2026-ig plusz húszmilliárdot költünk az évszázadok múlva megtérülő Budapest–Belgrád vasútra

Az eredeti tervekhez képest bő húszmilliárd forinttal költünk többet 2026-ig a Budapest–Belgrád vasút fejlesztésére, ez derül ki a Magyar Közlöny csütörtökön este közzétett legfrissebb számából. Erről a kormány 1090/2023. számú határozata rendelkezik, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök írt alá.

A döntést „a végrehajtás során felmerülő többletfeladatok elvégzésével” indokolják, amit a központi költségvetés terhére kívánnak finanszírozni. Eszerint a pénzügyminiszter és az építési miniszter feladata lett az, hogy a következő négy évben találjon a büdzsében 20,32 milliárd forintot. Már az idén majdnem hárommilliárd forintot kell erre a célra biztosítani.

A kormány több ponton hozzányúlt a tavaly áprilisban elfogadott műszaki tartalomhoz is, módosította vagy törölte az akkori „a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás engedélyezési eljárása során felmerült települési igények” lista összesen kilenc elemét.

Így a mostani határozat visszavonta a korábbi határozatnak erről a három fejlesztésről szóló sorát:

• Soroksár állomáson a peronaluljáró meghosszabbítása;
• Dunaharaszti településen, a Határi úti különszintű közúti felüljáró építése;
• Kiskunhalas település logisztikai központjához kiszolgálás kialakítása a kiágazásig; vasúti kapcsolat kiépítése a logisztikai központtal (ez azonban a mai kormányhatározatban egy másik táblázatban felbukkan, itt csak a finanszírozás forrása változott).

További hat beruházási elemet pedig úgy módosított, hogy az „építés” vagy „megvalósítás” szavakat „tervezés” kifejezésre cserélt. Ezek az alábbiak:

• Dunaharaszti településen a Temető úti közúti aluljáró építése);
• Kiskunlacháza településen északi elkerülő út építése;
• Tompa településen további parkolók építése (10 db P+R és 20 db B+R);
• Soltvadkert megállóhelynél buszforduló építése;
• Kelebián komplex különszintű átvezetés építése;
• Dunavarsányban összekötő utak építése: az 51-es és az 5202-es utak összekötése különszintű vasúti átvezetéssel Dunavarsány és Délegyháza határán, valamint Dunavarsány északi bekötő út megvalósítása.

Hogy itt a melléklet nevében szereplő „települési igényeket” adták le a helyi önkormányzatok, vagy a kormány a megkérdezésük nélkül, pénzügyi kényszer miatt döntött a változtatásról, nem derül ki a csütörtöki határozatból. Megjelent viszont két új tétel is a mostani rendeletben a korábbihoz képest:

• A vonal menti települési többletigények zajvédelme (Dunaharaszti, Taksony, Kelebia);
• Katonai rakodók megvalósítása (Kiskunlacháza és Szabadszállás vasútállomásokon).

Az Investigate Europe újságírói két éve végigjárták Budapesttől a pireuszi kikötőig azt a vasútvonalat, amin a Budapest–Belgrád-vonal is fekszik, hogy megnézzék, milyen úton jönnek majd a kínai áruval megpakolt tehervonatok. A szerbek elárulták, amit a magyar kormány tíz évig titkolna: a várt forgalomnövekedésből ki tudták számolni, mikor térülhet meg a beruházás – körülbelül 979 év múlva. A magyar–szerb szerzőpáros, Kálmán Attila és Ana Ćurić ezzel a cikkel nyerte meg a Minőségi Újságírás Díjat 2021 novemberében.