Foglalkoztunk már többször azzal, hogy az utóbbi szűk másfél évben mennyire megdrágultak az élelmiszerek Magyarországon, pár napja írtuk meg például, hogy decemberben az egy évvel korábbihoz képest átlagosan csaknem 50 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára. Egyszerűen fogalmazva, ha vettünk egy kosárnyi élelmiszert 2021 decemberében 20 ezer forintért, akkor ugyanez 2022 decemberében 30 ezer forintba került. (Az élelmiszerek páratlan drágulásának okairól és a körülményekről ebben a cikkben írtunk részletesen.)
Természetesen az EU többi tagállamában sem fenékig tejfel minden, az élelmiszer-infláció uniós szintje átlagosan 18 százalék volt. A legrosszabb számokat messze Magyarország produkálja, tőlünk jócskán lemaradva, mintegy 30 százalékos drágulással a Balti-államok következnek.
Azt is összeszedtük, hogy mely termékek és szolgáltatások drágultak leginkább egy év alatt. Az élelmiszereknél a tejtermékek, sajtok és pékáruk mellett a tésztafélék drágulása különösen szembetűnő.
Ráadásul az a helyzet, hogy a tészták drágulásának ütemében valamiért szintén utcahosszal a többi EU-s ország előtt állunk. Az alábbi grafikonon látszik, hogy míg nálunk 70 százalékkal drágultak a tésztafélék, addig az EU-s átlag 22 százalék.
Megkérdeztünk hazai tésztagyártókat, és üzletláncokat arról, milyen okokra vezethető vissza a drasztikus tésztadrágulás, és érdeklődtünk arról is, szerintük nálunk miért nőtt a tészta ára jóval nagyobb mértékben, mint a többi uniós országban.
Megnéztünk egy konkrét tésztaterméket, az 1 kg-os Barilla tészta itthoni és külföldi árait is, és arra jutottunk, hogy a hazai üzletekben tapasztalható drágulás nem feltétlenül csak reális gazdasági folyamatokkal magyarázható, hanem elképzelhető az is, hogy néhány cég meglovagolja az általános drágulásban rejlő lehetőségeket.
Tényleg nagyon sokat nőttek a tésztagyártás költségei itthon
A hazai tésztagyártók közül megkérdeztük a két legismertebb márkát: a Gyermelyi Zrt.-t és a Soós Tészta Kft.-t. A piacvezető Gyermelyitől cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. A Soós Tészta részletesen válaszolt megkeresésünkre. Levelükben kitértek arra, hogy a termékeik árára vonatkozó statisztikák nem egyeznek meg a fenti grafikonon lévő számokkal, és ők csak a saját tésztáikkal kapcsolatban tudnak információkkal szolgálni.
Azt is megjegyezték, hogy a fő profiljuk a sok tojást tartalmazó termékek előállítása, és míg Magyarországon ezek a tojásos tészták a dominánsak, addig más európai országokban inkább tojás nélküli termékekről beszélhetünk. Cégük 40 éve működik, ez idő alatt szerintük eddig még soha nem volt példa arra, hogy minden költségelem egyszerre növekedjen, ráadásul ilyen mértékben.
A fent bemutatott statisztika szerint decemberben 70 százalékkal voltak drágábbak a tésztafélék, mint egy évvel korábban, de a Soós Tészta hangsúlyozta, hogy ez közel sem felel meg annak, amennyiért ők értékesítik az általuk előállított tésztát a partnereiknek. Ezt úgy lehet értelmezni, hogy ők nem emelték az áraikat ilyen mértékben, arra viszont nincs semmilyen ráhatásuk, hogy az áruházak polcain milyen árak vannak.
Nagyon sok tényező hajtotta az áraik emelkedését. „Hiába gyártunk magyar alapanyagokból, az első probléma, hogy ezeknek az árát a nemzetközi tőzsde határozza meg (lásd: búza, kukorica) euró árfolyamon. A HUF/EUR árfolyam kedvezőtlen mozgása, a szélsőséges időjárás (aszály) a lisztet közel duplájára emelte.
Ezt túlszárnyalja a tojás, ahol erősen több, mint kétszeres árról beszélünk.
A csomagolóanyagot szintén nemzetközi piacon beszerzett alapanyagokból állítják elő, így ezek is erősen függenek az árfolyamtól. Elengedhetetlen a munkabérek folyamatos emelése a piaci viszonyokhoz, valamint kikerülhetetlen az energiaköltségek mérhetetlen emelkedése, illetve a biztos ellátás érdekében szükséges előfinanszírozása. A korábbiakhoz képest bődületes kamatszint mellett kell finanszírozni a forgóeszközöket. És ha már előállítottuk a terméket, mindezt tetőzi a magas logisztikai költség” – vezették le. Mindezek mellett a karbantartási és fejlesztési költségekre szintén negatívan hat a forintgyengülés, hiszen a gépeket és alkatrészeket importálni kell.
