A Telex jogerősen pereket nyert Somlai Bálint, Matolcsy Ádám barátja ellen

Képzeljünk el egy olyan médiapiaci helyzetet, hogy amennyiben egy állami intézmény, mondjuk egy minisztérium kiír egy tendert, akkor a sajtó a későbbi győztesről nem írhatja meg, hogy a tendergyőztes a kiíró miniszter sógora, szomszédja, barátja, csapattársa! Mégpedig azért nem lehetne ezt publikálni, nehogy az olvasó összefüggést lásson a személyes kapcsolat és a tendergyőzelem között.

Bármennyire is abszurdnak tűnik, a Magyar Nemzeti Bank különböző tenderein sorra győzedelmeskedő Raw-csoport és vezetője Somlai Bálint, aki Matolcsy Ádámnak (Matolcsy György fiának) a barátja, megpróbálkozott egy ilyen eljárással.

A Telex azonban jogerősen megnyerte a pereket. Mindjárt bemutatjuk röviden a történetet, de egy fontos mondatot emeljünk ki rögtön a Fővárosi Ítélőtábla ítéletéből:

„Az MNB az állam tulajdonában álló, közfeladatot ellátó jogi személy, amely közpénzekkel gazdálkodik, az általa kiírt közbeszerzéseken induló és nyertes társaságoknak számolniuk kell azzal, hogy a sajtó érdeklődésének középpontjába kerülnek, a sajtó vizsgálhatja a kiírt közbeszerzések lefolyását, a nyertes pályázók, ajánlattevők személyét, üzleti kapcsolatait, esetleges kötődéseit, a cégek hátterét, ennek körében tényeket, előzményeket tárhat fel, összefüggéseket is felállíthat.”

Az MNB tenderéről írt cikkünk

Somlai Bálint és cége, a Raw Development Kft, mint felperesek azért indítottak sajtóhelyreigazítási pereket a Telex.hu szerkesztősége ellen, mert 2022. szeptember 20-án a 444.hu cikkét idézve

„Matolcsy Ádám barátja nyerte az MNB napelemes közbeszerzését”

címmel cikket írtunk, amelyben bemutattuk, hogy Somlai Bálint cége, a Raw Development Kft. nyerte egy 436,4 millió forintos ajánlattal a Magyar Nemzeti Bank napelemes közbeszerzését. Utaltunk rá, hogy ez azért érdekes, mert a 32 éves Somlai Bálint Matolcsy Ádám barátja és üzlettársa. Matolcsy Ádám pedig Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a fia.

Emellett korábbi cikkünk beidézésével is utaltunk a kapcsolatra, ez pedig egy másik anyag a vállalkozóról.

A Raw-csoport cégei, így a Raw Facility Management nevű, 2019-ben létrejött leányvállalata 2021-ben a Magyar Nemzeti Bankon keresztül több, milliárdos állami megrendeléshez is hozzájutottak. A Raw végezheti el a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházának teljes külső és belső felújítását, 55 milliárd forintért. A leányvállalat 16 milliárd forintos épület-karbantartási pályázatot nyert el, így az ő feladata lesz a Magyar Nemzeti Bank, valamint leányvállalatai által használt, közel 80 000 négyzetméternyi ingatlanállomány teljes körű műszaki üzemeltetése.

A kérelem

Somlaiéktól tehát két helyreigazítási kérelmet kaptunk, egyet magánszemélyként, egyet pedig cégén keresztül indított, amelyeket visszautasítottunk. Róla azt kellett volna megírnunk, hogy nem üzlettársa Matolcsy Ádámnak, a Raw Development pedig többek között a következő helyreigazító közleményt szerette volna az oldalunkon látni:

„azt a hamis látszatot keltettük, hogy a Raw Development Kft. nem a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelő, átlátható és tisztességes verseny következtében, hanem baráti és családi kapcsolatoknak köszönhetően nyert a Magyar Nemzeti Bank ajánlatkérő által, napelemes rendszer telepítése tárgyában kiírt közbeszerzésen.”

