bank egy nagyvárosi, középpolgárságot megcélzó, ügyes KKV-specialista bank volt, kisebb lakossági ügyfélkörrel,
• míg a Takarékbank egy ernyőbank volt, vidéki, kistelepülési fókusszal, amely nem is olyan régen még alig hitelezett.

Ebből az indulásból sejthető, hogy az új képződmény is inkább egy vállalati bank lesz, amely persze nekimehet a retail-piacnak is, de a lakossági ügyfeleket a tehetetlenségük miatt jóval nehezebb átcsábítani, mint a racionális vállalati ügyfeleket, ott valami nagyot kell dobni.

Szintén érdekes kérdés, hogy a politikával jó viszonyt ápoló bank (ahol tulajdonos volt az állam, Mészáros Lőrinc, vagy Szíjj László) az elmúlt időszakban az új hitelkihelyezéseinek mekkora részével kapcsolódott az államhoz, vagy a NER-hez közeli körökhöz. Itt természetesen nagyon sokféleképpen lehet érvelni, el lehet mondani, hogy a neresség nehezen definiálható, de ez azért ez egy releváns kérdés.

Hol tartják a pénzt?

Az állammal ápolt viszony ugyanakkor nemcsak előny lehet, de hátrány is. A legújabbkori hazai bankolás egyik fő kérdése, hogy egy kereskedelmi bank a pénze hány százalékát tartja az MNB-nél (18 százalékos mesés kamattal), illetve mennyit állampapírban (kisebb kamattal, potenciális kiértékelési veszteséggel).

Abban lehet bízni, hogy az állampapír-portfólió majd jobb lesz, ha lefelé indul a kamatszint, de most ez veszteséget is jelenthet. És elképzelhető, hogy az államnak megfelelni kívánó bankok most inkább tartottak állampapírokat. Barna Zsolt, a Telex ezzel kapcsolatos kérdésére azt mondta, hogy soha sem formális, sem informális csatornán nem kapott ilyen állami kérést, és a bank eredménye azt mutatja, hogy a kiváló treasury-csapat jó eszközöket választott.

Mindenesetre a cég szerint az egyesülést követően az MBH Bank rendelkezik majd a legnagyobb hazai fiókhálózattal, közel 500 helyen lesz személyes kiszolgálás. Emellett az MBH-nak lesz az egyik legkiterjedtebb hazai ATM-hálózata is, 800 ATM-ben lehet készpénzt felvenni, ebből közel 140 berendezésen az ügyfelek befizetni is tudnak.

Jövő

A legnagyobb kérdés természetesen a jövő? Mik az MBH céljai? Milyen lesz a hitel-betét arány, hogyan alakulnak a bevételarányos költségek? Az infláció idején biztosan nagyon nehéz a költségeken spórolni, ugyanakkor a bevételek magasabbak, mert a marzsok szélesednek. A cégvezetés bízik a biztosítási termékekben (itt a CIG a partner) és az önálló befektetési bank létrehozásában.

Talán meglepő, hogy az MBH azt a Magyarországon már ritka angolszász modellt választotta, ahol külön entitás a kereskedelmi bank és a befektetési bank. A fordított belépésre volt most egy érdekes példa, Péterffy Tamás Interactive-csoportja előbb brókercéggel, majd most bankkal is megérkezett Magyarországra. Az elnök-vezérigazgató utalt arra, hogy a „leggazdagabb magyarnak” tartott amerikai állampolgár Péterffy törekvéseit ismeri, találkoztak is, még egyfajta együttműködés is elképzelhető.

Barna Zsolt szerint nagy a fejlődési potenciál, a bank egyelőre csak a lehetőségeinek a 40 százalékát használja ki. A jövő azért egy inflációs és recesszióval is fenyegető környezetben biztosan kockázatokat is rejt. A nem-teljesítő hitelekkel egyelőre nincs gond, de a bérköltség biztosan problémát is okoz.

Az átállással ugyanakkor az ügyfeleknek ugyanakkor tényleg nincs tennivalójuk, a bank közleménye szerint, az egyesülést követően az ügyfelek fizetési számla-, bankkártya-, hitelkártya- és hitelszámlaszámai nem változnak, és a használatban lévő, érvényes bankkártyák is ugyanúgy használhatóak, mint korábban.

A megszokott banki elektronikus csatornák közül is csak a Takarék Videobank szűnik meg, minden más él tovább. A megkötött személyi kölcsönök, jelzáloghitelek, folyószámlahitelek és Babaváró hitelszerződések az eredeti szerződési feltételek mellett, változatlan formában élnek tovább.

A marketingfeladat

Ahogy az ilyenkor lenni szokott az új márkát gyorsan, intenzíven, ebből fakadóan magas költséggel kell bevezetni a piacra. Az új márka bevezetését több szakaszból álló országos névbevezető kampány, számlanyitáshoz kapcsolódó reklámkampány támogatják. A névbevezető kampány az első hetekben egyszerű üzenettel, az új név tudatosítására koncentrál, míg az MBH Bank márka a későbbiekben, júniustól mutatkozik be igazán.

Májustól elindult a teljes bankkártya-portfólió cseréje is. 25-féle dizájn készült, a csere pedig fokozatos lesz, a kártyákat lejáratkor váltja át megújult arculatúra a hitelintézet.

Május 1-től az ügyfelek kommunikációs csatornán már az MBH Bank márkanévvel találkozhatnak, míg az MKB Bank és a Takarékbank arculatát kivezetik. Ami pedig a jövő izgalmas banki vetélkedését illeti, Barna Zsolt többször utalt az OTP és az MBH vetélkedésére, azt például, hogy a nagy versenytárs az orosz és az ukrán bankpiacon problémákkal küzd, azzal kommentálta, hogy ez a következménye a piacvezető bank menedzsmentjének korábbi rossz döntéseinek. De volt utalás a versenytárs informatikai problémáira is, ahogy Barna Zsolt előnynek írta le a tisztán magyar tulajdonosi struktúrát.