A kormány és a jegybank Lúdas Matyit játszik a bankokkal szemben: harmadszor vonja el tőlük azok vélt nyereségét

Cikkünk arról fog szólni, hogy a Magyar Bankszövetség tiltakozott, mert újabb méretes terhet kapott a nyakába. Szoktak ilyet kapni a bankok a kormánytól is és a Magyar Nemzeti Banktól is, most éppen a jegybanktól kaptak. Ám előtte pár mondattal vázoljuk fel, hogy miért is ilyen kilátástalan a helyzet.

Magas az infláció, nagy a hiány (a költségvetési és a külkereskedelmi is), a jegybank legalább harcolna ellene, míg a kormány a gazdasági növekedésre (a recesszió elkerülésére) is figyel. Na és persze a szavazók vélt támogatására, így unortodox intézkedéseket hoz. Ilyenek a gazdaság szereplőit, újabban már az exportőröket is elkedvetlenítő különadók vagy az árakat szétverő, a piacot torzító ársapkák.

Nem baj, mert a kommunikációs panel megvan, hiába kiugró nálunk az infláció, nem mi tehetünk róla, hanem a szankciók. Mert ezek a szankciók olyanok, hogy nálunk súlyos inflációt okoznak, és 13 százalékos alapkamattal kell védekezni ellenük, a többi környező országban csak kisebb inflációt okoznak, ott elég a 7 százalékos alapkamat is.

Jön a szupererős forint?

Pár hete egy szakember erre a helyzetre azt mondta, hogy

„figyelje meg, bármilyen rossz adat jön majd a magyar inflációról, a gazdaság visszaeséséről, a 25,7 százalékos inflációval terhelt forint majd erősödni fog a 8,5 százalékos inflációval terhelt euróval szemben. Ha nem lép senki, elmegyünk majd a 350-es euróig is.”

Na de miért? Azért, mert a külföldi befektetők egymást taposva jönnek a magas magyar kamatokért (az állampapírok 14-15 százalékot, az MNB egyenesen 18 százalékot fizet). Ingünk-gatyánk rámegy, de a forint legalább erősödik.

Felmerül persze a kérdés, hogy az MNB miért nem csökkent kamatot? Hát, azért nem, mert nem mer. Ha ugyanis visszatérnének a tavalyi év vészjósló folyamatai, a rohamosan gyengülő forint, az csak megemelné az inflációt.

Tényleg kell az óvatosság

Vagyis az MNB valójában felelősen nem mer elindulni a kamatcsökkentés útján, ám így a világ pénzét kifizeti a nála elhelyezett pénzekre. Február 28-án ezt valamelyest meg is elégelte, meg nem is. Vagyis a kamatokhoz ezúttal sem nyúlt, csak „átalakította a tartalékolási rendszert”. Mit jelent ez?

Azt találta ki, hogy a bankok hagyjanak több pénzt parlagon, viszont ezek egy részére (25 százalékára) nem ad kamatot. Azt gondolom, nem kell magyarázni, hogy amikor 13 százalékos az alapkamat, a piaci meg még magasabb, ha valaki nem kap kamatot a pénze egy része után, akkor nem boldog.

A Bankszövetség ennek március 2-án hangot is adott.

„A koronavírus árnyékában és a szomszédban zajló háború gazdasági következményei miatt a magyar gazdaság szinten tartásához teljes körű nemzeti összefogásra van szükség, melynek keretében a bankszektor elsődleges feladata a gazdasági növekedés finanszírozása.”

Így szól a bevezető dekrétum, majd természetesen a szövetség világossá teszi, hogy mivel van baja.

Nagy veszteség

Idézzük tovább a közleményt: „A Magyar Nemzeti Bank keddi bejelentése alapján a jegybank 10 százalékra emeli a kötelező tartalékrátát április 1-től, melynek 25 százalékára nem fizet kamatot a bankoknak. A jegybanki kötelező tartalékráta emelése a kereslet visszafogását célozza, azonban ebben a piaci környezetben a tartalékrátára ki nem fizetett kamatok a bankszektornak és ezzel együtt a gazdaságnak is jelentős hátrányt jelentenek.”

A szövetség le is vezeti a kalkulációját.

A mostani 25,7 százalékos éves inflációs környezetben jelenleg az egynapos jegybanki betéti kamat 18 százalék. Ehhez képest már most is 13 százalékos kamat (ez az alapkamat) vonatkozik a kötelező tartalékrátára. A jegybank a kötelező tartalékráta állományának kétszeresére emelésével, illetve egy rész kamatmentességével április 1-től az egynapos betéti kamathoz képest feleakkora, súlyozottan 9,75 százalékos kamatot fizet a bankoknak a kötelező tartalékrátára.

Ez az intézkedés a bankszektor extraprofitadóból, lakossági jelzáloghitel és kkv kamatstopból és az agrármoratóriumból adódó veszteségeit éves szinten további több mint 100 milliárd forinttal növeli, egyúttal csökkenti a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességeit.

A fentiekre tekintettel a Magyar Bankszövetség a bejelentett jegybanki intézkedés kivezetését kéri a bankszektor gazdaságfinanszírozási képességének fenntartása érdekében.

Lúdas Matyi

A teljes igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a bankok a működésüknek megfelelően hasítanak is a mostani helyzetben. Amíg a munkaerő feszes és nem nő a nem teljesítő hitelek aránya, addig nincsenek nagy gondban, mert ők sem fizetnek a közleményben kifogásolt kamatokat a betétek után, sőt a folyószámlán „ingyen” parkoltatott lakossági százmilliárdokon nagyon sokat nyernek is.

Csak a kormány és a jegybank kicsit úgy viselkedik, mint Lúdas Matyi Döbrögivel szemben.

Tételezzük fel, hogy a kereskedelmi bankoknak extranyereséget is jelent a magasabb inflációs és kamatkörnyezet. Na de ezt minden héten elvenni? Lúdas Matyi háromnál megállt Döbrögivel szemben, a kormányzat és a jegybank is valahol itt tarthat most.