Indokolásában a Raw azt írta, hogy információink egy kivételével helytállóak voltak, de úgy vannak csoportosítva, hogy azt a hamis látszatot keltik, mintha a barátság segítette volna a tendergyőzelemhez Somlait. Ugyanakkor a céges kérelem is kitért arra, hogy Somlai Bálint és Matolcsy Ádám üzlettársi kapcsolatára vonatkozó tényállításunk valótlan volt.

Az elsőfokú ítéletek

Az elsőfokú bíróságok közül az első ítéletben a Somlai Bálint-féle „nem üzlettárs” kitételt elutasította a bíróság, Somlai nem is fellebbezett. Ugyanakkor a hosszú céges helyreigazítási kérelem egy részében még igazat is adott az elsőfokú bíróság Somlaiéknak, ráadásul ez az ítélet – ellentétesen a másikkal – azt is kimondta, hogy az, hogy Matolcsy Ádám cégében Somlai Bálint munkavállaló volt, még nem jelent üzleti kapcsolatot.

A győzelmünk tehát itt csak részleges volt, de fellebbeztünk.

Azzal érveltünk, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta értékelni azt, hogy a cikk témája közügy, az azt mutatja be, hogy a felperes és tulajdonosa az üzleti felemelkedését jelentős részben a Magyar Nemzeti Banktól érkező és közpénzt érintő megrendeléseknek köszönheti.

Az írás tágabb kontextusa az üzleti és személyes szálak vizsgálata, a közpénz elköltésének ellenőrzése, az összeférhetetlenségi kérdések felvetése. A cikkben érintett személyek, Somlai Bálint, a felperesi cég tulajdonosa, Matolcsy György és Matolcsy Ádám közszereplőnek minősülnek.

A Fővárosi Ítélőtábla döntése

A Fővárosi Ítélőtábla immár írásba is foglalt ítéletében megállapította, hogy a Telex fellebbezése alapos volt. A másodfokú bíróság konstatálta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az irányadó anyagi jognak nem felel meg, a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés vonható le.

Az elsőfokú bíróság nem vizsgálat azon körülményt, hogy a kifogásolt közlések milyen szövegkörnyezetben találhatóak, és az írás tartalma a közügyek megvitatásához kapcsolódik-e. Az Alkotmánybíróság gyakorlata ugyanis egységes abban, hogy a közéleti közlésekhez fokozottabb alaptörvényi védelem kapcsolódik.

Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét.

A médiaszolgáltató, vagyis a Telex tehát alkotmányos jogát gyakorolta, amikor a közérdeklődésre számot tartó eseményekről tudósít. E szabadsága kiterjed annak meghatározására is, hogy mely eseményekről milyen részletességgel és tartalommal ad tájékoztatást.

A Telexnek joga volt eldönteni, hogy milyen tényeket, milyen összefüggésben kíván bemutatni, szabadságunk e körben csak annyiban korlátozható, amennyiben valótlan tényeket állítottunk volna, vagy valós tényeket – akár azok csoportosításával, akár bizonyos valós tények elhallgatásával – hamis színben tüntettünk volna fel, és ezzel más személy személyiségi jogát sértettük volna.

De a cikk a közbeszerzés adott szempontból való megvilágítása alapján az olvasóra bízta a következtetés levonását, ami jogsértést nem valósít meg, akkor sem, ha az olvasók a felsorolt tények alapján esetlegesen a felperesre nézve kedvezőtlen következtetésre jutnak.

A felperes által kifogásoltak tehát végül egyik perben sem szolgálhattak sajtó-helyreigazítás alapjául, mindkét perben a Telexnek lett igaza. A bíróság a felpereseket (Somlai, illetve cége) kötelezte az alperes (Telex) jogi képviselőjének munkadíjából álló együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére, illetve a bírósági perköltségek megtérítésére.