Megkerestünk néhányat a nagyobb hazai áruházláncok közül is, de leveleinkre vagy nem érkezett válasz, vagy olyasmit írtak, hogy az árazási politikáról a versenyjogi szabályok és a szállítói szerződések bizalmas volta miatt nem tudnak információkat megosztani.
Más országokhoz képest miért kerül itt háromszor annyiba ugyanaz az olasz tészta?
A Soós Tészta által felsorolt árdrágító tényezők valóban mind nagy nehézség elé állíthatják a hazai tésztagyártókat, viszont a boltokban nemcsak magyar, hanem külföldről importált tészta is kapható, azok drágulása is csapást mérhet a magyar vásárlók pénztárcájára. És ha jobban megnézzük, egyes importtészták esetén különös dolgokat láthatunk.
Vegyük például a Barilla olasz tésztamárka 1 kg-os penne rigate durum (tehát tojás nélküli) tésztáját. Ez itthon például
- a Spar webshopja szerint 2149 forintba (5,4 euró) kerül, és pontosan ugyanennyiért kapható az Auchanban is;
- A Coopnál és a G-Robynál valamivel olcsóbb, náluk 1600 forint (4 euró) körül van az ára.
Viszont nyugati országokban, a miénknél jóval vastagabb pénztárcájú vásárlókat kiszolgáló piacokon ennek az árnak a feléért-harmadáért kapható ugyanez a márkájú és kiszerelésű tészta. A Barilla hazájában,
- Olaszországban például 1,69 euróért, azaz mintegy 670 forintért kapható a Sparban.
- De a franciaországi Auchanban is csak 2,09 eurót, azaz 830 forintot kérnek érte.
És más európai országok boltjaiban is jóval olcsóbb ez a Barilla tésztatípus, mint Magyarországon.
Scusi, hogy is van ez?
Ezt a több mint két-háromszoros árkülönbséget nehéz megindokolni. Olaszországban alacsonyabb az áfa, mint nálunk, de nem annyival, ami ekkora különbséget indokolna. A szállítási költségekre sem igazán fogható a dolog, hiszen a parmai Barilla-gyár és Budapest között nincs nagyobb távolság, mint, mondjuk, Parma és Szicília között.
Az eb valószínűleg ott van elhantolva, hogy Magyarországon teljesen máshova van pozicionálva a Barilla márka, mint egyes nyugati országokban. Jó pár gazdagabb országban a Barilla szinte belépőáras terméknek számít, nálunk viszont inkább prémium terméknek tartják.
Vagyis háromféle magyarázat van arra, hogy miért jóval drágább nálunk ugyanaz a termék, mint más országokban. Az egyik, hogy a Barilla mindenhova annyiért értékesíti a tésztáját, hogy 600-800 forintnyi értékben árulhatnák a boltok, de a magyarországi piacot ellátó partnerének valamiért ennél kétszer-háromszor drágábban értékesíti ugyanazt a tésztát. Talán erre van a legkisebb esély.
Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a Barilla hazai forgalmazását végző Latinum Zrt. jár nagyon jól, mert lehet, hogy bár ő az olasz tésztagyártótól olyan áron szerzi be, ami alacsonyabb polcárat is jelenthetne a magyar vásárlók számára, de mivel tisztában van vele, hogy ez itthon prémium terméknek számít, és látja, hogy a magyar tészták nagyot drágulnak, akkor a Barilla árát is ezekhez igazodóan tudja emelni. (A cikk írásakor kerestük a Latinum Zrt.-t is, frissítjük a cikket, ha válaszolnak.)
A harmadik opció pedig, hogy a disztribútor is jóval a magyar polcárak alatt adja el a tésztát a hazai áruházláncoknak, és maguk a boltok emelik fel a magyar gyártású tésztákéhoz hasonló szintre az egyébként olcsóbb olasz tészta árát.
Nem fogjuk megtudni, melyik van legközelebb az igazsághoz, mert az árképzésről egyik cég sem fog a nyilvánosság előtt beszélni, viszont úgy tűnik, a nagyon magas hazai inflációt néha ilyen folyamatok is felfelé hajtják. Amikor nagyon magas az infláció, akkor szinte minden cég – teljesen törvényesen – árat emel, még akkor is, ha az egyébként nem feltétlenül lenne indokolt.
