Az EU és Moszkva között Budapest–Belgrádon át vezethet az út

Két hónapja írtunk a Telexen cikket arról, hogy mi magyarázza Orbán Viktor kormányfő intenzív barátkozását a boszniai szerbekkel. Az írásban megemlítettük, hogy 2023 márciusától erőteljesen visszaépül a Budapest– Belgrád légi útvonal is. Mint az Airportal szakportál írta,

március 13-tól ismét repül a szerb és a magyar főváros között a szerb légitársaság, az Air Serbia.

Ez a cég a szerb állam többségi és az Etihad (Egyesült Arab Emírségek) kisebbségi tulajdonában áll, és a bejelentés szerint fokozatosan heti 17-re emeli majd a járatok számát. Rögtön felmerülhet mindenkiben a kérdés: van erre igény?

A légitársaság saját közlése is kiemelte, hogy nem feltétlenül a direkt utazásokban bízik, hanem kedvező csatlakozási lehetőségeket ajánl belgrádi átszállással a térség országai mellett Spanyolország, Olaszország, Görögország, Ciprus és az Egyesült Államok irányába a magyar utasoknak. A belgrádi átszállások kapcsán a közlemény New Yorkot, Chicagót és a kínai Tiencsin városát emelte ki.

Igen ám, de a szakma azt sejti, hogy mivel Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben Ukrajna 2022. februári megtámadása után, és az Air Serbia légitársaság továbbra is rendszeres járatokat üzemeltet 4 orosz városba, leginkább ebben lehet üzlet. Vagyis az orosz állampolgárok számára Belgrád jó hub arra, hogy Európába repüljenek. Ezt valószínűleg sokan nem nézték jó szemmel, és az Air Serbia egy ideig rendszeresen bombafenyegetéseket kapott az orosz járatai kapcsán. Olyan helyzetre is volt példa, amikor a Moszkvába tartó repülőgépeknek vissza is kellett fordulniuk.

Az Air Serbia összességében nyerő szériában van, most is abban reménykedik, hogy újra nyereséges lesz, igaz, ehhez az is kell, hogy kapjon állami támogatást, ennek a pontos értéke nem ismert.

Belgrád szerepe

A budapesti közlemény Oroszországot nem említette ugyan, de ennek alighanem a fenti konfliktusok és az ebből fakadó érzékenység lehetett az oka, a nemzetközi légi sajtó ugyanis azóta is szokott azzal foglalkozni, hogy Szerbia miként nevezte ki magát (Törökország mellett) első számú orosz–nyugati átszállási pontnak.

Az EX-JU Aviation szakportál is sokat foglalkozik a kérdéssel, ez az írás pedig célzottan tárgyalja, hogy miként alakította át a légi térképet a háború.

Szerbia nem EU-tag, így nem követte az uniós szankciók bevezetését. Oroszország légtere továbbra is nyitva áll az Air Serbia számára. Az orosz légitársaságok is repülhetnének Szerbián belül, de valójában ők nem érik el az országot, mert Szerbiát olyan országok veszik körül, amelyek mind szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben. Így az Air Serbia lett az egyetlen légitársaság a piacon, amelyik Európában kihasználhatja a helyzetet.

A cégvezetés pedig azonnal reagált is, kapacitásokat növelt, járatokat indított, árakat emelt.

Az Air Serbia vélhetően ezért kerül minden, az orosz hálózatával kapcsolatos nyilvános bejelentést, azt is, ha növelte a járatok számát, de azt is, ha új célpontot vett fel a kínálatba. Jelenleg négy városból álló oroszországi célhálózatuk van: Moszkvába, Kazanyba, Szocsiba és Szentpétervárra van járat.

Belgrádi mindenesetre a Nyugat-Oroszországból induló utasok számára immár határozottan a legkönnyebben megközelíthető transzfer csomóponttá vált. Csak zárójelben jegyezhető meg, hogy a Turkish Airlines, az Emirates és a Qatar Airways is piachoz jutott a nyugati légitársaságok távozásával, Isztambul lett még nagyon fontos csomópont, a Turkish Airlines légitársaság 36 különböző célállomásra repül Oroszországban.

Az Air Serbia előnyei

Ahogy egyik szakértő olvasónk jelezte,

„bár lehet, hogy a hivatalos sajtóközleményben az Air Serbia a tengerentúli járatokra és a mediterrán üdülő célpontokra hivatkozik, de itt az orosz átszálló utasforgalomnak fontos szerepe lehet”.

Oroszországból Európába légi úton jelenleg legkönnyebben Belgrádon és Isztambulon keresztül lehet eljutni. Magyarország maga is kedvelt desztináció az orosz turisták, üzletemberek körében, és az is feltételezhető, hogy orosz útlevéllel mostanában többen is inkább Budapestet választják az EU-ba való belépési pontnak.

Az isztambuli átszállás a mostani téli menetrendben kevésbé kényelmes (Moszkvából általában éjjel 2.25-kor indul a gép, a teljes út átszállással nyolc óra tizenöt perc) és nem is olcsó, 500-600 euró/irány körüli jegyárakat látni márciusra. A nyári hónapokra pedig 1400 euró/iránynál kezdődnek a jegyek – bár a nyári magas árak inkább azzal magyarázhatók most, hogy a Turkish Airlines egy ideig védeni akarja a kapacitást más átszálló, értékes forgalomra, Oroszország és Ciprus vagy a török riviéra repterei között.

Az Air Serbia ehhez képest bizonyos napokon öt és fél órás menetidejű lehetőségeket kínál szintén 500-600 euró/irány árszinten, bár a menetrend itt sem ideális; Moszkvából hajnali 4.10-kor indul a gép.

Voltak már hullámok

A közvetlen orosz desztinációk Budapestről már a háború kitörése előtt is népszerűek voltak. A Wizz Air folyamatosan növelte a lekötött kapacitását, amit csak akkor tesz meg egy fapados légitársaság, ha az útvonal pénzügyileg jól teljesít. A Covid alatt is megmaradt a jó kapcsolat, mert az orosz Covid-oltással be lehetett lépni Magyarországra. Ha az orosz vakcinát az egész EU-ban elfogadták volna, akkor valószínű, hogy az oroszországi turistakereslet kevésbé összpontosult volna a budapesti járatokra és jobban eloszlott volna más EU-s városok között, de így Budapest vezető szerepet tudott kivívni.

Felmerülhet persze a kérdés, hogy ha az EU és Oroszország közötti járatokat már tavaly februárban felfüggesztették, akkor miért csak több mint egy évvel később reagál az Air Serbia a budapesti járatnyitással.

Erre nincsen válaszunk, még akkor sem, ha a hagyományos, hálózatos légitársaságoknál viszonylag hosszú idő az optimalizáció. Az újraindítást december elején jelentették be, és, mint az iparágban jellemzően, itt is megvan a legalább 3 hónapos lead time, vagyis az az időszak, ami a jegyek értékesítéséhez kell. Ugyanilyen időtáv telt el az Air Serbia Belgrád–Kazany új útvonalának bejelentése és valós elindítása között.

Átszállás valószínű

Összességében tehát Belgrád és Kazany, de Budapest és Belgrád között sem valószínű, hogy hirtelen sokkal többen akarnak repülni, az átszállás és az orosz–EU-s utazások lehettek fontosak.

Az Air Serbia hivatkozik ugyan arra, hogy a budapesti járatukkal elérhetővé válnak az interkontinentális célpontjaik, illetve a spanyol, görög, olasz, ciprusi nyaralójáratok Budapestről, de az előbbiben nincs a szerb légitársaságnak versenyelőnye, míg az utóbbiban nagyon telített a piac.

Az Air Serbia flottája, járatsűrűsége, átszállási opciói, teljes menetidő, átszállási várakozás területeken a Budapest–Észak-Amerika/Távol-Kelet piacokon elmarad a nagy versenytársak átszálló opcióitól. Ilyenek a British Airways Londonon, a KLM Amszterdamon vagy a Lufthansa Frankfurton/Münchenen keresztül kínált nyugati útjai. Illetve ilyen Isztambulon, Dohán, vagy Dubajban átszállva az Emirates, a Turkish, az Etihad, illetve a Qatar Airways keleti iránya.

A nyári nyaralásicélpont-városokba Budapestről – főleg a Ryanair, illetve a Wizz Air, kisebb részt a charterüzemeltetők részéről – megfelelő a kínálat és alacsonyabb az ár. Erre a piacra belgrádi átszállással nehéz versenyképes ajánlatot tenni.